Többek között a Pannon RTV is lehozta a következőket: Nagyon fiatalon, 1994 nyarán állt először DJ-pultban, mint kisegítő lemezlovas, az akkoriban többezres tömeget megmozgató magyarkanizsai Strand diszkóban. Robi DJ Noyz néven Szerbia és Magyarország legjelentősebb klubjaiban, fesztiváljain lépett fel, valamint más országokban is sikerrel szerepelt. 2006 nyara óta Vajdaság legnagyobb szabadtéri klubjának, az oromhegyesi Atlantis Gardennek volt a rezidense. A Pannon Rádióban szinte a kezdetek óta dolgozott, az egyik leghallgatottabb műsor, a Hangár házigazdája volt.

Aki ismerte, tudja, hogy Robi egy igazán önzetlen ember volt, akinek nem munkahelye volt, hanem hivatása. A Pannon Rádióban Ő volt az első ember hangképzési tapasztalattal, így hosszú éveknek kellett eltelniük, mire a többiek utol tudták érni. Állandóan irigykedtünk rá, hogy neki aztán igazi „magyarországi” rádióshangja van. Viszont nem csak ebben, a kezdetekben kapcsolatok terén is Ő volt az egyik legerősebb. A DJ-világ révén általa nyíltak meg az első kapuk a kiadókhoz, nekem is rengeteget segített, hogy megértsem, hogyan működik a zeneipar. A Pannon Rádióban a Hangár volt az Ő műsora, és csakis az övé. Ez így volt rendben, hiszen a hallgatók érdeklődése a hosszú évek alatt sem ingott meg. Robi minden hétköznap 16 és 20 óra között azért járt be, hogy teljesítse a zenei kívánságokat. A Hangár az egyik leghallgatottabb műsor volt.

DJ-ként állandó jelleggel járta a klubokat, sokszor fordult elő, hogy egy napra két-három fellépést is bevállalt. Többször találkoztunk fesztiválokon és klubokban, ahol gond nélkül bevitt oda, ahol az egyszerű látogatónak semmi keresnivalója sincs. Általa láthattam először a DJ-pult mögül élesben, hogy mit is csinál és mit lát egy lemezlovas egy fellépés alkalmával. Arról is sokat beszéltünk, hogy mennyivel nehezebb ez a szakma, mint ahogyan azt az emberek gondolják. Egyszer úgy magyarázta el a jó DJ titkát, hogy az igazi lemezlovas a fellépése teljes ideje alatt fent tudja tartani az érdeklődést, a megfelelő zenei hullámzással. Ergo nem lehet tizenöt perc alatt kilőni a legjobb dalokat, mert akkor véged. Amikor a rádió az Atlantis Gardenben tartotta a szülinapját, Robi szinte a tenyerén hordozott bennünket. Ez is arról tanúskodik, hogy Ő valóban nem egy beképzelt, orrát fennhordó ember volt, a sikerek ellenére sem.

Volt egy nagy szerelme, akik ismerik, jól tudják, hogy Robi egyszerűen megbolondult a kézművesburgerekért. Ezeket régebben nálunk nem igazán lehetett kapni, ezért Robi a finom falatokért általában Magyarországra utazott, Szegedtől egészen Budapestig. Amikor valaki megkérdezte, hogy mikor és hol evett legutóbb jó burgert, akkor aktivizálódott nála egy olyan üzemmód, amelyben csak mesélt és mesélt az élményeiről. Egy idő után annyira kifinomultak az érzékei, hogy kizárólag a marhahúsból készült burgert szerette, és pontosan tudta, hogy mennyire van megsütve a húspogácsa, mennyire puha és ízes a buci, hogy mennyire jól van eltalálva az egész a szószokkal meg egyebekkel kiegészítve. Az utóbbi időben a Facebookon is rengeteg posztot láthattunk tőle a különféle burgerekről. Sokan kérdezték, hogyan tud ennyit megenni, de nekem megsúgta, hogy ez a szám még ennél is nagyobb, hiszen nem posztolja mindegyik kulináris élményét.

Egy profi kolléga volt, egy jóbarát. Bödő Robi tudott élni, igazán megtöltötte élménnyel a mindennapjait. Ilyenkor mindig arra jövök rá, hogy neki van igaza. Nem tudhatjuk, mennyi időt szántak nekünk a Földön, ezért igyekezzünk az életünket minél jobb színvonalon élni, és jócskán megpakolni élményekkel, mert így érdemes…