Ha jól fizet a megrendelő, akkor meg kell találni a módját, hogy eljusson hozzá az ''áru”. Az alábbiakban néhány olyan (hajmeresztő) példát sorolunk fel, amelynek alapján minden kétséget kizáróan igaznak bizonyul a bevezető mondatban leírt állítás. Tudniillik Magyarországon az elmúlt időszakban olyannyira gyakori az állatcsempészet, hogy a határon dolgozó vámosok immár hetente találkoznak valamilyen formájával.
Magyarország a csempészek számára tranzit ország. A (kis)állatcsempészet kizárólag kelet--nyugati irányú, a legtöbb esetben Ázsiából vagy a balkáni országokból indul, és a nyugat-európai államokban ér véget. Ha csak le nem bukik a ''szállító”. Merthogy a lebukás elkerülése érdekében mindent megtesznek a csempészek, s az embernek (kiváltképpen a vámosnak) eláll a lélegzete az olyan trükkök láttán/hallatán, mint például, amikor ragasztószalaggal rögzített cerkófmajmot találnak az utastérben, vagy bagoly lapul a harisnyanadrágban, ékszerteknős a kocsi műszerfala és kárpitja mögött, gekkó a videokazettában, fürjek az utánfutóban kialakított búvóhelyen... A közelmúltban például a vámosok a nagylaki határátkelőhelyen 864 lelőtt fürj tetemét találták meg az egyik olasz utánfutó különböző részeiben. Hogy mennyire figyeltek a csempészek a részletekre, az ebből is kiderül: mivel a megrendelőnek minőségi árut kívántak szállítani, ezért hűtőtáskákba és -tasakokba csomagolták a barbár módon lemészárolt madarakat. Az olasz vadászok különben gyakran szerepelnek az ilyen jellegű bűnügyi krónikákban, mert előszeretettel csempészik a védett madarakat. Tudniillik Itáliában a tiltó jogszabályok ellenére még mindig luxuscikként használják fel az éttermekben az ilyen madarak húsát (például pacsirtanyelv-pástétomnak), s a vadászok jó üzletet látnak az ilyen tranzakciókban. Jó néhány évvel történt az egész magyar közvéleményt felkavaró eset, amikor az Olaszországba tartó kamionon, koporsóba rejtve (!) 1500 védett pacsirta, fürj és rigó tetemét találták meg a vámosok.
A leggyakoribb a teknőscsempészet. A teknősök nem Magyarországról származnak, hanem Macedóniából, Bulgáriából, Görögországból és Törökországból indítják őket útnak az Európai Unió valamelyik nyugati államába, esetleg Svájcba. Ez utóbbiba azonban még nehezebb a bejutás, mert a határon van ellenőrzés, nem úgy, mint az EU-tagországokban, ahol a schengeni útlevél- és vámellenőrzési szabályok vannak érvényben, és a csempészáru úgy mehet át a határokon, mint ''kés a vajban”. A teknősök egyébként az élőhelyükről való kifogásuk után néha hónapokat várnak az útnak indulásra. A szakemberek szerint így a nem természetes és rossz tartási körülmények miatt már betegen kerülnek a szállítójárműbe és sokan elpusztulnak az utazás közben. Egyik ilyen ''szállítmányban” 440 kisteknőst találtak a gépkocsi kárpitja mögé rejtve. A legtöbb már betegen és félholtan lapult a levegőtlen, szűk rejtekhelyen. De nehogy azt gondoljuk, hogy csak a személyautókban csempésznek teknősöket! Egy alkalommal olyan, Hollandiába tartó menetrend szerinti autóbuszra akadtak a magyar vámosok, amelyben Madagaszkárról származó, a kihalás szélén álló teknősfaj lapult! A szállítmány értéke meghaladta a 35 millió forintot.
S hogy milyen sorsra jutnak a sikeresen átjutott és rendeltetési helyükre szállított csempészállatok? A görög teknősök például leggyakrabban a fazékban fejezik be földi pályafutásukat, a leopárdteknősök, s a nagyon ritka csillagteknősök pedig a kisállat-kereskedésekbe kerülnek, s boros áron találnak új gazdát maguknak. A már említett utazási körülmények miatt legyengült, esetenként beteg állatokban viszont nem biztos, hogy sokáig gyönyörködhetnek a vásárlók...
Visszafutott Szerbiába a papagájokat szállító sofőr
A legfrissebb csempészési kísérlet a magyar--szerb határon történt néhány nappal ezelőtt. Bácsalmás térségében alkonyatkor a magyar határrendészet járőre egy szerb rendszámú furgonra figyelt fel, és igazoltatni akarta. A sofőr észrevette a járőrt, gyorsan megfordult, s egy árkon keresztül próbált menekülni. A furgon megfeneklett, oldalára fordult, a jármű vezetője viszont ki tudott mászni az ablakon és Szerbia irányába elmenekült. A rendőröknek nem sikerült elfogni őt.
Az illegális szállítmányt alaposan átvizsgálták, és rengeteg kartondobozt találtak benne. Amikor kibontották őket, kiderült, hogy kétezer darab papagájt rejtenek! A Szegedi Vadaspark szakemberét hívták segítségül, s ő megállapította, hogy hullámos, nimfa és egyéb törpe papagájok vannak az állományban. A vizsgálat és a jegyzőkönyvek felvétele után a kocsi rakományát a szegedi állatkertbe szállították, és a továbbiakig állategészségügyi felügyelet alatt tartják őket. Elsődleges becslések szerint a kétezer darab papagáj eszmei értéke is több millió forintra rúg. Mivel a kisteherautó vezetőjét nem tudták elkapni, így a szállítmány úti célja sem vált ismertté. A rendőrség az ügyben természetkárosítás bűncselekményének megalapozott gyanúja miatt indított eljárást. Egyelőre ismeretlen tettes ellen.
S hogy kik a leggyakoribb egyéb elkövetők? A magyarokon kívül az ukránok, az olaszok, a románok, a szerbek, a litvánok, a kínaiak és az amerikaiak jeleskednek e tiltott tevékenységben.

Dús fantázia

Írásunkban ugyan felsoroltunk néhány érdekes állatcsempészeti módot, ám az extrém esetek tárháza kifogyhatatlan. Mert a papagájokon, teknősökön, fürjeken, pacsirtákon kívül mást is megpróbálnak illegális módon átvinni a határon. A belépésre jelentkezők vittek már magukkal éti csigát, korallokat, elefántcsont-fafaragványokat, tokhalat, békát, cerkófmajmot, szalakótát, sőt buldogot és sivatagi varánuszt is, persze nem saját használatra...