Nemesmilitics (szerbül Svetozar Miletić, horvátul Lemeš) lakosainak száma az utolsó népszámlálás szerint 2800-ra tehető, de ez a szám az elvándorlás miatt mára legalább hétszázzal csökkent. Az itt maradtak főleg mezőgazdasággal, kukorica-, búza- és napraforgó-termesztéssel foglalkoznak, de vannak, akik Zomborban vagy Szabadkán keresik kenyerüket. A nehéz gazdasági helyzet és a pénztelenség a helyi közösségben is érezhető, hiszen a tavalyi év folyamán nem történt annyi beruházás, mint a korábbi években.

Szabó Attila felvételei

„Minden a város fennhatósága alá esik”

— Sajnos elmúltak azok az idők, amikor a helyi közösség egyedül pályázhatott, és így teremtette elő az eszközöket a beruházásokhoz. Mindenki a decentralizációt szorgalmazza, mert a központosítás miatt szinte minden a város fennhatósága alá esik. A község többi településének polgármesterével együtt nem értjük, minek léteznek a helyi közösségek, hiszen meg van kötve a kezünk, ez az intézmény egy adminisztratív irodává változott. A 2008-ban elfogadott törvény, mely szerint a helyi közösségek vagyona a várost illeti meg, hozzájárult ahhoz, hogy falvaink szép lassan elsorvadjanak. Korábban mi működtettük a temetőket, a halottasházat, a piacot, némi bevételre tettünk szert. Lassan úgy érzem, hogy felesleges bármit is csinálni, mivel munkánk eredményét más fölözi le, karban viszont nem tartja az említett objektumokat — mondta csalódottan Vidaković Aleksandar, a nemesmiliticsi helyi közösség tanácsának elnöke, aki 2009 óta tölti be ezt a tisztséget.

A nehézségek ellenére tavaly leaszfaltoztak egy utcát 800 méter hosszúságban, ami a polgármester szerint aranybetűkkel kerül be a település könyvébe, mert sem az idén, sem az elkövetkező években nem várható hasonlóan nagy beruházás. Az elmúlt évben eszközöket vásároltak a kultúrházba, mely négy (magyar, szerb, horvát, bunyevác) művelődési egyesületnek ad otthont, valamint a helyi közösség nagytermébe. A kultúrotthonban felújítottak egy öltözőt, valamint székeket, bútorokat vásároltak.

A település egyik gyöngyszeme lehetne az 1971-ben bezárt, hét hektáron elterülő gyógyfürdő. Befektetők kellenének, akik felújítanák az épületet és a medencét.

— Amíg nem születik megfelelő politikai döntés, addig sajnos ebből nem lesz semmi. A helyi közösség megtette azt, amit megtehetett. Rendeztük a vagyonjogi viszonyokat, ami alapja a pályázásnak. A valamikori gyógyfürdő területe állami tulajdon, viszont a helyi közösség gazdálkodhat vele. Attól tartok, ez nem sokáig marad így, mivel a törvény ezt is megszüntette, és hamarosan minden bizonnyal a város hatáskörébe kerül. Ha megjelenne egy beruházó, mi segítenénk őt nem is a gyógyfürdő, hanem inkább egy sport- és szabadidőközpont kiépítésében. Ezt sokkal egyszerűbb kivitelezni, és kevesebb pénz kellene hozzá. Országunkban a törvény még nem szabályozta a gyógyforrások feletti tulajdont és a használati feltételeket — mondta a tanácselnök.

