home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
Béke Temesváron
Szerda Zsófi
2016.05.02.
LXXI. évf. 17. szám
Béke Temesváron

Márai Sándor Béke Ithakában című regényét olvasva arra gondoltam, hát ezt nem lesz egyszerű színpadra állítani. Óriási anyag, sok-sok szállal, a görög mitológia neves alakjaival a főszerepekben. Aztán amikor elolvastam a szöveg dramatizált változatát, már módosult a véleményem, s azt mondtam, lehet, hogy mégis lesz ebből valami. És amikor megismertem Boris Liješevićet, a darab rendezőjét, akkor már tudtam, hogy ebből valami nagyon jó dolog fog születni. Igazam lett.

Ahogy egy szülés, ez is kisebb-nagyobb fájdalmakkal járt, de a temesvári Csiky Gergely Színház csapata egy nagyon szép előadást hozott létre. Boris pedig nagyszerű munkát végzett. Izgalmas volt figyelni, ahogy kevés instrukcióval, mégis pontos képpel a fejében vezeti a színészeket. Azzal, hogy az improvizációk során nagy hangsúlyt helyezett az átélésre, illetve egy-egy szereplő tulajdonságainak elemzésére, azt gondolom, egészen új színeket hozott ki a csapatból. Mélyről dolgozó ember, aki a színésszel közösen keresi a választ, nem pedig utasítja, hogy: most jobbról jössz be, és azt mondod, hogy…

A történetnek több főmotívuma van. Egyrészt egy olyan világ szétesésének kezdetét követjük, amelyben az istenek ideje leáldozóban van, a halhatatlan istenek ugyanis szintén meghalnak, ha az emberek többé már nem hisznek bennük, s Ulyssesnek köszönhetően az emberek a Logos lámpásával járnak-kelnek a világban. A megfoghatatlan Ulyssesnek és fiainak története is ez, a fiúk apjukhoz való viszonya bontakozik ki, s mindezt végigkíséri sok erős női alak. Pénelopé, Kirké, Szkülla, Kalüpszó, Nauszikaa, Helené. Istennők, félistennők, királynők, és mindannyian Ulyssesre várnak, aki folyton úton van, ezért mindenkinek be kell érnie a róla szóló hírekkel. Őt pedig hívja a tenger, és folyton odébbáll. A történet ott kezdődik, ahol Homérosz Odüsszeiájának története véget ér. Odüsszeusz hazatér, megöli a kérőket, Pénelopét pedig száműzi Mantineába.

Márai azt kezdi boncolgatni, hogy szép ez a vég, de a valóságban nagyon is kemény. Tetemek az udvaron, egy száműzött feleség, egy húsz évre apa nélkül hagyott fiú története, aki útra kel, hogy megtudjon valamit apjáról. Utazása során aztán találkozik apja elhagyott szeretőivel, Kalüpszó megosztja vele is az isteni és a földi titkokat, a világ eredetéről mesél neki. Három énekre oszlik a regény és az előadás is, három karakter énekére. Pénelopé, Télemakhos (a fia) és Télegonosz (Ulysses törvénytelen fia, aki végül gyilkosa is lesz). Mindhárman elmesélik, mit tudnak Ulyssesről, s a szöveg egyik legszebb, legigazabb mondatát is elmondják mindhárman a legvégén: Azt hiszem, ilyen volt, vagy ilyesféle. De a valóságban nem tudhatom, milyen volt, mert én csak a felesége/fia/gyilkosa voltam.”

Igazi színészközpontú előadás született. Némely színész több karaktert is remekül megformált. A számomra már ismerős kitűnő társulat keményen megdolgozott, hogy „magáévá tegye” a szerepeket, és sikerrel tette. Igaz, a színészek néha feladták a leckét a fordítónak, azaz nekem, nem könnyű a cifra székelyes szólásokat és bölcseleteket szerbre átültetni, de szeretem a kihívásokat.

Olyan előadás született, amelyben mindenki megtalálhatja magát. Mindenki volt elhagyott vagy nagy utazó, feleség, férj vagy gyermek, akinek nem egyszerű a viszonya az apjával. Legyen az egy mondat, egy karakter, egy történet, de biztos, hogy valamit hazaviszünk magunkkal az előadásból. Kortalan, minden korban mindenkori jelentéssel bíró mese. És hogy kiket láthatunk színpadon, ha Temesvárra utazunk? A nagyszerű Aszalos Gézát, Balázs Attilát, Bandi András Zsoltot, Borbély B. Emíliát, Csata Zsoltot, Kiss Attilát, Kocsárdi Leventét, Magyari Etelkát, Simó Emesét, Tokai Andreát és a német társulat színésznőjét, Ida Jarcsek-Gazát. A szöveget színpadra adaptálta: Fedor Šili, díszlettervező: Albert Alpár, jelmez: Dragana Lađevac-Brkić, zene: Cári Tibor.

Menjetek Temesvárra! Közel van.


















Kattints az alábbi képre, és nézd meg a szerző adatlapját is:
Szerda Zsófi

De ne hagyd ki Zsófi honlapját se! >>> www.szerdazsofi.net

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..