Szijjártó Péter bejegyzésében rögzítette: „Mi a kezdetektől fogva világosan beszélünk a szomszédban zajló háború kapcsán: a katonai agressziót elítéljük, kiállunk Ukrajna szuverenitása mellett, az életükért futó menekültek százezreit beengedjük, hazánk történetének legnagyobb humanitárius akciója keretében pedig több száz tonna élelmiszert és egyéb adományt szállítunk. Ugyanakkor számunkra természetesen mindennél fontosabb Magyarország és a magyar emberek biztonsága. Ez nem a mi háborúnk, ezért abból ki akarunk és ki is fogunk maradni” — írta, hozzátéve, hogy a kormány nem hajlandó kockára tenni a magyar emberek békéjét és biztonságát, ezért nem szállít fegyvereket és nem szavazza meg az energiaszankciókat.

Szijjártó Péter (fotó: Facebook/ Szijjártó Péter)

A magyar diplomácia vezetője szerint mindezekről a kérdésekről a magyar emberek vasárnap világos véleményt mondtak és világos döntést hoztak.

„Értjük, hogy az ukránoknak más lett volna az érdekük, nem is vitatkozunk velük: nekik az ukrán, nekünk pedig a magyar emberek érdeke az első” — fogalmazott Szijjártó Péter, aki szerint „egy dolgot viszont nem tudunk szó nélkül hagyni: a magyar emberek demokratikus döntésének minősítgetését senki nem engedheti meg magának!”

Az orosz—ukrán konfliktus még évekig elhúzódhat és az Egyesült Államok is részese lesz — ezt mondta kedden Mark Milley tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke, a törvényhozás alsóházának fegyveres szolgálatok bizottsága előtt.

„Úgy gondolom, hogy ez egy hosszasan elhúzódó konfliktus, […] azt hiszem, években mérhető” — fogalmazott a tábornok. „A NATO, az Egyesült Államok, Ukrajna, az Ukrajnát támogató összes szövetséges és partner még jó ideig részese lesz ennek” — tette hozzá Milley, aki szerint Amerika több támaszpontot is kialakíthatna Kelet-Európában, „melyek az orosz agresszióval szembeni védelmet biztosítanák”.

A tábornokot és Lloyd Austin amerikai védelmi minisztert a 2023. évi költségvetési tervezettel kapcsolatban hallgatta meg a fegyveres szolgálatok bizottsága, de az amerikai sajtó beszámolója szerint a meghallgatás középpontjában az Ukrajna elleni orosz háború állt, illetve az a kérdés, hogy az Egyesült Államok mit tehet Ukrajna további megsegítése és Európa biztonságának megerősítése érdekében.

A kongresszusi képviselők azt a kérdést is feltették a védelmi miniszternek és a katonai vezetőnek, hogy mi lett volna az az intézkedés, amely megakadályozhatta volna, hogy Oroszország megtámadja Ukrajnát. Mindketten azt válaszolták, hogy az elrettentés egyetlen lehetséges módja az lett volna, ha amerikai csapatokat telepítenek Ukrajnába. Ezt a lehetőséget azonban elvetették, mert ez egy Oroszország elleni „kiterjedt” háború kockázatával járna.

Az orosz erők főként a Donyeck és Luhanszk régiók feletti teljes ellenőrzés megszerzésére összpontosítanak egy „agresszív” hadművelet során — áll az ukrán hadsereg napi frissítésében, illetve Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is megerősítette ezt az értesülést.

Az ukrán fegyveres erők szerint az orosz csapatok továbbra is sikertelenül támadják az ország keleti területeit. Hozzátették: az orosz erők igyekeznek elfoglalni a délkelet-ukrajnai Mariupol városát, az ország egyik legtöbbet bombázott és a harcok miatt leginkább megrongálódott területét.

Oroszországot továbbá azzal vádolta meg az ukrán hadsereg, hogy a háborúban nemzetközi jog által tiltott lőszereket alkalmaz.

Fotó: Tanjug/ AP/ Maxar Technologies

Forrás: MTI, Hirado.hu, Szerbiai RTV