Rozványi Dávid keresztény író, költő, közgazdász, pályaorientációs szakember, a magyarországi Solymáron él. Korábban szakkönyvei, tudományos munkái jelentek meg, 2009 óta a szépirodalmi alkotásai is elérhetők — kezdetben a világhálón, majd nyomtatott formában is. Legismertebb novellája, a Boldogságbolt (teljes címén Kávémesék: a boldogságbolt) 2010-ben született, és bár a Képmás magazin nyomtatásban is közölte, sokáig internetes megosztásokkal terjedt. Boldogságbolt című könyve, mely más írásokat is tartalmaz, 2022-ben jelent meg, és a Régi idők Boldogságboltja (2023), valamint a Bibliai Boldogságbolt mesék (2024) című kiadvánnyal vált trilógiává. Az elsőből kiderül, ha valaki betér a budai Öreg utcában található Boldogságboltba, egészen biztosan megtalálja azt a boldogságot, amely teljessé teszi az életét, de a bolt tulajdonosa, az öreg örmény, mindennek megkéri az árát. A másodikban a híres vásárlók kaptak helyet, a harmadik pedig a Szentírásból vett történeteket helyezi más megvilágításba.

Rozványi Dávid egy beszélgetés során elmondta, a hit mozgatja őt íróként, de kényszer is van benne, hogy megossza másokkal az általa fölismert igazságot. Nem tudja ugyan, hogy amit ő felismer, valóban az igazság-e, de lelkiismereti kötelessége, hogy ezt közölje. Mivel úgy gondolja, hogy a ma embere már csak annyi időt tud az irodalomra szánni, amíg megiszik egy kávét, a néhány perc alatt elolvasható rövid írásait kávémeséknek nevezte el.

Elhangzott, legújabb könyve, a Karácsonyi szellemvacsora és más kávémesék műfajilag nehezen behatárolható. Első látásra novelláskötet, de a novellák szorosan összetartoznak, és mindegyik a jót, a szépet és az igazat keresve született meg. A 7 fejezetbe 31 történet került, a fejezeteket pedig egy-egy vers vezeti fel. A témái egyebek között a szerelem, a művészet, az emberek közötti kapcsolat. Mint írja: „Van, amihez elég egy eszpresszó, de van olyan is, amihez egy bögre kapucsínót tudnék ajánlani — azonban a mesék élvezeti értékét nem befolyásolja, ha teát iszunk mellé!”

A könyv délvidéki vonatkozása, hogy borítója az újvidéki Lennert Géza fotóművész alkotásának felhasználásával készült.

Az esten minden fejezetből elhangzott egy-egy történet vagy vers Török Tünde és Rozványi Dávid előadásában, ami még különlegesebbé tette őket. A szerző felkérte a hallgatóságot, mondjanak Zentára vonatkozó szavakat, melyeket a helyszínen versbe foglalt. A szavak között volt például a Tisza, híd, városháza, gesztenyefák, Népkert, Thurzó Lajos, Andruskó Károly, kápolna.

Megtudtuk, a településekről, ahol járt, általában verset is ír, melyet Török Tünde egy ismert dallamra fűz fel — az Újvidéki és a Zentai dalt is meghallgathatjuk, ha rákeresünk a neten.

A nem szokványos könyvbemutató bizonyára mindenkiben gondolatokat indított el, és arra késztet bennünket, hogy miközben egy kávé mellett Rozványi Dávid kávémeséit olvasgatjuk, magunkban is megtaláljuk az igazabb és boldogabb embert.