A Vajdasági Birkózóakadémia alapítói a budapesti székhelyű Kozma István Magyar Nemzeti Birkózóakadémia, Magyarkanizsa önkormányzata és a Magyar Nemzeti Tanács.

A ma délelőtt megtartott sajtótájékoztatón Pásztor István, a VMSZ elnöke emlékeztetett arra, hogy az elmúlt években, az elmúlt hónapokban időről időre beszéltek a sport fontosságáról, és az ezzel kapcsolatos komoly, átfogó, nagy volumenű elképzeléseiket a VMSZ doroszlói közgyűlésén húzták újra alá, egyfajta közösségi kötelezettségként megfogalmazva.

A felvétel a sajtótájékoztatón készült

– A Magyar Nemzeti Tanács holnapi ülésén, Magyarkanizsa képviselő-testülete pedig augusztus elseji ülésén hozza meg a Vajdasági Birkózóakadémia megalapításáról szóló döntést. Az akadémia székhelye Magyarkanizsán lesz és alapítványi formában fog működni. Az alapítványnak három alapítója lesz, ezek pedig a Kozma István Magyar Nemzeti Birkózóakadémia, Magyarkanizsa önkormányzata és a Magyar Nemzeti Tanács. Terveink szerint az alapítvány igazgatója Bálint Zoltán lesz. Ez az első lépés, hogy az akadémia a mai naptól számítva 15-16 hónap alatt létrejöjjön. A létesítmény létrehozásának a finanszírozása biztosított, ugyanis a magyar kormány hónapokkal ezelőtt a Kozma István Magyar Nemzeti Birkózó Akadémia részére, rendeltetésszerűen a magyarkanizsai birkózóakadémia létrehozása érdekében jóváhagyott 937 millió forintot. Számításaink szerint ez a pénz elég lesz arra, hogy magát az akadémiát létrehozzuk, a szükséges felszerelést biztosítsuk. A kormány rendelkezett arról is, hogy ezen összegen felül, az akadémia folyamatos működtetéséhez éves szinten jóváhagyja azt az összeget, amennyit terveztünk. Az épület 2720 négyzetméter alapterületű lesz, melyben a kísérőtartalmak mellett egy 800 négyzetméter alapterületű birkózó csarnok és egy 49 férőhelyes kollégium is helyet kap. A birkózók az akadémián edzenek majd, és Magyarkanizsán, valamint Zentán járnak majd középiskolába. A létesítmény haszonélvezői nemcsak a magyarkanizsaiak lesznek. Egy rendszert építenénk fel, melybe a magyarkanizsai mellett a zentai, a szabadkai, a moholi, a bácskertesi, a zombori, a nagybecskereki és a felsőhegyi birkózóklubokat is bevonnánk. Egy olyan rendszert szeretnénk felépíteni, ahol az edzők érdekeltek lesznek abban, hogy foglalkozzanak a gyerekekkel, mindezt egységesített, szisztematikusan felépített edzésterv szerint teszik majd, ösztöndíjat kapnak, a legjobbak szelektálásával pedig jó birkózókat tudunk nevelni. Az ötlet kidolgozásában nemcsak a budapesti döntéshozókkal álltunk folyamatos kapcsolatban, hanem a Szerbiai Birkózó-szövetséggel is, hiszen a rendszernek azt kell eredményeznie, hogy ne csak magyar gyerekek birkózzanak ezekben a klubokban és az akadémián, hanem mindazok, akik velünk együtt élnek. Ugyanilyen formában gondolkodunk a jégkorong tekintetében Szabadkán, az úszás és a vízilabda kapcsán Zentán, a kézilabda vonatkozásában Adán és az evezéssel kapcsolatban Palicson. Elképzeléseink vannak az asztalitenisszel és egyéb sportágakkal kapcsolatban is – mondta Pásztor.

Hajnal Jenő, az MNT elnöke elmondta, hogy lehetőségei szerint, az MNT az elmúlt években is támogatta a sportot.

– A sportos életmód közösségünk számára nemcsak azért fontos, mert életminőséget javító, mert életvezetési és problémamegoldási képességeket fejleszt, hanem azért is, mert hozzájárul a közösségi-, és családi kapcsolatok erősítéséhez, és mindenekelőtt növeli közösségünk erejét és állóképességét is – emelte ki Hajnal.

Fejsztámer Róbert, Magyarkanizsa község polgármestere kiemelte, hogy a község számára nagy megtiszteltetés, de óriási kihívás is, hogy az akadémia Magyarkanizsán kap helyet.

– A magyarkanizsai birkózósport és a Potisje Birkózóklub több évtizedes múltra tekint vissza. Szakmai szempontból úgy gondolta az önkormányzat, hogy a község számára ez egy stratégiai mozzanat, hiszen egy olyan infrastruktúráról, egy olyan objektumról beszélünk, ami a sport és rekreációs központunkon belül kap helyet. Az objektum részét képezi annak a sport, ifjúsági és oktatási kínálatnak és programnak, amit az önkormányzat hosszútávon szeretne meghonosítani a község területén. Amellett, hogy az önkormányzat is alapítója ennek az alapítványnak, biztosítja magát a telket, az alatta és körülötte lévő infrastruktúrát az akadémia számára. Bízom benne, hogy az augusztus elsején sorra kerülő képviselő-testületi ülésen a projektum egyhangú politikai támogatást kap, hiszen az akadémia hosszútávon, stratégiailag határozza meg a község sport-és ifjúsági életét – mondta Fejsztámer.

 A birkózás az egyik legeredményesebb vajdasági magyar sikersportág. Az olimpiai játékok történetében az első vajdasági magyar birkózóérmet Horvát István szerezte, aki az 1968-as mexikói olimpián ezüstérmet nyert a 70 kilogrammosok mezőnyében. A nemesmiliticsi születésű, egy évvel ezelőtt elhunyt sportolót a zentai Törtei József követte, ő az 1984-es Los Angeles-i ötkarikáson a dobogó harmadik fokára állhatott a 100 kilogrammosok mezőnyében. A Birkózóakadémiának otthont adó Magyarkanizsáról Csaba Ferenc részt vett az 1980-as, moszkvai nyári játékokon, ahol a harmadik fordulóig jutott. Napjaink legeredményesebb vajdasági magyar birkózója a zentai Nemes Viktor. A nagybecskereki Proleter tagja 2017-ben Párizsban világbajnoki címet szerzett a 75 kilósok között, majd egy évre rá Budapesten bronzérmet nyert. Emellett a 2015-ös bakui Európa Játékokról, a 2016-as rigai és a 2018-as kaszpijszki Európa-bajnokságokról van egy-egy ezüstérme. Ikertestvére, Máté az idei minszki Európa Játékokon nyert egy bronzérmet. A zentai birkózással kapcsolatban meg kell említeni a 2017-es Európa-bajnok Frísz Krisztiánt, míg a magyarkanizsaiak legfényesebb csillaga a 23 éven aluli Európa-bajnokságon második helyen végzett Nagy Szebasztián.

Az utóbbi évek legnagyobb vajdasági birkózó sikere a szabadkai Davor Štefanek nevéhez fűződik, aki a riói olimpián szerzett aranyérmet.