A bajsai civil szervezetek képviselői

Sok más településhez hasonlóan, Bajsáról is sok fiatal vándorol külföldre, az úti cél Magyarország, Ausztria, Németország és Szlovákia. A falujában maradt mintegy 1700 bajsai vagy földműveléssel foglalkozik, vagy pedig valamelyik topolyai vállalatban keresi a kenyerét. Ottjártunkkor a település a megszokott, hétköznapi képét mutatta: az emberek a boltba, a pékhez vagy a postára sietve barátságosan üdvözölték egymást, elbeszélgettek a kései tél minden kellemetlenségéről, majd ki gyalogszerrel, ki kerékpárral folytatta útját. Lackovics Károly, a bajsai helyi közösség tanácsának elnöke fogadott bennünket. A településen végbement változásokról, fejlesztésekről érdeklődtünk.

— Tavaly egy nagyberuházás kezdődött el, mely a park rendezését és a medence újjáépítését foglalja magában. A parkba kandeláberek kerültek, a sétányt zúzott kővel szórtuk le, a medencével kapcsolatban pedig az első fázis munkálatain vagyunk túl — ide a többi közt az új betonkeret építése tartozik. A munka javát elvégeztük, a drágább rész azonban még csak ezután következik. A medence kiépítése, mely az első fázis keretében valósult meg, 12 millió dinárba került, a felszerelése pedig, mely a második fázishoz tartozik, 18 millióba. A második fázisra 6 millió dinár önrészünk van, a befejezéshez hiányzó összeget majd pályázat útján szeretnénk fedezni. A medence környékének rendezése további tervezést és befektetést igényel. Ha sikerrel járunk, akkor még az idén befejezzük és üzembe helyezzük a medencét. A másik nagyberuházásunk a vízvezeték-hálózat felújítása. A régi, ötven-hatvan éves csőrendszer elavult, gyakran következett be csőtörés, és a víz minőségével is adódtak gondok. Kiváló együttműködést valósítunk meg a helyi általános iskolával, ahol a tartományi oktatási titkárságnak köszönhetően a tornaterem nyílászáróinak cseréje van folyamatban. A faluban hat térfigyelő kamera ügyel a biztonságra, valamint pályázat útján támogatjuk mind a tizennyolc civil szervezetünket — emelte ki Lackovics.

Az idei tervek között a valamikori Zako-kastély újjáépítése is szerepel. Az objektumban mozi-, színház- és előadóterem kapna helyet. Az épület meglehetősen rossz állapotban van, így első lépésként lebontják a tűzeset következtében megrongálódott részét, majd forrásokat keresve újra visszaállítják az eredeti állapotába.

A falusi turizmus — sok más településhez hasonlóan — Bajsán is fellendülőben van.

— Tavaly egy borutat létesítettünk, mely a pannóniai utat köti össze egy szőlőskertekben gazdag utcával. A falusi turizmusnak van jövője. Két etnoház működik Bajsán, a vadászegyesület a Prosperitati Alapítványtól nyert eszközökből felújította a vadászházat, és az sem elhanyagolandó, hogy a Szerbiai Borszövetség székhelye a mi falunkban található. A borászat egyre népszerűbb, a Szent Dömötör Borrendünk negyven tagot számlál — mondta Lackovics.

A kadarka megmentéséért

A Kadarka Szőlészek, Gyümölcsészek és Kertészek Egyesülete 2001-ben alakult. Bajsán egykoron 300 holdon termeltek szőlőt, szinte minden háznál foglalkoztak ezzel a növénnyel. A 2000-es évek elején aztán egyre többen felszámolták a régi ültetvényeket, és fennállt a veszély, hogy a szőlő eltűnik erről a vidékről.

