Bolyongás a Móra-rengetegben
Tóth Lívia
2020.08.29.
LXXV. évf. 35. szám
Bolyongás a Móra-rengetegben

A szegedi Móra Ferenc Múzeum a Tisza-part és a Belvárosi híd találkozásánál fekszik, patinás épülete nemcsak a városkép meghatározó része, hanem a régió kiemelkedő kulturális központja is. Az intézmény húsz hónapos zárva tartás után, augusztus közepétől ismét fogadja a látogatókat.

A Városi Múzeumot és Könyvtárat 1883-ban alapították Somogyi Károly esztergomi kanonok Szegednek adományozott könyvtárából. A ma is használatban levő, neoklasszicista stílusú épület 1896-ban készült el. A Közművelődési Palotának nevezett objektum a millenniumi építkezési láz legimpozánsabb szegedi alkotása. A könyvtár és a múzeum 1950-ben vált ketté, az utóbbi ekkor vette fel egykori igazgatójának, Móra Ferencnek a nevét.

Az 1,5 milliárd forintba kerülő felújítási munkálatok után a 124 éves épület homlokzata, rajta a mindenki által jól ismert A közművelődésnek felirattal, ma is pontosan olyan, mint egykor, de a modernizálásnak köszönhetően a kiállításai minden tekintetben eleget tesznek a mai kor igényeinek és a fiatal, számítógépen felnőtt generációk elvárásainak is.


A szerző felvételei

A díszteremben továbbra is Munkácsy Mihály Honfoglalás című képe látható, most azonban nemcsak a múzeum tulajdonában levő színvázlat tekinthető meg, hanem a Parlamentben található monumentális alkotás eredeti méretű másolata, illetve annak tervezetei, vázlatai is.

Jelentős időszaki kiállításnak számít a Székely Nemzeti Múzeum 1848-at bemutató tárlata, mely Sepsiszentgyörgyről érkezett Szegedre. Az összeállításban Gábor Áron egyetlen megmaradt ágyúja mellett — összesen hetven ágyút készítettek és szereltek fel Kézdivásárhelyen az erdélyi honvédsereg számára a forradalom és szabadságharc idején — a többi közt helyet kapott Bem József sétapálcája és Kossuth Lajos szivarszipkája is. Mindezt számítógépes animáció egészíti ki, a teremben felcsendül a Gábor Áron rézágyúja fel van virágozva kezdetű népdal, és ha túlságosan átadjuk magunkat a szemlélődésnek, időnként ágyúdörgésre rezzenünk össze. 

A természettudományos tárlat a tiszai ártér élővilágát mutatja be, a tetszetősen berendezett térben a preparált állatok mellett több mint száz Máté Bence-fotót is közszemlére tettek. A legkisebbek játékos foglalkozásokon ismerhetik meg a madarak fészkelőhelyét és életmódját.

A legkülönlegesebb és leglátványosabb állandó kiállítás a Móra-tárlat lett, melynek kurátora a szegedi író dédunokája, Vészits Andrea volt.

A zöld Móra című program a természethez való meghitt viszonya által mutatja be a földrajz-természetrajz szakon végzett író életútját és gazdag, szerteágazó munkásságát. A Móra-rengeteg nevű varázslatos erdőben találkozhatunk családtagjaival, szerelmeivel, élete meghatározó szereplőivel. A fatörzsekbe rejtett idézetek, tárgyak, képek, levelek, filmrészletek, interaktív játékok segítségével ismerhetjük meg gondolatait, költészetét, humorát, valamint „régészkedhetünk” is — a kisfilm egy stilizált koponya érintésével indul —, és megtudhatjuk, milyen növény vagy állat szeretett volna lenni, ha nem embernek születik. A kiállítótérben a digitális világ ugyanúgy jelen van, mint a régi korok egyszerű játékai.

Újdonságnak számít, hogy a tetőn két kilátót alakítottak ki, ahova az egykori padlásról juthatunk fel egy viszonylag meredek lépcsőn. A fentről elénk táruló, csodálatos panorámát némileg zavarják az alant folyó munkálatok, de a Tisza látványa mindent feledtet velünk. Ha belenézünk az itt elhelyezett kronoszkópba, akkor azzal szembesülünk, hogyan festett a város az 1870-es években.

A felsoroltak mellett bővült a Kőtár területe, a vár új állandó tárlata viszont Szeged múltjának ikonikus eseményeit mutatja be interaktív módon. Bárki kipróbálhatja, hogy a felállított installáció boszorkánynak nyilvánítja-e, vagy sem, emellett a betyárság világa, Rózsa Sándor legendája, valamint a nagy szegedi árvíz és az egykori vár története köszön ránk a téglafalak között.

Habár a múzeum bejáratát továbbra is egy munkaterületen áthaladva lehet megközelíteni, a tervezett látogatást emiatt nem szükséges elhalasztani, hiszen a benti élményt ez nem tompítja. Legfeljebb majd eljövünk még egyszer, amikor már az épület előtti teret is teljes pompájában megcsodálhatjuk.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Barangoló rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..