A már hagyományos rangos és színvonalas konferencián Dragan Mirković, a mezőgazdasági és környezetvédelmi minisztérium vidékfejlesztési részlegének osztályvezetője elmondta, hogy a minisztérium a jövőben nagyobb figyelmet szentel az őshonos fajok megőrzésének. Külön kitért a 2014 és 2020 között megvalósuló IPARD-program nyújtotta lehetőségekre, melynek keretében a falusi turizmus fejlesztése is kiemelt témakör.

Fremond Árpád köztársasági parlamenti képviselő, a képviselőház mezőgazdasági bizottságának alelnöke is felszólalt a megnyitón. Szavai szerint a parlament hamarosan javasolni fogja egy őstermelői rendelet elfogadását, mely a termelőknek lehetővé teszi majd a saját készítésű, házias termékek előállítását és értékesítését. Hangsúlyozta az összefogás fontosságát, kitérve a tejtermelők jelenlegi helyzetére.

A konferencia keretében neves hazai és külföldi szakemberek tartottak előadásokat. Dr. Könyves Tibor, a Megatrend Egyetem dékánja és Milan Stojšin, az egyetem tanársegédje az egészséges élelmiszer előállításának lehetőségeiről, az ilyen vállalkozások fenntarthatóságáról értekeztek. Buru László, a Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesületének tagja A genetikai örökségek jelentősége a modern állattenyésztésben, szelekcióban címmel tartott előadást. Predrag Ivanišević, a topolyai Mezőgazdasági Szaktanácsadói Szolgálat szakembere az ómega-3 zsírsavaknak az emberi táplálkozásban és az állati takarmányozásban betöltött jelentőségéről beszélt. Mengyán Szabolcs a mezőgazdasági munkagépekről, Mile Stojković, az újvidéki NIS Kft. marketing- és fejlesztési igazgatója a bioüzemanyagokról értekezett. A szervezők nevében Holló Dániel mezőgazdasági mérnök értékelte az elhangzottakat.

Truzsinszki Szabolcs Szerbiában a legnagyobb szürkemarha-tenyészetet tudhatja a magáénak, de az utóbbi években csökkentenie kellett a létszámot. A tartási körülmények és a takarmányozás szempontjából igénytelen, jó ellenálló képességű őshonos állatfajról van szó, húsának fogyasztása pedig több szempontból is ajánlatos, hiszen ez az élelmiszer egészségesnek számít, nem mellékesen pedig nagyon finom is. Az anyaországi Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesületének képviselői ezúttal arról számoltak be, hogy Magyarországon a szürke marhák száma a kihalás kritikus létszámától az értékesíthetetlenség kritikus tömegéig jutott el. A 60-as években egy lelkes csapatnak köszönhetően a kihalás széléről mentették meg a fajtát. 1970-ben még csak 500 tehén és 19 bika volt az országban. Ez a szám 1990-re 1200-ra, illetve 55-re emelkedett, a 2002. évi adatok szerint pedig 4263 tehenet és 259 bikát tartottak nyilván. A szám azóta folyamatosan növekszik. Magyarországon ennek a kihalás széléről megmentett állatnak immár 27-28 000 példánya él. Ezek közül mintegy 6400 származásellenőrzött tehén állami támogatásban részesül. A szürke marhák számának növekedése azonban azt eredményezte, hogy a tenyészállatok iránti kereslet megszűnt, most a termékeket kell eladni, az egyesület tagjai erre összpontosítanak.

Vajdaságban is fennmaradt egy külön vérvonala ennek az őshonos magyar fajtának. Az ezredforduló után néhány lelkes tenyésztőnek köszönhetően a létszám ismét növekedésnek indult. 2009 és 2011 között már meghaladta az 1000-et, melyből mintegy 400 tenyészállatként nyilvántartásba vett tehén. Az utóbbi években azonban az állami támogatás vagy nagyon csekély volt, vagy eszközök hiányában el is maradt. Mostanra alig valamivel több mint 200 tehén található a tenyészetekben.

A Topolya melletti farmján Truzsinszki Szabolcs büszkélkedhet a legnagyobb szerbiai állománnyal. Bácska legdélebbi csücskében, Bakolc (Bukovac) településen még a Trianon előtti időkből maradt fenn a magyar szürke szarvasmarha egy kisebb tenyészete. Amikor a tulajdonos felhagyott az állattartással, az adai állami birtok megvásárolt néhány egyedet. Truzsinszki Szabolcs a 90-es évek elején négy tehenet és egy bikát vásárolt az adai állományból, ebből alakította ki a legnagyobb vajdasági szürkemarha-tenyészetet. Elmondása szerint azonban már csak szeretetből, ragaszkodásból tartja ezeket a nemes állatokat, illetve azért, mert a trágyájukat hasznosítani tudja a biogazdálkodásra alapozott birtokán, melyen tönkölybúzát és más őshonos fajtákat termel.

A rendezvényen ezúttal is több mint száz érdeklődő jelent meg. A jó hangulatról a topolyai Csalóka zenekar gondoskodott. Az idén az érdeklődők első alkalommal versenyezhettek szürke marha húsából készült pörkölt főzésében, összesen harminckét csapat mérte össze a tudását. A zsűri a legjobb pörköltért járó serleget a bajsai Kadárka Szőlészek, Borászok, Gyümölcsészek és Kertészek Egyesületének ítélte oda.