Az önállóság két évtizede

Az önállóság két évtizede

A közelmúltban önállóságának 20. évfordulóját ünnepelte Tóthfalu. A korábban az oromhegyesi helyi közösséghez tartozó település lakossága 1993-ban népszavazáson döntött az önállóság mellett. A húsz évvel ezelőtti eseményről díszülésen emlékeztek meg a falu polgárai, előtte pedig megkoszorúzták Tóth Józsefnek, a falu alapítójának és Szabó Dénesnek, Tóthfalu első, 1944-ben mártírhalált halt plébánosának a mellszobrát.

Az ünnepségen a tisztelet és hála jeléül díszpolgári elismerést nyújtottak át azoknak, akik sokat tettek a településért: Répás Zsuzsannának, Magyarország nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkárának, Utasi Jenő tóthfalusi plébánosnak és Lékó Lajos gazdaságfejlesztési tanácsadónak. Bata Ferenccel, a helyi közösség elnökével az eltelt két évtizedről és a jövőbeli tervekről beszélgettem.

— Sokkal több pénzünk azóta sincs, viszont, hogy mire fordítottuk a helyi közösségbe befolyt pénzt, az itt, helyben dőlt el. Lehetőségünk volt arra is, hogy más forrásokhoz, magasabb fórumokhoz forduljunk, ha valamit meg szerettünk volna valósítani. Támogatásra és megértésre találtunk, amit korábban nem tapasztaltunk — mondta Bata Ferenc.

A falu e két évtized alatt sokat fejlődött, lakói bebizonyították, hogy összefogva nagy eredményekre is képesek.

— A helyi járulékból összegyűlt pénzhez tekintélyes összeget tudtunk hozzácsatolni, és a 90-es évek elején elindulhattunk a fejlődés útján. Az utcák aszfaltozásával kezdtük. Akkoriban a lakosság értetlenül állt a beruházásunk előtt, hiszen a főkérdés az volt: menni vagy maradni? Az élet és az idő azonban bebizonyította, hogy nem fogtunk mellé. A jelenlegi drágaság miatt sajnos nem került minden utcára szilárd burkolat.

Az aszfaltozás az első lépés volt, majd szépen sorban jöttek a további befektetések.

— Kiemelkedő beruházásnak számít a helyi óvoda felépítése is. Az újszülöttek száma növekedett, és szükség mutatkozott egy olyan óvodaépületre, amelyben 40-50 gyermeket lehetett elhelyezni. Engem ez nagy büszkeséggel töltött el. Sajnos — hozzá kell tennem — a csemeték száma az utóbbi években jelentősen csökkent. A 90-es években tőlünk is sok fiatal kivándorolt Nyugatra, most pedig újabb emigrációs hullám előtt állunk. Korábban évente 15-20 gyermek született Tóthfaluban, jelenleg ez a szám 5 és 10 közötti.

Az óvodát az iskola tatarozása követte. Plébánosunk, Utasi Jenő atya azzal az ötlettel állt elő, hogy szeretne létrehozni a faluban egy tehetséggondozó központot, melyben jó képességű fiatalok tanulhatnának, oktatásukat pedig a háttérből támogatná. Úgy határoztunk tehát, hogy nyolcosztályos iskolát létesítünk — bele is vágtunk az építésébe. Sajnos a tornaterem még nem épült fel, és a szaktantermek is félkész állapotban vannak, mivel a tartományi támogatás egy része még nem érkezett meg.

Létrehozták a Nyers István Labdarúgó Akadémiát, ahol Vajdaság több mint harminc településéről érkező 75 tehetséges fiatal rúgja a bőrt.

— Terveink voltak a zeneművészet, a nyelvoktatás, a képzőművészet és az informatika terén is, viszont az egészből egyelőre csak a Labdarúgó Akadémia valósult meg. Kezdetben minden jelentkező felvételt nyert, ma azonban már szelektálunk. Egy-egy korosztályból meghatározott számú fiatalt tudunk csak befogadni, az érdeklődés viszont ennek hatására talán még nagyobb. A beiskolázás az idén is megtörtént: a középiskola elsőtől negyedik osztályáig tanulhatnak és focizhatnak nálunk a fiatalok.

Mire lenne még nagy szüksége a településnek?

— A testvértelepüléseinkkel tartott közös fórumokon is rendszeresen megemlítem, hogy célunk a gazdasági kapcsolatok felélesztése és erősítése. Elengedhetetlen a megfelelő gazdasági háttér biztosítása, hiszen ily módon itt tarthatnánk a fiatalokat, a családoknak itt biztosítanánk munkát. Működik a faluban néhány vállalkozás, ám még több cégre és munkahelyre lenne szükség.

Tóthfalu lakosainak száma hatszázötvenre tehető. Az utóbbi időszakban több fiatal pár is a településre költözött.

— Óbecséről, Törökbecséről, Zentáról, Szabadkáról és Magyarkanizsáról is érkeztek fiatal párok, akik itt szeretnének családot alapítani. Az ő jövetelük egyfajta visszaigazolás, hogy Tóthfaluban olyan változások történtek, amelyek vonzóvá, élhetőbbé teszik településünket — fejezte be a beszélgetést Bata Ferenc, a helyi közösség elnöke.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Interjú rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink