A szerb államfő Vlagyimir Putyinnal találkozott
Tomislav Nikolić szerb államfő Szocsiban találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, s a gazdasági, mindenekelőtt az energiaügyi együttműködésről és a szerbiai orosz beruházásokról tárgyalt vele. A két elnök a tárgyalás során egyetértett abban, hogy a kosovói kérdés megoldásában elsődleges szerepet az ENSZ-nek kell vállalnia. Nikolić pedig bejelentette, hogy Szerbia decemberben megkezdi a Déli Áramlat földgázvezeték szerb területen át vezető szakaszának építését. A Beta hírügynökség értesülése szerint Nikolić mostani munkajellegű oroszországi látogatása alkalmával nem írtak alá semmilyen megállapodást sem, az egy évvel ezelőtt előkészített, stratégiai partnerségről szóló egyezményt is majd csak a két államfő egyikének a hivatalos látogatása alkalmával parafálják, amire az év végéig kerül sor. Ennek az információnak némiképpen ellentmond Mlađan Dinkić pénzügyminiszter legutóbbi nyilatkozata, mely szerint a szerb kormány az Orosz Föderációtól több mint 300 dolláros hitel felvételét tervezi, aminek részleteiről Tomislav Nikolić és Vlagyimir Putyin tárgyalt. A Tanjug hírügynökség diplomáciai körökből megtudta, és hírül is adta, hogy az orosz kölcsönből a szerb költségvetés hiányát pótolná, illetve a nyugdíjak rendszeres kifizetésére költené a szerb kormány. (Beta-Tanjug)
Dačić: A kormány szeretné kivezetni az országot a válságból
Az IMF küldöttsége azért tartózkodott Szerbiában, hogy megismerkedjen a közpénzek állapotával. Ivica Dačić szerb kormányfő az IMF-fel folytatott megbeszélés során kiemelte, hogy Szerbia politikailag stabil ország, a gazdasági fejlődés érdekében pedig beindult a pénzügyi stabilizáció programja. Dačić az IMF küldöttségével a szerbiai politikai és makrogazdasági helyzetről is tárgyalt. A kormányfő ismertette az IMF küldöttségével azoknak az intézkedéseknek a csomagját, amelyek célja a közpénzek stabilizálása és a költségvetési hiány növekedésének a megállítása. Ezek az intézkedések a fölösleges kiadások kiküszöbölését szolgálák, egyben pedig szociális jellegűek, mert védik a lakosság legszélesebb rétegeit. A kormánynak az a szándéka, hogy a társadalom minden részével egyetértésre jusson a gazdasági válságból kivezető programot illetőleg — jelentette ki Ivica Dačić. (Beta)
Jorgovanka Tabaković, a Szerb Nemzeti Bank kormányzója 551 047 dinárt keres
A Szerb Nemzeti Bank újonnan kinevezett kormányzó asszonya, Jorgovanka Tabaković azt jelentette be a Harc a korrupció ellen nevű ügynökségnek, hogy a havi fizetése 551 047 dinár, mintegy 100 000 dinárral kisebb, mint Dejan Šoškićé, azaz az előző bankkormányzóé volt. Šoškić 658 167 dinárt keresett havonta. Jorgovanka Tabaković megválasztásának első napján már kijelentette, hogy a gazdasági szektorban mérsékelni kell a fizetéseket, illetve összhangba kell hozni az ország gazdasági helyzetével. Hozzátette azt is, hogy először a saját fizetésének csökkentésével szeretné példázni a megszorító intézkedést. A jövőben a Nemzeti Bank elnökének, alelnökének és az ott dolgozóknak a fizetése a célok teljesítésétől, azaz munkájuk eredményességétől függ majd — jelentette ki Tabaković. (Blic)
Egy napon a ,,büszkeségparádé’’ és a veteránok tüntetése
A harcosok szövetsége bejelentette, hogy október 6-án meg fogja tartani az úgynevezett ,,szégyenparádét’’. A veteránok a rendezvénnyel saját helyzetükre szeretnék felhívni a figyelmet, mivel Szerbiában sokan csak egy marginális csoportnak tarják őket. A melegek büszkeségparádéjának a szervezői is ugyanerre a napra, azaz október 6-ára kaptak engedélyt, habár ők előbb kérvényezték, mint a veterán harcosok. Ennek ellenére a veteránok minden belgrádi polgárt várnak a csendes tüntetésükre. Mint hangoztatták, nem látnak kivetni valót abban, hogy ugyanazon időpontban két rendezvényre fog sor kerülni. Nem a másik rendezvény, azaz a büszkeségparádé megzavarását akarják, hiszen Szerbiában mindenkinek joga van arra, hogy hangot adjon saját véleményének, csupán arra szeretnének rámutatni, hogy a veterán harcosokkal az országban senki sem törődik, pedig több mint ötszázezren vannak. (Beta)
Egyre több szerb diák tanul oroszul és kínaiul
A gazdasági befektetések miatt egyre több diák érdeklődik az orosz és a kínai nyelv iránt. A két nyelv hamarosan bekerülhet az iskolában választható nyelvek közé. Vesna Fila az oktatási minisztérium alkalmazottjaként is azon a véleményen van, hogy a nyelvismeret elősegítheti vagy ösztönözheti a fent említett országok befektetési hajlandóságát. Szerbiában jelenleg 14 kínai nyelvtanár dolgozik, akiket a kínai kormány segít, azaz finanszírozza tevékenységüket. A kínai kormány is arra számít, hogy a kínai nyelv bekerül majd a szerb tantervbe. Az orosz és a kínai nyelv mellett azonban más nyelvek is az érdeklődés középpontjába kerültek. Például Kragujevacon egyre nagyobb az érdeklődés az olasz nyelv iránt az olasz Fiat cég befektetése, illetve gyáralapítása óta. (Blic)
A Szerb Vöröskereszt jótékonysági akciója
Az Egyesült Államok szerbiai nagykövete, Mary Vorlick üdvözölte azt a jótékonysági véradási akciót, amelyet a New Yorkot és Washingtont ért terrorista támadás évfordulóján tartottak az amerikai nagykövetség épületében Belgrádban. „A Szerb Vöröskereszt által szervezett humanitárius akció nem más, mint egy jelkép, mely által a két ország lerója tiszteletét a terrorizmus áldozatai előtt. Az véradási akció azonban nemcsak jelképes tiszteletadás, hanem segítséget is fog nyújtani a szerbiai rászorulóknak” — jelentette ki Vorlick. Dragan Radovanović, a Szerb Vöröskereszt elnöke az esemény kapcsán, arra kérte az embereket, hogy minél többen adjanak vért, mivel az országban továbbra is kevés a véradó. Továbbá kiemelte, hogy az idei szeptember 11-ei akció során adományokat is gyűjtöttek a rászoruló gyerekek számára. (Tanjug)