Az igazi nyertes

Az igazi nyertes

Ezekben a hetekben Magyarországra figyel a világ, hiszen Budapest és Balatonfüred ad otthont a 17. vizes világbajnokságnak. Pazar létesítmények, kiváló versenyek, telt ház, örömkönnyek, csúcsteljesítmények jellemzik a szinkronúszásból, műugrásból, nyílt vízi úszásból, vízilabdából és úszásból álló sportünnepet, melyen kétszáz ország legjobbjai vetélkednek egymással. Ünnep, hiszen a vizes világbajnokság az ötkarikás játékok, a labdarúgó-Eb és -vb után a legnagyobb presztízsű sportesemény.

Már a világbajnokság vége előtt kijelenthetjük, hogy Budapest kiválóan teljesített, hiszen az előzetes negatív felhangokkal ellentétben a létesítmények idejében elkészültek, a lelátók pedig gyakran kicsinek bizonyulnak a szurkolók tömegei számára. A magyar főváros eredetileg a 2021. évi világbajnokság rendezését kapta meg, viszont a 2017. évi helyszínként kijelölt mexikói Guadalajara két évvel ezelőtt visszalépett, így Budapest négy évvel korábban adhatott otthont a seregszemlének.

A kétkedők természetesen most is megszólaltak. Nemtetszésüket elsőként a 3,4 milliárd forintba került megnyitóünnepséggel kapcsolatban fejtették ki, mely látványos elemeket felvonultatva mutatta be a magyar történelem meghatározó korszakait, illetve a vizes sportágak egykori és jelenlegi, kiemelkedő magyar klasszisait. A szervezők a Duna-parton rendezett színpompás ünnepséggel olimpiai hangulatot teremtettek, gondolván: ha már az ötkarikás álmokat egyesek szertefoszlatták, akkor legalább itt és most megmutathatják magukat a világnak. Kiváló támadási felületnek bizonyult a költségek kivesézése is, melyek a számítások szerint 130,6 milliárd, a „rejtett” kiadásokkal együtt pedig akár 170 milliárd forintra rúgtak. Ha ezt az összeget összehasonlítjuk az elmúlt évek világbajnokságainak költségeivel, akkor bizony kiderül, hogy a budapesti vb egyike a legdrágábbaknak.

A két évvel ezelőtti kazanyi vb-re átadott Kazany Aréna mintegy 120 milliárd forintba került, a mexikói Guadalajara pedig forintra átszámolva 27 milliárdot szánt volna a kéthetes viadalra. 2013-ban Barcelona 7,7 milliárdból rendezte meg a vb-t, Róma pedig négy évvel korábban 12,3 milliárdból. Ha alapos számításokat végzünk, akkor megállapíthatjuk, hogy valóban bravúr lenne akár nullszaldóval is befejezni a vb-t, a befektetés esetleg csak hosszú távon térülhet meg. Az igazi nyertes azonban a FINA, melyhez a reklámbevételek és a tévés jogdíjak egy része vándorol. Két évvel ezelőtt a szövetségnek 58,8 millió svájci frankos bevétele volt az általa szervezett eseményekből, a kiadása pedig 36,4 millió frankot tett ki, mely összeg várhatóan a budapesti vb esetében is hasonló lesz.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Heti Jegyzet rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink