Tiszteletreméltó Bódi Mária Magdolna utolsó fohásza volt a fenti mondat. Egy fiatal munkásnőjé, ki életét is kész volt feláldozni szűziességi fogadalmának megtartása s a körülötte lévő nőtársai megmentése érdekében. Vértanú, kinek boldoggá avatási szertartására jelen esztendő földanya havának (szeptember) hatodik kalendáriumi napján került sor Veszprémben.

Litér — 2025. augusztus 30.

Történetünk előzményei. Hetedik házassági évfordulónk másnapján, nejem ötlete szerint egy Solymár környéki túrára indultunk. Ennek eredményeképp jutánk rá a Közép-Európa zarándokútjának szerves részét alkotó Mária-út Kisboldogasszony-kör nevet viselő szakaszára, mely Nagykovácsiból indul. S oda is tér vissza majdan, 22,2 kilométer után. Remeteszőlős, Máriaremete és Solymár kijelölt pontjainak, vonatkozó látnivalóinak érintésével. Csakhogy, szokásunk szerint, az eredeti útról ezúttal is letértünk. Egy soron következő alkalomig. Találkozásig, mely viszont egyúttal egy merőben másik történet nyitánya is lett.

A szüzsé. Visszatértünk tehát. Nagykovácsi településre, mely az írások szerént már a rómaiak idejében település volt. Az Árpád-házi királyok korától többször történik róla említés, a török hódoltság alatt pedig — a környező falvakkal egyetemben — teljesen kipusztult. 1690 után Hessenből és Würtenbergből 36 kocsival német telepesek érkeznek e tájra. Plébániájuk 1715-ben válik önállóvá, 1742-ben pedig megkezdődik a templom építése. A hajlék felszentelését 1746. december 8-án, a szeplőtelen fogantatás ünnepén jegyzik. A mai római katolikus templom Nagyboldogasszony tiszteletére van felszentelve.

A Nagyboldogasszony-templom; Nagykovácsi — 2025. augusztus 24.

Itt, a Nepomuki Szent János-oltár előtt találkoztunk Magdi mosolygós arcképével. Alatta rövid életrajzával, illetve egy életképmozzanattal, melyből azonnal kitűnik, miért is került kerékpáros motívum a kiállított molinókra. „Minden napját szentáldozásssal kezdte, a távoli szentmisékre vagy a szükséget szenvedőkhöz is eljutott biciklijével.”

„Elment kerékpárjával mellettünk, mi is ránéztünk, ő is ránk nézett, és csak mosolygott. A mosolya fogott meg bennünket” — állt a következőn. Majd egy újabb előtt álltunk meg néhány minutára. Kreativitás/szeretet. „Magdi az emberekhez való pozitív viszonyulásával, hétköznapi szeretetcselekedeteivel valóban megélte, amire Isten elhívta. Ezáltal hőssé lett, a mindennapok hősévé. A hétköznapok szürkeségébe fényt vitt, Isten fényét, szépségét.”

Nagykovácsi — 2025. augusztus 24.

S lévén a kiállított anyag narrátora a boldoggá avatandó természetszeretetéről sem feledkezett meg, szinte magától értődővé lett számunkra, hogy az idei, a Balaton-felvidékre tervezett nyaralásunk alkalmával Magdi életének fontosabb állomáshelyét is felkeressük. Szigligetet mindenképp, hol 1921. augusztus 8-án született. A szomszédos Badacsonytördemicet nemkülönben, melynek Szent Mihály-templomában Nagyboldogasszony ünnepnapján tartották keresztvíz alá… Végezetül pedig Litért, ahol 1945. március 23-án vértanúhalált szenvedett.

Életrajzíróinak feljegyzései között olvashattuk egyebek közt azt is, hogy Magdi azt kérte az Úrtól, halhasson meg fiatalon, halálával is közelebb segítve ezáltal a fiatalokat Őhozzá. Kívánsága végül is meghallgattatott. „A gyári munkások közti tanúságtétele, a szeretetszolgálatban való sokrétű munkája, a fiatal dolgozó lányok közösségbe szervezése és lelki vezetése ma is követendő példa.”

Szigligeten, a Szűz Mária Neve-templom (1870) mellett lévő kőkereszt tövében egy arcképes, fekete márványtábla szövege tesz tanúbizonyságot a leányról, „aki Krisztusnak tett szűzi tisztasági fogadalma védelmében vállalta a vértanúságot. Életét felajánlva a magyar ifjúságért”.

Az emléktábla és a Szűz Mária Neve-templom; Szigliget — 2025. augusztus 28.

