Színpadon a Telepi Rádió

Évi közgyűlést tartott Brassóban a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete. Az esemény összegzésére Ambrus Attila elnököt kértük fel.
- Az elmúlt időszakban megváltozott támogatási rendszer miatt újra kellett gondolni a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) működését, ezért egy aktívabb, tevékenyebb, decentralizált egyesületet képzelünk el. Fiókszervezetek alakítására biztatjuk a területi elnökeinket, mert ez lehetővé teszi számukra, hogy önkormányzati, regionális és európai uniós alapokból hívjanak le összegeket a különböző rendezvények megtartására. A MÚRE évente két központi rendezvényt szervez, de eddig a területi munka gyakorlatilag nem létezett. Most arra kértük a területi elnököket, hogy évente legalább két-három összejöveteli alkalmat teremtsenek azoknak a kollégáknak, akik a központi eseményekre nem járnak el. Ezeken ugyanis általában 80-100 személy vesz részt, a tagjaink száma viszont 265. Meg akarjuk szólítani azokat is, akik nem tagjai a MÚRE-nak, de úgy érzik, elfogadható az, amit szorgalmazunk: a szakmai és etikai normákat betartó újságírás fenntartása.
Nagyon fontos, hogy a közgyűlésen megerősítettünk egy négy évvel ezelőtt elfogadott ajánlást, ami azoknak szól, akik az újságírásból át akarnak igazolni a politikába. Mivel másfél milliós közösségről van szó, úgy véljük, nem szükséges a különböző szerepek halmozása, sőt, az erdélyi magyar sajtó és a politikai érdekképviselet számára is káros, ha az aktív újságíró egyben aktív politikus is. Azt tartjuk megfelelő hozzáállásnak, ha a hazai magyar írott és elektronikus médiában dolgozók a politikai szerepvállalásuk idejére, gondolunk itt a mandátummal elnyert bárminemű politikai tisztségre, a közigazgatási pozíciókra való jelölésre, valamint a pártoknak a helyi vagy országos kampánystábjában végzett tevékenységre, felfüggesztik az újságírói tevékenységüket. A különböző pártpreferenciáktól függetlenül mindenki támogatta és megszavazta ezt a javaslatot. Ez természetesen csak ajánlás, ami elsősorban az olvasónak, a médiafogyasztónak szól, hogy fel tudja mérni, milyen szerepeket vállalhat ma Erdélyben a magyar értelmiségi, és ennek ismeretében döntse el, kit támogat.
Megemlíteném még azt is, hogy volt egy röpke találkozónk a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesületének a képviselőivel. Eldöntöttük: július elején találkozik a Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciójának koordinációs bizottsága, és megbeszéli, hol tartjuk meg az idei fórumot. Mi nagyon szeretnénk, ha a helyszín a Vajdaságban lenne, hiszen elgördült a legnagyobb akadály, eltörölték a vízumkényszert a román állampolgárok számára. Tudjuk, ez akkor valósulhat meg, ha az ottani kollégáinknak sikerül megfelelő pénzeszközökhöz jutniuk - mondta Ambrus Attila.
Hagyomány és közszolgálat a sajtóban címmel beszámolók hangzottak el a nyomtatott és az elektronikus médiáról, Feledy Péter, a Magyar Televízió főmunkatársa pedig Gondolatok a közszolgálatiságról címmel tartott előadást.
A közgyűlés záróakkordjaként átadták a Veszely Károly-díjakat is annak a magánszemélynek és szerkesztőségnek, aki, illetve amely a legtöbbet tette a sajtószabadságért. Veszely brassói káplánról tudni kell, hogy 1849-ben kapott lapalapítási megbízatást Bem tábornoktól. Így lett a Brassói Lapok első főszerkesztője. E tevékenységéért a szabadságharc leverése után halálra ítélték, Róma közbenjárására azonban kegyelemben részesült. A későbbiekben is lapszerkesztőként, egyháztörténészként fejtett ki jelentős munkásságot. A rangos elismerést az idén Hecser Zoltán, a Hargita Népe nyugalomba vonult kiadója érdemelte ki, aki jelentős szerepet játszott a MÚRE létrehozásában, működésének megalapozásában, gazdasági és jogi kérdésekben való jártassága, törvénytisztelő magatartása pedig meghatározta a szervezet működését. A másik kitüntetett az ötvenéves Marosvásárhelyi Rádió magyar adásának szerkesztősége lett, a ,,történelem napszámosai” - ahogyan önmagukat határozták meg. åk azok az újságírók, akik naponta több mint 800 ezer hallgató otthonába juttatják el a magyar szót a tömbben és a szórványban egyaránt.
Az esemény helyszínén, a brassói Reménység Házában megnyílt Léphaft Pálnak, a Magyar Szó karikaturistájának a kiállítása, a Redut Kulturális Központban pedig az újvidéki Telepi Rádió kabaréjának tapsolt a közönség. A zsúfolásig megtelt színházteremben hatalmas tetszést aratott az itthon már jól ismert hármas: Heinermann Péter, Klemm József és Léphaft Pál.