— Az egyesület megalakulása óta a bajsaiak évente 2000-3000 szőlőtőkét ültetnek, a legnagyobb területű szőlőskert egy hektáron terül el. A kadarka majdnem eltűnt, így az a mi feladatunk, hogy visszahozzuk a köztudatba. Úgy látszik, fáradozásunk sikerrel jár, hiszen ebből a fajtából már 400-500 tőke a földbe került. A kadarka visszatelepítése céljából rengeteg kiállításra látogatunk el, ahol megvásároljuk az Olaszországból érkező töveket, majd Bajsán elültetjük őket. A különféle borminősítő versenyekről rendszerint több éremmel térünk haza, tehát borkészítésben is élen járunk — mondta Mengyán Károly, az egyesület elnöke. Jelenleg hetven tagot számlálnak, annak pedig külön örülnek, hogy a magyarországi Kelebiáról és Nagykanizsáról is többen beléptek az egyesületbe. A szőlészek a legnépesebbek, a gyümölcsészek és a zöldségtermesztők lényegesen kevesebben vannak.

Az idősebbeken és a középkorosztály képviselőin kívül néhány fiatal is érdeklődik a szőlőtermesztés, illetve a borászat iránt. Ők szívesen látogatják az egyesület kedd esti összejöveteleit, ahol a termelők tapasztalatot cserélnek. Az idén több bor- és pálinkaversenyre látogatnak el, újborkóstolót rendeznek, augusztus első hétvégéjén pedig a szőlészek és borászok találkozójának lesznek a házigazdái. Emellett különféle szakelőadásokkal igyekeznek gyarapítani a tudásukat.

A Testvériség jubileuma

A Testvériség Művelődési Egyesület november végén ünnepelte fennállásának 40. évfordulóját. Fő feladata megőrizni, éltetni és továbbadni mindazt az örökséget, amelyet elődeinktől kaptunk. Az egyesületben öt szakcsoport működik: a Csalogány népdalkör és citerazenekar, a Fürge Ujjak kézimunkacsoport, a Pitypang gyermek-citerazenekar, a Napsugár gyermek-néptáncegyüttes és a hagyományosíj-készítők. A közelmúltban egy ifjúsági klub is alakult az egyesület berkeiben.

— A gyerekeket és a felnőtteket könnyebb bekapcsolni a munkába, a középiskolásokat és az egyetemistákat viszont nagyon nehéz, mivel ők nem is tartózkodnak a faluban, és nem is igazán mutatnak érdeklődést a művelődés iránt. Az ifjúsági klubban szombat délutánonként különféle programokat szervezünk az érdeklődőknek: filmet nézhetnek, színjátszással foglalkozhatnak, szavalhatnak. A helyi közösségtől egy fűtött termet kaptunk, amit ezúton is szeretnék megköszönni. A faluvezetőség mindenben támogat bennünket, ezenkívül Topolya községtől is kapunk meghatározott eszközöket, a többit pedig pályázatok útján teremtjük elő. Legutóbb a hangosításra beadott pályázatunk részesült pozitív elbírálásban — nyilatkozta Kókity Erika, a Testvériség Művelődési Egyesület elnöke.

A szakcsoportok minden hónapban meghatározott programokkal lépnek a közönség elé. Januárban megünneplik a magyar kultúra napját, februárban a Prelo házigazdái, márciusban megemlékeznek az 1848/1849-es forradalomról és szabadságharcról, áprilisban népzenei találkozót tartanak, májusban különféle szemléken vesznek részt, a nyár folyamán a testvértelepüléseknél vendégszerepelnek, ősszel ők teszik tiszteletüket a környékbeli egyesületek népzenei találkozóin, az évet pedig betlehemes műsorral zárják.

Nagy szükségük van egy művelődési házra — a korábbi székhelyük évekkel ezelőtt a tűz martaléka lett —, ám tisztában vannak vele, hogy ennek megvalósításához rengeteg pénzre van szükségük.

Az érkező pénzeszközöktől függ, hogy a medence az idén megnyitja-e kapuit​​​​​​​