Az igazi áttörésre várva

Az igazi áttörésre várva

2013. május 16-án megnyílt a Királyhalom és Ásotthalom közötti szerb—magyar határátkelő. Az elmúlt hat év tapasztalataira voltunk kíváncsiak, ezért ellátogattunk a főként almatermelésről ismert településre, és megkérdeztük a helyieket, mi változott a faluban a határátkelő megnyitása óta.

Katona Róbert, Királyhalom Helyi Közösségének tanácselnöke elmondta, hogy a határátkelő átadása után abban reménykedett, hogy vendéglátóipari egységek, üzletek létesülnek majd a határ felé vezető úton, de ez még nem valósult meg.

— A településünkön évi szinten áthaladó 130-140 000 gépjármű bizonyos százalékát jó lenne megállítani, de amíg nem létesülnek kisboltok, éttermek, kávézók, szálláshelyek, addig ez nem tehető meg. A falu a mezőgazdaságról vált ismertté, és nagyon nehéz rávenni az embereket arra, hogy teljesen újba vágjanak bele. Az utolsó bolt Hajdújárás központjában áll az utazók rendelkezésére, viszont az átkelőig vezető 8-9 km-es szakaszon egyetlen hely sincs, ahol az emberek frissítőt vagy harapnivalót vásárolhatnának maguknak. Nagy reményekkel tekintek az épülő kerékpárút adta lehetőségekre. A kerékpáros turizmusban nagy a potenciál, de nálunk még nincs olyan magas szinten, mint Nyugat-Európában. Szorosan kapcsolódnak hozzá a szálláshelyek, hiszen például a Németországból az Adriai-tengerre tartó turista napra pontosan kialakítja az útvonalat, előre tudja, hol száll meg, hol étkezik, és az említett helyszínekre előre be is jelentkezik. Fontos a pozitív visszajelzés, hiszen ha egy turista a világhálón kedvező véleménnyel illet bennünket, akkor nagy az esély, hogy a következő alkalommal többedmagával vissza is tér. Tehát mindenképp lenne létjogosultsága a szálláshelyek kialakításának. Hamarosan az európai kerékpárhálózat részévé válunk, ami új lendületet adhat ennek a történetnek — ecsetelte Katona.

A Petőfi Sándor Általános Iskola a település központjában, a falun áthaladó főút mellett helyezkedik el. A királyhalmi és az ásotthalmi általános iskola még nem kötött testvériskolai szerződést, de minden bizonnyal hamarosan követik a két település vezetőségének a példáját, és az ő kapcsolatuk is hasonló irányt vesz.

— A határátkelő közelségét nagyon jónak tartom. A gyerekekkel évente több alkalommal átkerékpározunk Ásotthalomra akár sporttalálkozóra vagy más jellegű eseményre, a nemzeti összetartozás napját pedig azóta együtt ünnepeljük. Több mint húsz királyhalmi gyerek a kissori természetvédelmi egyesülettel közösen gombatúrán vett részt az ásotthalmi erdőben, valamint a védett növények virágzásakor meglátogatták a csodarétet is. Tehát főleg a gyalogos és a kerékpáros közlekedés tekintetében hasznos a határ megléte iskolánk számára, illetve természetvédelmi szakcsoportunk is szorosabban tud együttműködni a hasonló, ásotthalmi csoporttal. Igaz, hogy a forgalom jócskán megnövekedett a faluban, de a gyerekek a szabályokat betartva közlekednek, és még egyetlen baleset sem történt — emelte ki Szűcs Anna, a királyhalmi-hajdújárási Petőfi Sándor Általános Iskola igazgatónője.

Az együttműködés a művelődés terén is új lendületet kapott, hiszen a helyi, szintén a nagy költőnk, Petőfi Sándor nevét viselő egyesület és az Ásotthalmi Népdalkör is többet találkozik egymással a határnyitás óta. Kórustalálkozókat szerveznek, baráti összejöveteleket rendeznek, a két település napját közösen ünneplik meg.