A faluban gondot okoz az ivóvíz minősége. A vízvezeték-hálózat a ’60-as években épült, és az azbesztcsövek már cserére szorulnak. Öt évvel ezelőtt derült ki, hogy a hálózat nincs is bejegyezve a földkönyvekbe, emiatt pályázni sem lehetett a felújítására. A helyi közösség mostani vezetősége rendezte a tulajdonjogi viszonyokat, majd a tartománytól kapott eszközökből felújította a vízvezeték-hálózat központi épületét. A törvény szerint azonban a helyi közösség már a hálózatot sem üzemeltetheti sokáig. Nagy szükség van a szennyvízelvezető csatorna kiépítésére is, a tervdokumentáció már elkészült.
A nemesmiliticsiek a testvértelepülés, Bácsbokod önkormányzatával egy etnovadászház létesítésére pályáznak. A két település egyébként már túl van egy sikeres projektumon, ezért a vezetők abban bíznak, hogy ez a határokon átívelő IPA-pályázat is sikerrel jár.

A helyi Testvériség-Egység Álta-lános Iskolában a diákok elsőtől nyolcadikig magyarul is tanulhatnak. Szeptemberben nyolc magyar elsős indult iskolába, az idén viszont az előrejelzések szerint tizenegyen lesznek. A civil szervezetek közül a négy művelődési egyesület, a vadászok, a tűzoltók, a sakkozók, az újraalakított labdarúgóklub, a Lemeški kulen gasztronómiai egyesület, illetve a falufejlesztési egyesület aktív, mely a nemesmiliticsi paprikát is népszerűsíti.

Hiányzik az utánpótlás

A Németh László Magyar Művelődési Egyesüjelenleg néptánc- és felnőtt-színjátszócsoport működik. Az elmúlt évekhez képest csökkent a szakosztályok száma, sokan elhagyták a falut, ezért a gyermekszínjátszó csoport is megszűnt.

— Nagyon hiányzik az utánpótlás. Az alsó osztályokban több a gyerek, ezért reményeim szerint a gyerekszínjátszó csoport szüneteltetése csak ideiglenes, viszont több középiskolás a felnőtt színjátszók közé csatlakozott. Tizenöten vagyunk, ami egy ilyen kis település esetében szép számnak mondható. Középiskolásaink nagy része Szabadkán, Topolyán és Magyarkanizsán tanul, csak péntek este tudunk teljes létszámban próbálni. A Kukás Guru című vígjátékot gyakoroljuk, mellyel Magyarcsernyén áprilisban részt veszünk a Vajdasági Magyar Amatőr Színjátszók Talál-kozóján. Addig tájolgatunk a darabbal, két hete Őrszálláson mutattuk be, március folyamán pedig Bácsgyulafalván és Doroszlón szeretnénk színpadra vinni — mondta Litvai Karolina, a Németh László MME elnöke, a színjátszó csoport vezetője és rendezője.

A gyermeknéptánccsoport tavaly sárközi karikázóval vett részt a Gyöngyösbokrétán, illetve jutott tovább a községiről a községközi szemlére, az idén azonban a gyerekcsoport mellett a felnőtt néptáncosok is színpadra lépnek a szemlén — ezúttal dél-alföldi táncokkal. A Gyöngyösbokrétán hagyományos militicsi tánccal szeretnének fellépni, hiszen ez a tánc a falué, és a leghűebben mutatja be a militicsi hagyományokat. A 2015. év egyik legjobban sikerült rendezvényének a húsz év után újraélesztett szüreti bál bizonyult.

— Nagyon nehéz volt ennyi idő után újraszervezni a bált, hiszen sokan nem is emlékeztek, milyen volt még húsz évvel ezelőtt. Összegyűjtöttük a viseleteket, melyek egyik tájegységhez sem kötődnek, vagyis azokat a ruhadarabokat, amelyeket kizárólag a militicsi szüreti bálban használtak. Ezt a hagyományt mindenképpen szeretnénk fenntartani a jövőben is. Színjátszóink rövidebb jelenetekkel készülnek az Ötösfogatra, melynek mi április 24-én leszünk a házigazdái — mondta az elnök asszony.

A településen az idén is több rangos esemény várja az érdeklődőket: június végén kulenfesztivál, július végén falunap, ezenkívül pedig a többi közt aratóünnepség és szüreti bál is lesz. 

Kattintson az alábbi képre, és olvassa el a szerző adatlapját is:
Tóth Tibor