A nagybecskereki Sonja Marinković Általános Iskola 110 éves múltra tekint vissza. Nemrégiben ezt a jubileumot felidézve a tanintézmény előcsarnokában leleplezték az egykori Leánynevelő Intézet alapítója, Messinger Karolin emlékére — az MNT támogatásával — elhelyezett emléktáblát.
A rendhagyó eseményen jelen volt Pirityiné Szabó Judit, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikai Államtitkárság Kapcsolattartási Főosztályának vezetője, Vass Tibor, az MNT tagja, Joó Horti Lívia, az MNT közoktatási bizottságának elnöke, Soós Mihály, az MNT oktatási ügyekkel megbízott hivatalnoka, Várady József, a nagybecskereki Vajdasági Módszertani Központ vezetője, továbbá néhány korábbi igazgató: Jovan Vojnović, Csuka József és Karl Jenő.
Ünnepi köszöntőt Jenovay Jelena igazgatónő mondott, és hangsúlyozta az iskola múltjának fontosságát.
— Messinger Karolin az Osztrák—Magyar Monarchia idejében alapította a Leánynevelő Intézetet, amely a Szerb—Horvát—Szlovén Királyság idején, egészen 1941-ig folytatta munkáját. A II. világháború után az épület a magyar gimnáziumnak, majd 1956-tól a Sonja Marinković Általános Iskolának adott otthont. Régi adósságot törlesztünk ma azzal, hogy egy táblát helyezünk el Messinger Karolin emlékére — emelte ki az igazgatónő.
Az emléktáblát dr. Várady Tibor jogászprofesszor, akadémikus, az iskola egykori tanulója és Kovács Imola jelenlegi legjobb diák leplezte le. Az ünnepi műsorban az iskola növendékei mutatkoztak be dallal, szavalattal, történelmi áttekintéssel.
Elhangzott, hogy Messinger Karolin 1868-ban Nagybecskereken született. A felső leányiskolát 1894-ben végezte Budapesten, és német, francia, valamint testnevelés tanítására szerzett képesítést. Tanulmányai után a nagybecskereki zárdában volt testnevelő tanár, majd 1903-ban önálló leánynevelő intézetet alapított. Az iskolában megvoltak a tanításhoz szükséges eszközök, felszerelések, tanulószobák, tantermek, sőt fedett tornaterem is, valamint tenisz- és korcsolyapálya.
Dr. Várady Tibor beszédében elmondta: az iskolaalapító megérdemli, hogy az embert is lássák mögötte. Nemrégen talált rá nagyapja hagyatékában a Messinger-iratokra.
— Nagyon jelentős a kritikus 1942. év, amikor Messinger Karolin zsidó származása miatt Budapestre szökött, és betegen, kórházban fekve adományozó levelet írt. Ennek legfontosabb momentuma, hogy ő akkor is magyar közösséget látott itt. Azt írta: „a fenn megjelölt minden vagyonom mint önálló jogi személyiséggel bíró alapítvány mindenkor a bánáti magyarság iskoláztatásának az ügyét szolgálja.” Ezt érdemes megjegyeznünk — hangsúlyozta dr. Várady Tibor, és hozzátette: már nem vagyunk sokan, de Messinger Karolin szellemisége útmutató lehet mindannyiunknak.
A rendezvény keretében az érdeklődők megtekintettek több tárlatot is, melyeket Salamon Venczel Valentina képzőművészet-tanár nyitott meg.
