Már öt perce autóztam az 1060 lakost számláló Adorjánon, amikor az első járókelő feltűnt a széles utcán. Elsőként az ötlött fel bennem, hogy talán a kivándorlás szele érte el a falubelieket, amikor azonban megláttam a kukoricavágót vontató két traktort, rögtön világossá vált minden: hogyne lennének szinte teljesen üresek az utcák, amikor folyik a betakarítás, és a szorgalmas helyiek a földeken, gyümölcsösökben dolgoznak. Hiszen eredményeket csakis munkával lehet elérni.
Ezt vallja Borsos Csaba, az adorjáni helyi közösség elnöke is, és máris sorolja az idei év beruházásait.
— A temető mellett, a rétről a falu felé vezető utat aszfaltoztuk, akárcsak az erdőből felvezető utat. Emellett a Május 1., a Kiss Ferenc, az Ady Endre és a Dózsa György utca is új aszfaltburkolatot kapott, valamint a November 29-e utca ama része is, amely eddig nem volt betonozva. A kanizsai rétre vezető, 1500 méter hosszú utat és lejárót zúzott kővel szórtuk le, valamint az úgynevezett alsó vetőn, a partról a rét irányába vezető utat és a töltésen, a Zenta felé vezető út 500 méteres szakaszát úgyszintén. Még csak a Dohány utca maradt aszfalt nélkül, remélem, jövőre ez a gond is meg lesz oldva. A tagosítás végéhez közeledünk, a gazdák ezekben a hetekben kapják meg az új birtokokról szóló végzést. Egy tartományi pályázaton eszközöket nyertünk a falu vízvezeték-hálózatának cseréjére. A 15-16 millió dináros beruházásból az 1967-ben lefektetett hálózat azbesztcsöveit alkatáncsövekre váltjuk. A megnyert összegből a hálózat felét tudjuk kicserélni, a fennmaradó rész felújításához pedig újabb pályázatot nyújtunk be. Az idén a faluban mintegy 35-40 millió dináros beruházásokra került sor, melyek nagy részét önerőből fedeztük. A szövetkezet épületét a helyi közösség ötven évre bérbe kapta, a tatarozásra szoruló objektumban kapnak helyet civil szervezeteink, művelődési egyesületeink. A tavasszal 3000 facsemetét ültettünk, de vásárt is szerettünk volna rendezni. Van ugyan megfelelő területünk, az új állat-egészségügyi előírások miatt azonban még nem rendeztünk vásárt. Megvárjuk, hogy 2015. január 1-jétől milyen előírások lépnek életbe, és meglátjuk, megfelelünk-e nekik — mondta, majd elbúcsúztunk, hiszen az október 11-ei falunap és a november 29-én tartandó hurka- és kolbászfesztivállal kapcsolatos előkészületek ottjártunkkor már javában folytak.
Adorjánra nem jellemző a lakosok Nyugatra való vándorlása. Korábban négy család próbált szerencsét Ausztriában — kettő már visszatért —, most pedig egy család készülődik távolabbi tájakra. Az idén eddig nyolc újszülött látott napvilágot a településen, ami elmarad ugyan a tíz és tizenöt közötti átlagtól, de a többi helységhez viszonyítva jónak mondható.
Tagosítani kellene
— Nagyon sűrű a programunk. Az idén a többi közt részt vettünk a Durindón, az oromhegyesi népzenei találkozón, a hétvégén az adorjáni falunapon lépünk fel, majd a bogarasi és a tornyosi népzenei találkozók következnek. Kiváló kapcsolatot ápolunk magyarországi testvértelepülésünk, Balotaszállás műkedvelőivel, de a korábbi években jártunk már Adorjánfalván, Kecskeméten, Zsanán, Bordányban és Kiskunhalason is. Februárban az idényt farsangi ünnepséggel indítjuk, melybe bevonjuk a helyi óvodásokat és iskolásokat, majd júliusban megszervezzük a hagyományos népzenei találkozónkat. Kevés pénzünk van, a Durindóra és a népzenei találkozó megszervezésére kapunk ugyan támogatást, de gyakran a saját zsebünkbe kell nyúlnunk, ha valahova el szeretnénk utazni. Csak egy tizenegy tagú együttesünk van, melyet az asszonykórus, két citerás és egy köcsögdudás alkot. Korábban tánccsoportunk is volt, de a tagok már középiskolások, és nincs idejük néptánccal foglalkozni. Nagyon nehéz új énekeseket találni a kórusba, hiányoznak belőle a férfihangok. Fennállásunk egyik legjobb eredményét néhány éve Horgoson értük el, ahol a Röpülj páva elnevezésű szemlén kiváló minősítést kaptunk — mondta Újhelyi Eszter, a Szőke Tisza ME alelnöke, csoportvezetője.
Főszerepben a hagyományápolás
A 2010-ben alakult Adorján ME főleg a hagyományápolásra helyezi a hangsúlyt. Minden évben Húsvéti szokások, illetve Karácsonyi böjti szokások bemutatása néven rendezvényt szervez, melyen az e két ünneppel kapcsolatos népszokásokat elevenítik fel.
— Már szervezzük a Karácsonyi böjti szokásokat. A meghívott csapatok karácsonyi egyházi és népi énekekkel, betlehemes játékokkal, régi népi hagyományok felelevenítésével lépnek majd fel november 23-án. Egyesületünkben egy asszonykórus működik az Aranypáva díjas Szűcs Orsolya vezetésével, a csoportot pedig öt fiatal lány és hat idősebb hölgy alkotja. A Szőke Tisza ME farsangi ünnepségével indítjuk az évet, emellett rendszeresen részt veszünk a Durindón, valamint a környékünkön tartott többi népzenei találkozóra is meghívást kapunk. Évente mintegy huszonöt fellépésünk van, a júliustól októberig tartó időszak a „legsűrűbb”. A szövetkezet épületében új otthonra találtunk. Tartományi pályázaton nyert pénzből huszonnégy széket, két nagy asztalt és egy kis vitrint vásároltunk. Fellépőruhánk van ugyan, de nagyon szeretnénk a művelődési eseményekhez igazán illő, népviseleti ruhát vásárolni, amihez bizony nem kis összegre van szükségünk — mondta Borsos Margit, az Adorján ME elnöke.
Nyitottak az új tagok irányába
A faluban 2011 óta Koritari — Teknővájók néven egy román civil szervezet is működik. Préda Miklós, a szervezet elnöke szerint megalakulásuk fő célja az volt, hogy megtudják, valójában honnan is származnak, és kik is ők valójában. Sokan romáknak gondolják őket, de ők magukat románoknak vallják. A faluban a legutóbbi népszámlálási adatok szerint 320 román él.
— Őseink Romániából jöttek erre a vidékre. Nyárfából vájtak teknőt, emellett kosarat, széket is készítettek. Mi a magyar és a szerb mellett a román nyelvet is beszéljük. Egyesületünknek minden Adorjánon élő román felnőtt a tagja. Évente két-három gyűlést szervezünk, főleg a téli hónapokban van erre időnk, most azonban dolgoznunk kell, cirkot, almát, kukoricát szedünk — mondta Préda Miklós, a Koritari civil szervezet elnöke, az adorjáni helyi közösség tanácsának tagja.
Tevékeny részt vállalnak a falu életében. A hurka- és kolbászfesztiválon több első helyet is szereztek, kispályáslabdarúgó-csapatuk van, mely több tornán is képviseli az adorjáni románok színeit (legutóbb az oromhegyesi versenyen szereztek első helyet), röplabdacsapatuk is működik, emellett még a süteménykészítő asszonyaik is rendszerint díjakkal térnek haza a különféle megmérettetésekről. Szeretnének még az idén megszervezni egy főzőversenyt, melyen vendégül látnák a falubelieket. Az adorjáni románok is a szövetkezet épületében kaptak helyet, pályázati pénzből széket, asztalt és egy kisebb szekrényt vásároltak. Jövőre a tánccsoport számára ruhákat szeretnének venni, amit szintén pályázati forrásból fedeznének. Új tagokat is szívesen látnak, nemcsak román nemzetiségűeket, hanem bárkit, aki megismerkedne a kultúrájukkal, a szokásaikkal, az életükkel.
