Az utolsó Jedik
Brasnyó Zoltán
2018.01.10.
LXXIII. évf. 1. szám
Az utolsó Jedik

Meggyőződésem, hogy a legeltökéltebb Star Wars-rajongók minden folytatástól azt várják, hogy a valaha volt legjobb epizód lesz, és megváltja az univerzumot.

A megfogalmazott remények és elvárások láttán pedig egyértelmű, hogy mindez lassacskán felér a vallási fanatizmussal. Sőt, abban is biztos vagyok, hogy mára a rendezők és a Disney sem foglalkozik az elvakult rajongókkal. Elindultak egy úton, melyről még a legbizarrabb főcímek, cikkek, rajongói klubok, kritikusok, fórumozók vagy petíciók (!) hatására sem fognak letérni.

Az utolsó Jedik esetében minden lehetőség megvolt arra, hogy valóban a legjobb legyen, de legalábbis valami teljesen új. Rian Johnson rendező, akit a Sundance filmfesztiválon ismert meg először a közönség, nem úgy folytatta a Star Wars-sagát, ahogy azt a leghangosabb közönségréteg elvárta. Az utolsó Jedik tehát nem lett rajongói film. Jót tesz neki az eddig csak cseppekben kínált, ezúttal viszont már evőkanállal adagolt humor, az Erő eddigi ismeretlen oldalának bemutatása, a mély karakterdráma és a látványorgia ízléses fúziója, valamint csak úgy, egyszerűen az epikus és a pörgős űrharcok, fénykardpárbajok. Valljuk be, igazából ezekért váltunk jegyet a Star Warsra évről évre.

Ez már nem a régi univerzum, ez már nem a régi Csillagok háborúja. Változnak az idők, változnak a karakterek, számításba jönnek az új nézői igények, hiába is háborgunk, ragadunk billentyűzetet, vagy verjük a fejünket a falba. A Star Wars soha többé nem hozza majd azt az újdonságot és varázslatot, amelyet húsz-harminc évvel ezelőtt, ezzel pedig jobb megbékélni.

Az utolsó Jedik lényegesen jobban sikerült, mint az Ébredő erő két évvel ezelőtt, pedig sokak szerint ez már inkább egy tucatszuperhősfilm. Ezen is kár háborogni, mert a messzi-messzi galaxis sosem volt François Truffaut, Stanley Kubrick vagy Federico Fellini művészetének konkurense. George Lucas nem a világot akarta vele megváltani annak idején. Szórakoztatni akart, és el szerette volna kápráztatni a közönséget. Álmot árult, és generációknak szerzett ezzel örömöt. A két évvel ezelőtti Ébredő erő a klasszikus Új remény felmelegítése volt, melyben az eredeti, 1977. évi film számos jelenetét és fordulatát hasznosították újra. Az utolsó Jedik nagyon szórakoztató, és a maga 152 percével meglehetősen hosszú is. A régi világ lezárása és az új generáció útnak indítása egy — jelenleg legalábbis — végtelennek tűnő sorozatban.

Johnsonnak persze ígéretei ellenére mégis meg kellett kötnie számos kompromisszumot. A cuki plüssfigurákként felbukkanó porgokon lelki szemeink előtt már a film alatt megjelent a játékboltos árcédula, az új helyszínek és fajok pedig minden bizonnyal a videojátékok színhelyeinek sorát erősítik majd. A polkorrektség, a fegyverkereskedelem szájba rágós elítélése, az állatkínzás elleni tanmesék viszont sajnos mind-mind rendkívül erőltetettek. A Star Warsnál ma már minden a pénzről és a népnevelésről szól, de azért valljuk be, az anyagi része eddig is ilyen volt. Most viszont ott áll mögötte egy vérprofi cégóriás, mely mindent tudatosan épít bele a produkcióiba.

Hálásak lehetünk, hogy a néhány negatívum ellenére Star Wars-élményt kapunk. Mark Hamillnak örültem a legjobban, folytatódik ugyanis a Skywalker-saga, és a forgatókönyv becsületére legyen mondva, Luke történetének méltó módon adják meg a végtisztességet. Az Ezeréves Sólyom ágyújánál pedig ott van Rey (Daisy Ridley), aki aztán már fénykarddal a kezében az új generációt képviseli. Kylo Ren (Adam Driver), a sötét oldal sithje pedig egyre érdekesebb karakter. A mellékszereplők közül az akarat és az erőlködés ellenére sem emelkedik senki Rey és Kylo Ren fölé. Finn (John Boyega) és Poe Dameron (Oscar Isaac) nagyon szeretnének akciófiguraként is népszerűek lenni a gyerekek körében, de erre azért még várni kell.

Nehéz helyzetben vagyok, mert nagy rajongóként nem akarom és nem is tudom elítélni ezt a filmet. Hiszem, hogy a Star Warsban nem érdemes nagyítóval hibákat keresni. Johnson elismerést érdemel azért, hogy nem rontotta el, vagyis az „alkalmi rajongóknak” igenis azt adta, amire vágytak. Nem hibátlan, de szerethető film Az utolsó Jedik, melyben legnagyobb örömünkre a 2016-ban elhunyt Carrie Fisher (Leia hercegnő) is teljes valójában végig jelen van.


Nyitókép: Hetediksor.hu

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Film rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..