Boldizsár Károly muzslyai zenészember, zenepedagógus és karmester volt, a fúvószene művelője és népszerűsítője, sokak jóbarátja. Zenés esttel, koncerttel emlékeztek a munkásságára. A Muzslai Petőfi Sándor MME vállalta, hogy megvalósítja Palatinus Ervin tanácselnök ötletét.
— Olyan érzésekkel néztem, hallgattam végig az estet, mintha Boldizsár Károly, de mellette mások is itt lettek volna velünk, mindazok, akik annak idején sokat tettek a faluért, a közösségért. Mert így tudjuk tovább építeni a jövőt, ha a múltba is egy kicsit visszapillantunk, és megbecsüljük az elődeink munkáját. Én biztos vagyok abban, hogy az elkövetkező időszakban is lesznek hasonló estek, melyekkel falunk neves szülötteit fogjuk ünnepelni — nyilatkozta Palatinus Ervin.
Boldizsár Rozália és Csikota József
Dobó József fő szervező, az egyesület elnöke örömmel nyugtázta, hogy sikeresnek mondható az emlékkoncert, hiszen telt ház volt a Petőfiben. Fellépett a Josif Marinković Zenede fúvószenekara, a Dixieland Band, a tordai Samu Zenekar, és a muzslyai zenészek is eljátszották Boldizsár Károly kedvenc nótáit.
— A fellépők valóban a szívükből muzsikáltak, méltó emléket állítva Boldizsár Károlynak, annak az embernek, aki élete során maga is mindent megtett azért, hogy valakit jókedvre derítsen, vagy valakinek a bánatát gyógyítsa a zenéjével. A városi fúvószenekar karmestereként Nagybecskerek hírnevét emelte Magyarországon és egész Szerbia területén. Károlynak a fúvószenekarban vállalt szerepe a munkásságának csak a felét tette ki, a másik része a lakodalmi zene volt, éppen ezért igyekeztem ezt az estet úgy megszervezni, hogy mindkét műfaj képviseltesse magát.
Boldizsár Rozália
Boldizsár Rozália, Károly özvegye meghatódott, és nagyon boldog volt, hogy gondoltak a férjére. Az esten elhangzott, hogy Boldizsár Károlynak a gyermekeivel is sikerült megszerettetnie a zenét, hiszen mindketten zenével foglalkoznak. Rontó Márta és Boldizsár Csaba azt mondták, amilyen jó érzéssel, büszkeséggel töltötte el őket ez a megemlékezés, olyan nehéz is volt, hiszen tizenkét éve hunyt el édesapjuk.
— Jó érzés, hogy olyan zenészeket láttam a színpadon játszani, akikkel valamikor én is együtt muzsikáltam az édesapámmal. Úgyszintén a fúvószenekarból is nagyon sokan már az ő idejében is tagok voltak. Színvonalas volt az est, és a közönség is élvezte — nyilatkozta Csaba.
— Őáltala ismertem és szerettem meg a zenét, kezdve attól, hogy az esti mesék után énekelt is nekünk a zongora mellett vagy zongora nélkül. Aztán azok az alkalmak is, amikor a társaságukkal összegyűltek, mindig zenével végződtek. Meghatározó volt számomra, hogy ilyen családban nőttem fel — hangsúlyozta Márta.
Erre az alkalomra Csikota József, a zenepedagógiai tudományok doktora, többszörösen díjazott karmester, Boldizsár Károly egyik jóbarátja is eljött Magyarországról, és a Fúvószenei Világszövetség posztumusz díját adta át Károly özvegyének. Branislav Gagić, a nagybecskereki fúvószenekar karmestere a Josif Marinković Zeneiskolában végzett munkájáért egy posztumusz oklevelet adományozott Boldizsár Károlynak.
Branislav Gagić és a fúvószenekar
Dixieland Band
Fényképezte: Zsáki Ervin