Az irodalom a gondolat küzdőtere
L. Móger Tímea
2016.11.13.
LXXI. évf. 45. szám
Az irodalom a gondolat küzdőtere

„Az irodalomnak eddig még nem sikerült megváltania a világot, de nekünk az a feladatunk, hogy ezt újra és újra megpróbáljuk” — Böszörményi Zoltánnal beszélgettünk a tizenöt éves Irodalmi Jelenről és alkotói pályája fontosabb állomásairól.

* Az Irodalmi Jelen tizenötödik születésnapján a Petőfi Irodalmi Múzeumban megtartott ünnepségen köszöntőbeszédében hangsúlyozta: „Az IJ mélyen beépült az irodalom szövetébe, megkerülhetetlenek vagyunk.” Az újságmellékleten, a nyomtatott és a webes folyóiraton kívül csaknem 200 kötetpublikáció, Irodalmi Jelen-díj fűződik a nevükhöz. Milyen indíttatásból alapította a folyóiratot, hogyan építkezett a lapszerkezet és fórumai az évek során?

— Aradon a két világháború között két irodalmi folyóirat jelent meg. A Periszkop avantgárd irodalmi, képzőművészeti folyóiratot Szántó György szerkesztette. Innen értesülhetett először az erdélyi magyar olvasó a Bauhausról, valamint ismerkedhetett meg Moholy-Nagy László tárgykonstrukcióival, kisplasztikáival. Itt közölt prózaverset Dienes László, Déry Tibor dadaista, Illyés Gyula szürrealista modorban írt versei is itt láttak napvilágot. Cendrars, Cocteau, Tristan Tzara, Ivan Goll írásait hozta le a lap. A Periszkopnak 1925-ben négy, 1926-ban egy száma jelent meg. A Geniust és az Új Geniust Franyó Zoltán szerkesztette. A lapot az Aradi Kölcsey Egyesület támogatta. Franyó tagadta, hogy van külön erdélyi irodalom, szerinte csak magyar írók vannak. A Genius havilapnak 1924-ben nyolc, 1925-ben csak három száma látott napvilágot. Az Irodalmi Jelen háromnegyed évszázaddal később ezt az irodalmi hagyományt próbálta újraéleszteni a franyói gondolat mentén, mely szerint a magyar irodalom egyetemes egység, bárhol élnek is szerzői. A lap 2001 novemberében indult. Az elmúlt tizenöt évben több mint kétezer szerző publikált benne, olvasottsága, népszerűsége egyre nőtt. Digitális kiadása dinamikus, naponta frissül.

* Tapasztalata szerint a digitális vagy a nyomtatott forma hoz több olvasót a magyar irodalomnak?

— Az elmúlt tíz évben megváltozott az olvasók habitusa. A digitális irodalom azonnal és bármikor elérhető. Ezért népszerűbb lett, de nem szorította ki a piacról a nyomtatott folyóiratot, könyvet. Az ember empirikus lény, szereti kézbe venni a könyvet, kiadványt, annak más a hangulata, illata, hatása. Egyszersmind tagadhatatlan, hogy az „üvegen” olvasott irodalom manapság már sokkal elterjedtebb.

* David Russell egyik filmjében hangzik el a mondat: „Az üzleti élet leginkább egy téli vitorlázáshoz hasonlítható.” Egyetért ezzel? Milyen hasonlattal illetné az irodalmi „küzdőtereket”?

— Az irodalom a gondolat küzdőtere, csatamezeje. Van keresztes hadjárata, teuton lovagja. Ami szép benne, hogy ott nem ölnek meg senkit, az érvek ütközeteiben csak szellemi sebesültek vannak, ha egyáltalán. A gőg, a fölény, a tapasztalat, a tudás, a hit, az akarat elengedhetetlen kellékei ezeknek a csatáknak. Az irodalom egyúttal harc az olvasóért, a dicsőségért. Az előbb felsoroltak épp elegendő ismérvek ahhoz, hogy az irodalom küzdőterén soha ne legyen béke.

* „A hiány termékeny…” — áll a Zalán Tiborhoz címzett költeményében. Egyebek mellett Kányádit tartja mesterének, elődök és kortársak tisztelete jellemzi önt. Az Irodalmi Jelen szellemiségéhez pedig hozzátartozik az ifjú nemzedék felkarolása. Magunkat szövegbe „zárni”, tárni időkapszula-effektus?

— A hiány azért termékeny, mert célja megteremteni valamit, ami nincs, s azt meg kell valósítani, életre kell hívni. A teremtéshez hasonló feladat. A vágynak be kell teljesülnie, egyensúlyban kell tartania a téridőt. Látnia kell, hogy láttasson. Kányádi nagy mestere ennek a világi egyensúlynak. Felnézek rá, szeretem kihívásait, újra- s újraolvasom. Az ifjú alkotó nemzedék pedig azért fontos, mert szellemi frissességet hoz magával, új forradalmat, kihívást, látásmódot tár elénk. Az időbe zárás a soha véget nem érő folyamat egy stációja. Felmérése a letisztázott gondolatnak, annak a lenyomata. Kapszulába helyezése valaminek, ami már eldőlt, megmerevedett, megörökíthető.

* Honlapját böngészve az az érzése támad az embernek, hogy önben számtalan történet lakozik, melyeket órákon át élvezettel hallgatna, olvasna. Első kötete Örvényszárnyon, legutóbbi Az irgalom ellipszise címmel jelent meg. Több tucat lírai, prózai alkotását fordították angol, német, francia, orosz, román nyelvre. Irodalmi díjakat kapott. Mi az ars poeticája?

— Az, hogy az irodalomnak eddig még nem sikerült megváltania a világot, de nekünk az a feladatunk, hogy ezt újra és újra megpróbáljuk.

* Világpolgárnak tartja-e önmagát, illetve hol érzi magát otthon leginkább?

— A sors fura játékot űzött velem, úgy hozta, hogy nem egy kontinenst mondhatok otthonomnak. (Hazám csak egy, de otthonom több van.) Talán ezért lettem akaratomon kívül világpolgár.

* Vannak-e új tervei az Irodalmi Jelennel, dolgozik-e valamin?

— Egy irodalmi lappal mindig akad gond, szüntelen jobbítani kell, változatosabbá, érdekesebbé, kívánatosabbá kell tenni. Olyan ez, mint a nő, aki mindig a figyelem központjában akar maradni, ott tündökölni. Ami saját dolgaimat illeti, szeretném befejezni hosszabb lélegzetű verseskötetemet, a Kényszerleszállást Shannonban címűt. Márciusban a British Airwaysnek azon a rendszeres járatán utaztam Londonból Barbadosra, amely a gép meghibásodása miatt kényszerleszállást hajtott végre Észak-Írországban. Talán ekkor éreztem magam legközelebb a személyes tragédiához, a megsemmisüléshez.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Irodalom rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..