— Sajnálom, hogy az átkelő csak 19 óráig üzemel, hiszen művelődési műsorok alkalmával általában lemaradunk a barátkozós részről. Szerencsésebb lenne, ha az átkelő legalább 22 óráig működne. A rendezvényeket általában nyáron szervezik meg, amikor csak többórás várakozás után lehet átjutni a túloldalra. Rendszerint hatalmas sorokkal találjuk szembe magunkat, de ezt is megoldottuk. Az ásotthalmiak önkormányzati kisbusszal kijönnek értünk a határra, mi pedig, elkerülve a tömeget, gyalog sétálunk át a magyar oldalra. Az ásotthalmiak és a kissoriak mellett a mórahalmiakkal is ápoljuk a kapcsolatot, tehát a határ létrejöttével egyértelműen nagyobbak a lehetőségeink, jobban kinyílt előttünk a világ — mondta Pécs Blanka, a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnöke.

A királyhalmi nyugdíjasok is örömmel fogadták a határnyitást, hiszen közelebb kerültek az anyaországhoz, illetve a domaszéki nyugdíjasokkal való kapcsolattartás is sokkal zökkenőmentesebbé vált. Danics Sándor, a királyhalmi nyugdíjas-egyesület elnöke elégedetlenségét fejezte ki a magyar határőrök munkájával kapcsolatban, hiszen gyakran a rövid távok megtételéhez is több óra szükséges.

— Reménykedtünk, hogy a határra vezető úton néhány bolt és üzlet nyílik, de úgy látszik, senki sem vállalkozik erre. Ettől függetlenül már nagyon kellett ez az átkelő, hiszen megkönnyíti az ottani szervezetekkel, intézményekkel, polgárokkal való kapcsolattartást. A domaszéki nyugdíjasokkal évente két-három alkalommal találkozunk, a határátkelő létesítése előtt ez nem volt ilyen egyszerű — mondta Danics.

A Muskátli utcában több termelő kínálja portékáját. Almát, szőlőt, házi pálinkát és bort vásárolhatnak a határra igyekvők. Az utca elején lakó Berta Vilmos a határnyitáskor babot főzött a saját portája előtt, és minden arra járót megvendégelt. Hasonlóra készül a kerékpárút megnyitása alkalmával is.

— Sok átutazó megáll nálunk, és vásárol tőlünk. A szabadkai piacról hazatérő magyarországi polgárok gyakran vesznek néhány üveg bort és pálinkát, illetve az országba beutazók is fogyasztják termékeinket. Az átkelőnek köszönhetően sok kedves ismerősre, jóbarátra tettünk szert, ők rendszeresen betérnek hozzánk egy italra vagy kávéra, és bennünket is meghívnak hozzájuk. Kerékpárosokat is gyakran vendégül látunk, több alkalommal negyven kétkerekű is állt az udvarunkban. Borászok vagyunk, így főleg bort árulunk, és törkölypálinkát, mely elnyerte az utazók tetszését. A péntek és a szombat a legerősebb két nap, noha a vasárnapra sem panaszkodhatunk. Megnőtt a gépjárművek száma, veszélyesebb a közlekedés, de vigyázunk egymásra — mondta Berta.

Kovács András és Eszter az átkelőtől 500 méterre laknak, övék az átkelőhöz legközelebbi lakott ház a Muskátli utcában. Az almát, a barackot és a földiepret a háztól értékesítik, nem kell piacra járniuk, viszont nem tudják, mi lesz a jövőben, hiszen december 14-e után gyümölcsöt és zöldséget sem szabad bevinni az unió területére.

— Pálinkából fejenként 1 liter átvihető a határon, és még néhány hétig gyümölcsöt meg zöldséget is be lehet vinni Magyarország területére. A nyáron megy a legjobban a bolt, az őszibarack nagyon kelendő volt, és az almát is keresték. A magyarországi bevásárló turistákon kívül a fürdőből hazafelé igyekvő újvidékiek és belgrádiak is gyakran megállnak nálunk. Azt mondják, a homoki alma a legjobb. Jó lenne, ha december közepe után legalább egy láda almát átvihetnének az emberek, tehát nem kereskedelmi célra, hanem saját fogyasztásra. Decemberben meglátogatnánk a Németországban élő gyermekeinket. Nem vihetünk nekik egyetlen láda almát sem ajándékba a saját termésünkből? Megkönnyítené a helyzetet, ha legalább 5-10 kilogramm mennyiséget megengednének az illetékesek. Nem tudjuk, mi lesz december 14-e után — mondták.


A Királyhalom—Ásotthalom határátkelő 2013 óta üzemel (Szabó Attila archív felvétele a megnyitó napján készült)

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Riport rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Az igazi áttörésre várva
Riport
Az igazi áttörésre várva
Riport
Facebook

Támogatóink