A badacsonytördemici Szent Mihály-templomban (épült 1905-ben) sajnos ezúttal is csak a főbejárati kémlelőn keresztül tudtunk valamelyest széjjelnézni. Ebből adódóan csupán a templom külső oldalfalára felhelyezett domborművet kaphattam lencsevégre. Mármint tematikusan. A mű Túri Török Tibor (1954) szobrász, író és muzeológus alkotása, kinek a Kárpát-hazában felavatott másfélszáz szobra közül a Délvidékre is jutott. Horgosra, Tóthfaluba, Zentára, Adára, Székelykevére, Versecre…

A Szent Mihály-templom és a domborműves emlékmű; Badacsonytördemic — 2025. augusztus 28.

Litérre családi vakációnk egyik záróakkordjaként jutottunk át. Alkalmasint nemcsak az útvonaltervezőre, de magára az időjárás szeszélyeire is ráhagyatkozva. Mert bizony komoly esőfelhők torlódtak felettünk. Bejáratánál álltunk egy újabb — számunkra legalábbis — eleddig teljesen ismeretlen településnek, melyen mély, mindmáig teljesen be nem gyógyult barázdákat hagyott a nem is annyira távoli múlt. Megkerestük a hajdani kastélyt. Napjainkban a helyi református általános iskola működik benne. Ennek kertjében/udvarán található Bódi Magdi emlékműve.

Bódi Mária Magdolna emlékműve az iskolaudvaron; Litér — 2025. augusztus 30.

A leány vértanúságának pontos helyén pedig emlékfát ültetett az emlékét őrző utókor. Ez utóbbi adatot már egy hirtelen felbukkanó idősebb úriember közli velünk. A Bódi Mária Magdolna Alapítvány kuratóriumi tagja, Tornyos László úr volt az illető. Ő, mint utóbb kiderül(t), zarándokokat fogad és kalauzol. Nemcsak Magdi vértanúságának helyszínén, illetve a litéri régi temetőbe, ahová az égi zsilipek felnyílása előtt mi is eljutottunk, de a helyi Szent István király katolikus templomba is.

Litér — 2025. augusztus 30.

Ez utóbbi épületnek, mely az utcáról az évtizedek alatt felnőtt örökzöldek miatt egy kissé nehezebben látható, 1988-ban készült el a tervdokumentációja. Az építkezés 1989-ben kezdődött, az épületet 1992-ben szentelték fel. Többek meggyőződése, hogy mindez — mármint a hatalmilag is engedélyezett építkezés megkezdését jelentő legelső kapavágás az „átkosban” — aligha történhetett volna meg Magdi égi közbejárása nélkül. A többségében helvét felekezetű Litéren korábban ugyanis nem volt katolikus templom, csak egy kis, 1914-ben épült iskolakápolna. A leány (Magdi) a szomszédos Balatonfűzfőre járt át kerékpárral munkába és a templomba is.

A Szent István király templom; Litér — 2025. augusztus 30.

Adatközlőnk mindezen információk mellé egy tematikus DVD lemezt és két aprócska, szentkép formátumú imakártyát (rajta Kisléghi Nagy Ádám (1961) Kossuth-díjas és érdemes magyar festőművész által készített festménymásolattal — a szerző megj.) is kezünkbe helyezett. Mondván: vigyük hírét, és kérjük közösen a beatificatio előtt álló ifjú hölgy égi pártfogását!

A rákövetkező napokban megküldött levelében az öregúr egy újabb videó-összeállítást postázott címemre. Találkozásunk apropójából. A Templom épült Litéren Bódi Magdi égi közbenjárása által című kisfilmben az építő kőművesmester, Bakonyi Molnár Gyula egy balladában emlékezik a történelmi alkotásra…

Epilógus. Ami azt illeti, végül mégiscsak sikerült bőrig áznunk Litéren. De az is lehet, miképpen egyik kedves szerkesztő kolléganőm fogalmazott, hogy a lelki után a testi felfrissülés is eleve elrendeltetett. Kiváltképpen az idei nyár domináló kánikulái után. Mondjuk, ebben is van egy jó adag ráció.

Véletlenek viszont nincsenek. Csak kőkemény munka, mely olykor gyümölcsöt is képes teremni. Mindeközben pedig épít és embereket hoz össze. Hasonló érdeklődési affinitással. Bizonyíték erre egy újabb levél, melynek feladója, Gyuri barátunk — tőlünk és szándékunktól függetlenül — litéri vizitációnk után néhány nappal járt arrafelé. S hozta a hírt: „2025. szeptember 15-én, a Fájdalmas Szűzanya Emléknapján, 18 órai kezdettel, ünnepi szentmise keretében történik majd Bódi Mária Magdolna vértanú ereklyéjének elhelyezése a litéri templomban. A szentmise főcelebránsa dr. Udvardy György veszprémi érsek lesz. Imádkozzunk együtt hálát adva vértanúnkért!”

...

„Az időben elhalványodik minden emberi emlék, de egy napon fény hull valahonnan, s akkor megint látunk egy arcot” (Márai Sándor).