— Van egy olyan példa, amely Bácsgyulafalváról indul, hogy aztán behálózza Vajdaságot. Egy olyan eddigi életút, amely a tántoríthatatlanságot állítja elénk, hiszen azt bizonyítja, hogy bármerre is visz bennünket az élet, a közösség és a nemzetszolgálat jegyében való részvétel az cselekvés lesz. Ez az eddigi életút arra hív bennünket, hogy maradjunk, hogy legyünk állhatatosak. Ez a példa mgr. Hajnal Jenő eddigi életpályája, hiszen bármerre is sodorta az élet magyartanárként, rádiós tudósítóként, könyvszerkesztőként és kiadóként, kulturális mediátorként, közművelődési központ igazgatójaként, intézményteremtőként és intézményépítőként, jelentős rendezvények megálmodójaként, kisebbségi önkormányzati szervünk egyik oszlopos tagjaként, majd elnökeként, minden pillanatban együtt lélegzik a vajdasági magyar közösséggel, meghallva és meghallgatva annak igényeit, segítve vágyai, álmai kiteljesítésében — fejtette ki a díjátadáson az ünnepeltet köszöntve és érdemeit méltatva Kudlik Zoltán, a Nagy Imre Társaság alelnöke. Elmondta, Hajnal Jenőnek köszönhető, hogy felavatták a temerini tájház udvarán Sörös Imre mellszobrát, mely a palicsi központi emlékmű után az egyetlen ’56-os szobor Vajdaság területén.

Balahó Zoltán, a Nagy Imre Társaság elnöke adta át a díjat Hajnal Jenőnek 

Az ember legalapvetőbb kötelessége, hogy segítse mindazt, ami nemzeti múltunkhoz, emlékezetünkhöz tartozik — hangsúlyozta Hajnal Jenő a díj átvétele után. A sajtónak nyilatkozva úgy fogalmazott, az öröm és a megtiszteltetés díja ez.

— Nemcsak nekem szól, hanem ennek a közösségnek is, mindenekelőtt annak a közösségnek, amely 1956-ban befogadta magyar testvéreit. A díj azoknak szól, akik azóta is őrzik ezt az emléket. Én akkor kétéves sem voltam, hosszú évtizedek múltak el, mire tudatosult bennem, mit jelentett 1956. Az 50. évforduló alkalmával, amikor az Új Kép folyóirat részére készítettem egy válogatást, akkor szembesültem azzal, hogy mennyi mindent tudnunk kellene arról, hogy itt Palicson, Kishegyesen, Muzslyán és még hány településen milyen barátságok, milyen emberi szeretet bontakozott ki a menekültek iránt. Majd még tíz évnek el kellett múlnia ahhoz, hogy kiderüljön, a macedóniai magyaroknak köszönhetően Kruševóba 550 menekült érkezett, akiket nagy szeretettel fogadtak. Segíteni kell azokat, akik ezt az emléket őrzik, de még fontosabb, hogy emlékhelyeket állítsunk. Palics mellett ott van a kishegyesi emléktábla, a muzslyai megemlékezések helyszíne, és az egyik legszebb köztéri szobrunk a temerini Sörös Imrének állít emléket, aki kölyökként került a forradalomba, és maga sem értette, hogy miért ítélték halálra, hiszen csak segíteni próbált, gyógyszert szállított. Zentán pedig dr. Rajki Mártonnak sikerült emléktáblát állítani, aki a környékről származott, és ő is ennek a forradalomnak lett hősi mártírja.

A Nagy Imre Társaságot Nagy Erzsébet, Nagy Imre lánya 1992-ben hozta létre, Nagy Imre kultuszának továbbvitelére. A társaság vajdasági szervezete édesapámnak, Kudlik Gábornak köszönhetően alakult meg 2005-ben, most mintegy 50 tagot számlál — összegezte lapunknak Kudlik Zoltán. Mint mondta, folyamatosan azon dolgoznak, hogy ápolják az ’56-os forradalom emlékét, hogy minél több emlékhelyet tudjanak kialakítani, és minél több rendezvénnyel irányítsák rá a vajdaságiak figyelmét ’56 fontosságára. Az ünnepségen a társaság anyaországi tagjai is részt vettek, akik négynapos vajdasági körúton végigjárták az ’56-os forradalom délvidéki emlékhelyeit.