Donald Trump a Fehér Házban ismertette 21 pontból álló gázai béketervét, mely azonnali tűzszünetet, az összes túsz visszaadását, humanitárius folyosók megnyitását és Gáza újjáépítésének megkezdését célozza. Az izraeli erők visszahúzódnának előre meghatározott határvonalakig, hogy segítsék a túszcsere lebonyolítását. A terv szerint Izrael 250 életfogytos foglyot és 1700 gázai fogvatartottat bocsátana szabadon cserébe, illetve az elhunyt izraeli túszok maradványaiért 15 palesztin elhunyt maradványait adná vissza — tudósít a Reuters. A javaslat hangsúlyozza, hogy senkit sem kényszerítenek Gáza elhagyására, de aki el akar menni, az szabadon távozhat és visszatérhet. Az átmeneti irányítást egy Board of Peace nevű nemzetközi testület vezetné Trump elnökségével, és felügyelné a régió újjáépítését, stabilitását. A terv külön kitér arra, hogy a Hamász nem vehet részt sem közvetlenül, sem közvetetten a jövőbeli kormányzásban. Trump és Netanjáhú hétfőn a Fehér Házban találkozott, hogy tovább vitassák a gázai béketervet. A terv újdonsága, hogy lehetőséget ad a palesztin államiság felé vezető útra, korlátozott reformokkal és nemzetközi felügyelettel — bár a Hamász még nem reagált hivatalosan, így a megvalósítás sorsa bizonytalan.

Oroszország rekordméretű sorozást indít

Vlagyimir Putyin rendeletben hagyta jóvá, hogy 2025. október 1-je és december 31-e között 135 000 új katonát hívjanak be Oroszországban, ami 2016 óta a legnagyobb őszi sorozás — közölte a The Moscow Times. A hadkötelesek tizennyolc és harminc év közötti férfiak, akik nem tartoznak a tartalékos státuszba. A Kreml és a védelmi minisztérium szerint az újoncokat nem vetik be közvetlenül az ukrajnai harcokban, hanem főként hazai bázisokra és kiképzési feladatokra kerülnek. Elemzők szerint a lépés az orosz hadsereg tartós feltöltését szolgálja, miközben Putyin célja 2026-ig 1,5 millió fős aktív állomány elérése, illetve a nyugati szankciók közepette is Moszkva katonai kapacitása fenntartásának jelzése. (Forrás: The Moscow Times / The Guardian)

Megkerülnék a vétót az EU-ban

Brüsszelben azt tárgyalják, hogy az EU-csatlakozási folyamat egyes lépéseit — például a tárgyalási csomagok vagy klaszterek megnyitását — ne egyhangú döntéssel, hanem minősített többséggel lehessen elfogadni. A cél Ukrajna és Moldova csatlakozásának felgyorsítása, valamint egyetlen tagállam — például Magyarország — vétója blokkoló hatásának csökkentése — írja a Euronews. A javaslat szerint a klaszterek technikai munkái így elindulhatnának, de bezárásuk továbbra is egyhangúságot igényelne. A terv támogatói geopolitikai fordulatként értékelik, bírálói viszont a vétójog gyengítésétől tartanak.