Az őszinte versmondás ünnepe

Az őszinte versmondás ünnepe

„Szép derült ősz volt” — írta Móra Ferenc, amikor 1907-ben először látogatott Csókára, hogy megkezdje az ásatásokat a falu melletti kopasz dombon, a Kremenyákon. Hasonlóan szép napos időjárás fogadta azokat a gyermekeket és fiatalokat is, akik részt vettek az V. Cs. Simon István Vers és Prózamondó Találkozón.

A versennyel a szervezők a vajdasági magyar irodalmat szeretnék népszerűsíteni, valamint ezen a módon is őrizni kívánják Cs. Simon István írónak, költőnek, újságírónak, a Móra Ferenc Magyar Művelődési Egyesület egyik alapítójának és első elnökének az emlékét, aki október 19-én lett volna hetvenhét éves, ha 2007-ben vissza nem adja lelkét a teremtőjének. 

A megmérettetésre Vajdaság több településéről — Hajdújárásról, Kishegyesről, Topolyáról, Csókáról, Zentáról és Temerinből — 61 versmondó érkezett, aki felkészítőivel és kísérőivel zsúfolásig megtöltötte a Móra Ferenc Magyar Művelődési Egyesület nagytermét. A legtömegesebb a 2—3. és az 5—6. osztályosok kategóriája volt.


Báló Andor felvételei

A rendezvényt Oláj Ibolya, a Magyar Nemzeti Tanács oktatási bizottságának tagja nyitotta meg, Kónya Sándor versénekes pedig kedvcsinálónak három verset adott elő, egyet-egyet Móra Ferenctől, Cs. Simon Istvántól és a nemrégiben elhunyt, szintén csókai írótól, költőtől, Fehér Kálmántól.

Erre az eseményre vajdasági írók, költők versével vagy prózájával lehet jelentkezni, de az idén — mivel most van születésének 140. és halálának 85. évfordulója, valamint a nevét viselő házigazda egyesületet 50 évvel ezelőtt alapították meg — Móra Ferenctől is választhattak verset vagy prózát az általános és a középiskolák tanulói. Az utóbbi lehetőséggel főleg az alsósok éltek, így a jelenlevők több népszerű (A csókai csóka, A cinege cipője, Az egyszeri szarka) és kevésbé ismert Móra Ferenc-verset hallgattak meg.

A bemutatkozók teljesítményét Verebes Krnács Erika előadóművész, Erdélyi Ilona nyugalmazott magyartanár és Juhász Attila magyartanár értékelte.


A legjobbak: Szőregi Petra, Ujházi Nina, Galusz Áron, Jaksa Dominika, Ágó Gergely

 

A szakemberek jótanácsokat is adtak a versenyzőknek, a többi közt azt, hogy a megfelelő szöveg kiválasztása meghozza a siker felét. Mindenkinek meg kell találnia azt a verset, amely az övé, amellyel mondani akar valamit, és amelyet annyira a magáénak érez, mintha ő írta volna. Ha emellett még élvezi is a vers vagy a próza tolmácsolását, nemcsak ő számít nyertesnek, hanem a közönség is. Egy-egy ilyen eseménytől mindenki kap valami szépet, különösen akkor, ha a fellépők nem ragaszkodnak görcsösen a helyezés eléréséhez, és különleges ünnepnek tekintik ezt az összejövetelt. Hogy milyen a jó versmondás, az egyetlen szóban összegezhető: őszinte.

A verseny megtartását a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., a Szekeres László Alap, a Magyar Nemzeti Tanács, a Csóka Művelődési és Oktatási Központ, valamint magánvállalkozók támogatták.
 

***************************************************************

Az V. Cs. Simon István Vers- és Prózamondó Találkozó eredményei

1—2. osztályosok: 1. Szőregi Petra (Csóka), 2. Slezák Zsanett (Csóka), 3. Árok Titanilla (Csóka).
3—4. osztályosok: 1. Ujházi Nina (Zenta), 2. Nikolić Dávid (Zenta), 3. Pribićević Tara Blanka (Zenta), különdíjasok: Dulity Adrián (Zenta), Gombár Réka (Temerin), Balunovity Anna (Csóka), Bado Nikita (Temerin), Lovas Jázmin (Zenta).
5—6. osztályosok: 1. Galusz Áron (Zenta), 2. Dudás Iván (Kishegyes), 3. Rózsa Léna (Kishegyes).
7—8. osztályosok: 1. Jaksa Dominika (Csóka), 2. Bicók Adrianna (Zenta), 3. Tóth Katarina (Temerin).
Középiskolások: 1. Ágó Gergely, 2. Nagy Anikó (Zenta, Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium)

****************************************************************

 

Móra Ferenc:

A csókai csóka 

Csókai csókának
Mi jutott eszébe?
Föl szeretett volna
Öltözni fehérbe.
Unta szegény jámbor,
Hogy ő télen-nyáron
Örökkön-örökké
Feketébe járjon.

Ahogy így tűnődik
Ághegyen a csóka,
Arra ballag éppen
Csalavér, a róka.
Attól kér tanácsot,
Mit kellene tenni,
Hófehér galambbá
Hogy kellene lenni.

„Nincsen annál könnyebb —
Neveti a róka —
Fürödj meg a hóban,
Te fekete csóka!
Olyan fehér galamb
Lesz rögtön belőled,
Hogy magam sem tudom,
Mit higgyek felőled.”

Nagyeszű rókának
Szót fogad a csóka,
Nagy vígan leugrik
Az ágról a hóba.
Az orra hegye se
Látszik ki belőle,
Kérdi is a rókát,
Mit hisz most felőle?

„Azt hiszem, galamb vagy” —
Csípte meg a róka,
S csapott nagy ozsonnát
Belőle a hóba.
Róka csípte csóka,
Csóka csípte róka —
Így lett fehér galamb
A csókai csóka.  

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Jó Pajtás rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Az őszinte versmondás ünnepe
Jó Pajtás
Facebook

Támogatóink