* A szegedi Móra Ferenc Múzeum egy komplex múzeumi hálózatot működtet, melybe beletartozik a Fekete Ház, a Kass Galéria, a Varga Mátyás Színháztörténeti Kiállítóház és a Vármúzeum. Tematikailag is elkülönülnek az épületek, kiállítóhelyek?

— Valóban több kiállítóhelyünk van, természetesen a főépület a meghatározó. A Fekete Ház a történeti, a Kass Galéria a képzőművészeti kiállítóhelyünk. A Varga Mátyás Színháztörténeti Kiállítóházban a névadó alkotásaiból látható állandó kiállítás, a Vármúzeumot pedig rendezvényhelyszínként használjuk. Kiállítási szempontból a főépületre, a Fekete Házra meg a Kass Galériára szoktunk összpontosítani. A főépület a legismertebb, hiszen a Közművelődési Palota, mely otthont ad a Móra Ferenc Múzeumnak, Szeged egyik turisztikai imázseleme. Míg a Fekete Háznál és a Kass Galériánál valamennyire még követjük a hagyományos történeti, illetve képzőművészeti vonalat — noha mi is úgy gondoljuk, ebben a pörgős világban nem szabad bekorlátoznunk magunkat —, addig a főépületben mindenfajta tematika jelen van. A célunk, hogy ezt a három helyszínt össze tudjuk kötni, legyen egy cirkuláció: ha valaki eljön a főépületbe, az menjen át a többi kiállítóhelyre is.

* Milyen állandó kiállítások láthatóak a Móra Ferenc Múzeumban?

— Nagyon népszerű a „Csak egy földünk van” című természettudományi gyűjteményünk. A „Szöged hírös város...” egy néprajzi jellegű tárlatunk, mely a szegedi népéletről szól. Ezenkívül állandó kiállítási elem a Móra Ferenc-emlékszoba. Múzeumunk névadója ugyanis nagyon fontos szerepet töltött be Szeged életében: ennek az intézménynek az igazgatója volt, legendás régész, népszerű író, annyira színes figura, hogy az ő életével kapcsolatban rengeteg történetet lehet mesélni. Célunk, hogy állandóan mozgásban tudjuk tartani a múzeumot. Ha a szegediek betérnek ide, akkor ne az fogadja őket, ami tíz évvel ezelőtt, ezért az állandó kiállítások folyamatos megújításán gondolkozunk. Az időszaki kiállításainkkal pedig az a célunk, hogy általuk a sokat hangoztatott élményközpontú jelleget mutassuk fel. Azt valljuk, hogy a múzeumok már réges-rég nem azok az ódon, poros helyek, amelyek egykor voltak. A különböző installációs megoldásokkal, interaktivitással, könnyen fogyasztható kiállításokkal élményközpontot szeretnénk varázsolni a múzeumból. A muzeológia az egész világon ebbe az irányba tart. A vidéki Magyarországon ilyen szempontból úttörők vagyunk.

* Mi segíti a múzeum szakembereit az élményközpontú programok kialakításában?

— Figyeljük a magyarországi tapasztalatokat, a kelet-közép-európai, a nyugati, az amerikai példákat, és mindig megpróbáljuk lefordítani őket magyarra, illetve szegedire. A múzeumi fórumokon felmerülhet egy-egy olyan ötlet, amelyet tovább lehet fejleszteni. A múzeumon belül van egy kreatív stáb, melynek az a dolga, hogy minél jobb kiállításokat eszeljen ki. A múzeumirányítás természetesen csapatmunka, az igazgatónak kell meghoznia a döntést, de ennek az első fázisa a jó ötlet. Utána azt a jó ötletet menedzselni kell ahhoz, hogy megvalósulhasson. Az is nagyon fontos, hogy ha már kitaláltuk, megszerveztük a tárlatot és elhoztuk a tárgyakat, akkor olyan megfelelő, méltó, érdekes környezetet teremtsünk, amely által egy-egy tartalom a látogató számára minél fogyaszthatóbb lehet. Ezért van szükség egy világszínvonalú kiállításépítő csapatra. Itt egy hatfős technikusi csoport dolgozik, melynek az a munkája, hogy olyan installációs megoldásokat hajtson végre, amelyek magyarországi szempontból top kategóriás kiállításokat tesznek lehetővé, de alkalmanként nemzetközi színtéren is referenciaértékkel bírnak. A fáraók Egyiptoma című kiállításunk mindenképp ilyen volt, hiszen 114 000 érdeklődőt vonzott, így a szegedi Móra Ferenc Múzeum látogatottsága tavaly összességében elérte a 140 000 látogatót.

