A változékony időjárási körülmények ahogy az emberi szervezetre, úgy a gyümölcsfákra sincsenek jó hatással. A gyenge, téli fagyok alig tizedelték meg a kártevőket, a nem várt tavaszi fagyok azonban óriási kárt tettek a gyümölcsfákban, főleg a sárga- és az őszibarackban.
A bácskossuthfalvi Gulyás László a Rizling Szőlészek és Gyümölcsészek Egyesületének alapítója, a termelőtanács tagja elődeitől örökölte a gyümölcsészet és a szőlészet szeretetét, tudományát. Gyümölcsösében szilva, alma, körte, cseresznye, meggy, sárga- és őszibarack található, a szőlőskertben pedig a borszőlőfajták dominálnak.
— Évek óta három tényező nehezíti meg a termelők munkáját. Elsőként az enyhe teleket említeném, melyeket a kártevők nagy része túlél. A második tényező a forró, csapadékban szegény nyár, a harmadik pedig a tavaszi fagy, melyet az idén sem úsztunk meg. A márciusi-áprilisi fagyok ezúttal is nagy kárt tettek a gyümölcsösökben. A korai gyümölcsfajták már virágba borultak, amikor megérkeztek a -2 és -5 fok közötti éjszakák. A sárga- és az őszibarack ekkor már javában virágzott, így esély sem volt megvédeni a termést a fagyoktól. A cseresznyét, a meggyet és egyes szilvafajtákat a virágzás előtti, az úgynevezett zöld vagy piros bimbós állapotában találta az alacsony hőmérséklet, ez sem mentette meg azonban őket a károsodástól. A sárgabaracknál átlagban 50%-os fagykárról beszélhetünk, az én ültetvényemben mindez 75%, de olyan parcellákról is tudok, ahol 100%-os a kár — mondta Gulyás László.
Gulyás László bízik benne, hogy az idei gyümölcsből is kiváló pálinka és bor készülhet
A tavaszi fagy ellen füstöléssel, azaz paraffinos gyertyaoltással, öntözéssel és ködöléssel, vagyis a fák lombozatának megfelelő géppel való locsolásával is védekezhetünk, ezek a módszerek azonban nem túl biztonságosak és hatásosak. Főleg a többholdas területen fekvő gyümölcsösök esetében nehéz ezeket a munkákat elvégezni, mivel a várható fagyokra már napokkal korábban fel kell készülni.
Évekkel ezelőtt a szőlősgazdák betakarták az alacsony művelésű szőlőtőkéket, az igazi téli fagyok elmaradása miatt azonban szakítottak ezzel a hagyománnyal. A viszonylag kései, április végi, május eleji vegetációs időszaknak köszönhetően a szőlőt nem érintette az alacsony hőmérséklet.
A gyümölcsfákkal való munka a metszéssel kezdődött, majd a lemosó permetezést végezték el a termelők.
— A metszés nagyon fontos, hiszen a felesleges és a beteg, károsodott ágakat el kell távolítani. Ezt követi a téli lemosó permetezés, mely során a korán megjelenő élősködőket, bogarakat, tetveket pusztítjuk el. A virágzás alatti és utáni időszakban főleg a csonthéjasok esetében időszerű a monília elleni védelem. Közismerten a meggy érzékeny erre a kellemetlen betegségre, mely a virágot, a gyümölcsképződményeket és a fák ágait egyaránt támadja. Veszélyes a cseresznyére, a szilvára, a barackra, az almára és a körtére is, utóbbiaknál levélfodrosodást és gyümölcsvarasodást idéz elő, a körténél pedig a körtebolha is megjelenhet. Megfelelő szerrel való védekezéssel, melyet két-három alkalommal kell eljuttatni a fákra, a betegség megállítható. A szőlő első, lisztharmat és peronoszpóra elleni permetezését a szőlő négyleveles állapotában kell alkalmazni, amikor a hajtások kb. 10 centiméter hosszúak. Innen kezdve a szőlő nagyon gyors fejlődésnek indul, és megjelennek a fürtképződmények is. Az első permetezés után figyelmet kell szentelni a ritkításnak, és ekkor jelentkezik az atka, mely a leveleken kisebb dudorodást idéz elő, és rendkívül gyorsan terjed. Megfelelő növényvédelemmel hatásosan lehet küzdeni ellene — mondta Gulyás László.
Királyhalom környékén több üresen álló területre lehetünk figyelmesek. Ahol korábban almafák álltak, ott most burgonyát termelnek, vagy egyszerűen parlagon hagyják a kiváló minőségű talajt. Katona Róbert almát (a termelés 90%-át az idared teszi ki, de gyümölcsösében nyári alma, golden típusúak és jonagold is megtalálható), illetve kisebb mennyiségben őszibarackot termel.
— A parcellák lassacskán átalakulnak. Sokan úgy döntöttek, megválnak az almafáktól, ami egy hosszú folyamat része. Az elmúlt három-négy évben az orosz piacra való kiszállítás már nem olyan ütemben folyt, mint korábban. Az időjárási körülmények is alapos fejfájást okoztak a termelőknek. Az elmúlt évben a nagyon kevés csapadék rendkívül magas, szinte trópusi hőmérséklettel párosult, ezért akinek nem volt lehetősége öntözésre, annak vagy kiszáradtak a gyümölcsfái, vagy megmaradtak ugyan, de termést nem hoztak. A gabonafélék, főleg a kukorica és a napraforgó felvásárlási ára a betakarításkor kecsegtetőnek bizonyult, és ekkor több termelő úgy döntött, inkább olyan növény termesztésére tér át, amely talán kevesebb figyelmet igényel. Az elmúlt évben lett tele az a bizonyos pohár, és a kiszámíthatatlan termelési, valamint a kilátástalan eladási feltételeket figyelembe véve, a termelők bizonyos része felszámolta almaültetvényét — vázolta a helyzetet Katona Róbert.
Katona Róbert nagyon jó termést vár, bár a szüretig még hosszú az út
A tavalyi kevés termés miatt a gyümölcsfák a tavasszal kiváló vegetatív állapotba kerültek, mondhatni, kipihenték magukat, és tele voltak virágrügyekkel. Ilyen állapotban érte őket a tavaszi fagy, mely különbözőképp fejtette ki hatását.
— Nagyon vegyes a helyzet. A határ menti részeken jelentősebbek a károk, de a falu belső területén is találni fagykáros parcellákat. Jellemzően azok a gyümölcsösök szenvedték el a legnagyobb kárt, amelyek tavaly jobban teremtek, és nem tudtak felkészülni az idei évre. A tavaly gyengén vagy egyáltalán nem termett területekre a fagykár nem annyira jellemző. A sárgabarack teljesen elfagyott, én nem láttam egyetlen szemet sem a falu területén, az őszibarack esetében pedig bizonyos fajtákat 90%-os fagykár ért. A szeszélyes és változékony időjárás a gombabetegségek megjelenését hozta magával. Az idei nagyon jó termésnek ígérkezik, ám még hosszú az idő szeptemberig, a szüret kezdetéig — mondta Katona.
A horgosi Faragó Imre szintén almát és őszibarackot termel. A fagy Horgos környékét sem kerülte el, egyes területeken a leendő őszibaracktermés felét semmisítette meg, míg máshol szinte alig maradt néhány szem a fákon. Az almát illetően a gazda jó hozamra számít, bár kérdés, hogy a tavaszi fagyok milyen hatással lesznek a gyümölcsre, mekkora lesz a szórás.
— Az alma elvirágzott, a termések átmérője meghaladja a 10-15 millimétert. A lehullott csapadék nem elegendő, további esőre lenne szükség. A tavaly termett kevés almából még van valamennyi, amit piacokon próbálok értékesíteni. Egyre kisebb rá a kereslet, pedig a mi almánk ára egyáltalán nem emelkedett. Láttam olyan behozatali almákat, amelyek a miénknél 40-50%-kal többe kerülnek. Azt sem veszik, és a hazait, az olcsóbbat sem. Lassan nincs is, aki vásároljon, annyira kevés az ember a piacokon — szögezte le a gazda.
A gyümölcstermesztés egy állandó harc az elemekkel, a felvásárlókkal, az időjárással. Fagytól talán már nem kell tartanunk, viszont a betakarításig még számtalan veszély leselkedik a termésre, ez ellen pedig a termelők nem sokat tehetnek.
Faragó Imre a tavalyinál jobb termésre számít
Fényképezte: Tóth Tibor
