home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
Az ünnep a nemzet egységét jelenti
(Tha)
2006.03.21.
LXI. évf. 12. szám
Az ünnep a nemzet egységét jelenti

A zentai emléksírhelynélAz 1848/49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján a zentai Művelődési Házban tartottak ünnepi műsort, amelyen Juhász Attila polgármester mondott köszöntőt. Beszéde kezdetén hangsúlyozta, hogy a délvidéki magyarság a nemzet egészével együtt itt Szerbiában, a Vajd...

A zentai emléksírhelynél

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján a zentai Művelődési Házban tartottak ünnepi műsort, amelyen Juhász Attila polgármester mondott köszöntőt. Beszéde kezdetén hangsúlyozta, hogy a délvidéki magyarság a nemzet egészével együtt itt Szerbiában, a Vajdaságban is legálisan ünnepli március 15-ét és használja nemzeti szimbólumait.
- Tettük ezt akkor is, amikor tilos volt, amikor megtűrték, és akkor is, amikor divattá vált. Ez a nemzeti ünnep nekünk többről szól, mint a forradalom vagy a szabadságharc. A nemzet egységéről mesél, a közös akaratról, az együtt gondokozásról - mondta a polgármester, majd egy rövid történelmi áttekintő után azzal fejezte be, hogy szeretné hinni, van egységes nemzettudatunk, ami alapja lehet a jövőképünknek is.
A ,,Se országom, se hazám...” című program fellépői a topolyai Cirkalom táncegyüttes, a Csalóka zenekar és az Aurora beszédművészeti műhely versmondói voltak. Az előadás magába foglalta a Kárpát-medence magyar hagyományainak azon részét, amelyek a történelmi Magyarország széthullása után a határon túlra kerültek, és amelyek az egyetemes magyar kultúra nagyobbik részét alkotják. A magyarság nemzeti öntudatának a sorsfordulóit jelenítették meg a tánc, a dal, a zene, valamint a szép szó erejével. Az összeállításban helyet kaptak az ördöngösfüzesi, a Küküllő menti, a kalotaszegi, a gömöri táncok, a szlavóniai dalok, a doroszlói csiraj, a csallóközi lakodalmas, Wass Albert és Jung Károly egy-egy költeménye. A videó grafikát Sörfőző Kornél készítette, a rendező Kisimre Árpád és Kisimre Szerda Anna volt.
A kegyeletadó koszorúzásra a zentai Felsővárosi köztemetőben került sor az 1848/49-es forradalom és szabadságharc áldozatainak emléksírhelyénél. A nap jelentőségét Pataki Tibor történelemtanár méltatta, aki azzal kezdte, hogy elsőként a kitartás, a hűség, a hazafiasság, a megbocsátás képessége, az eskü, az adott szó szentsége kifejezések jutnak az eszébe erről a világtörténelmi eseményről. Néhány gondolattal utalt a jelenlegi helyzetre is: ,,A szabadságharc tábornokainak csak töredék része származott a mostani maradék ország területéről. Az elszakított területek lakossága, őseink mindig nagy áldozatokat hoztak a nemzetért, és ezt figyelmébe ajánljuk a mindenkori magyar kormánynak. Valamennyi szomszédos nép, legyenek azok a szlovákok, románok, szerbek, horvátok világos nemzetstratégiával rendelkeznek, ami hiányzik a magyar politikából. Reméljük, a választók tisztában lesznek vele, hogy csak egy egységes magyar nemzet erős és életképes.” Az egybegyűltekhez szólt még Böröcz József, az MNT alelnöke és Rácz Szabó László, a Magyar Polgári Szövetség elnöke, majd a jelenlévők fejhajtással tisztelegtek az emléksírhely előtt.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..