* Az imént említett, egyiptomi kultúrát bemutató kiállítás kétségkívül egy sikertörténet volt. Mi a múzeum álláspontja az úgynevezett magaskultúra és a populáris tartalom eloszlásáról?

— Amikor azt mondom, élményközpontú múzeumot szeretnénk, akkor lényegében amellett foglalunk állást, hogy a populáris tartalmat kiemelkedő jelentőségűnek tartjuk, általa szólítjuk meg a mai magyar társadalmat. Hozzáteszem, hiába építünk az élményközpontú jellegre, ha nincs mögötte egy tudományos háttér, mely megáll a lábán. Az a múzeum, amely kitalálja, hogy populáris tartalmat szeretne bemutatni, de nincs meg hozzá a biztos alapja, el fog bukni, mint ahogyan az a múzeum is, amely szigorúan ragaszkodik a magaskultúrához, hiszen akkor nem lesz társadalmi létjogosultsága, mely attól függ, hogy a múzeum miként jelenik meg a különféle fórumokon — a sajtóban, a webes felületeken, mennyi látogatója van, és azok a látogatók milyen véleményt fogalmaznak meg —, vagyis hogyan tudja formálni a saját imázsát. A magas- és a populáris kultúrát egyensúlyban kell tartanunk. A szegedi Móra Ferenc Múzeum immár hosszú évek óta az élményközpontú jelleg mellett áll ki, és ez azt bizonyítja, hogy van egy olyan magaskulturális hátterünk, amelynek köszönhetően könnyebben lehetünk könnyedek.

* Májusban olvashattunk róla, hogy a múzeum megvásárolta Antoine de Saint-Exupéry A kis hercegének eredeti litográfiáit, és most kiállítás is készül a témában. Milyen élményre számíthatnak a látogatók?

— A kis herceg a világ egyik legnépszerűbb regénye, ezért már tavaly megfogalmazódott az ötlet, hogy legyen az idén egy A kis herceg kiállításunk. Ezen a tárlaton nem a tárgyakra alapozunk — habár a litográfiák kiemelt helyen szerepelnek majd —, hanem egy megépített tárgyi valósággal akarjuk megidézni a regény motívumait, a rózsától kezdve a bolygókon át a vulkánig. Az installációs térben a kis herceg világát, nagy játszóterét járhatja végig a látogató. Abban bízunk, hogy valamennyi korosztályt meg tudjuk szólítani: a diákokat, akik most ismerkednek a regénnyel, a kamaszokat, hiszen rengeteg gondolat kapcsán elővehetik a művet, a felnőtteket pedig azért, mert a gyerekkorukat, a régi énjüket idézi fel A kis herceg, ők tehát nosztalgiáznak. Ez egy nagyon modern, XXI. századi kiállítás lesz, és minden arról fog szólni, hogy élményt tudjunk nyújtani a látogatóknak. A tárlatot a Múzeumok Éjszakáján, június 20-án nyitjuk meg, és több mint egy évig lesz látogatható, ezért azt gondolom, több tízezren fogják majd megnézni.

* Mire számíthatnak még a látogatók a nyár folyamán?

— Jelenleg két irodalomtörténeti tárlatunk is megtekinthető, az egyik Karinthy Frigyes, a másik Weöres Sándor életművét mutatja be. A nyár második felében nyílik az Afrika-kiállításunk, melyen olyan installációs elemek lesznek — maszáj ház, eredeti, életnagyságú zsiráf- és elefántpreparátumok —, amelyek megidézik az egész kontinenst, így a látogató abban a két-három órában, amelyet eltölt a kiállításon, egy picit Afrikában érezheti magát.

* Milyen múzeumi belépőjegyet ajánlana a Vajdaságból Szegedre érkezőknek?

— Ha a vajdaságiak több napra látogatnak Szegedre, akkor mindenképpen érdemes sétálójegyet venniük, ami annyit tesz, hogy egy belépővel végigjárhatják a főépületet, a Fekete Házat és a Kass Galériát is. Ha azonban mindössze néhány órára jönnek, akkor csak egy-egy kiállítóhelyet érdemes megnézni. Közintézményként kiemelt szempontunk a családok érdekeinek tiszteletben tartása, ezért számukra a kedvezményes családi belépőt ajánlom. Ez egyfajta társadalmi felelősségvállalás is részünkről, és szerencsére sokan is érkeznek hozzánk családi kirándulás keretében.