A Vajdasági Magyar Ünnepi Játékok gyökerei egészen 1952-ig nyúlnak vissza, amikor a Kultúrszövetség szervezésében Palicson mintegy 50 000 magyar sereglett össze. A korabeli sajtóbeszámolók szerint a négynapos fesztivál akkora horderejű közösségi élmény volt, hogy egész Vajdaságból buszokkal érkeztek a résztvevők, Szabadkán pedig a villamoson féláron lehetett jegyet váltani. A program sokszínűsége és a közösség életereje azonban megrémítette az akkori hatalmat, ezért a szervezőket később meghurcolták, némelyiküket bebörtönözték, a Kultúrszövetséget pedig megszüntették. Így a rendezvénysorozat folytatása elmaradt, és csak évtizedekkel később, a politikai környezet enyhülésével nyílt ismét lehetőség arra, hogy a frissen megalakult Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség vezetésével a közösségi összefogás erejére támaszkodva 1993-ban újjáélesszék a közösségi értékeknek ezt az átfogó seregszemléjét. Azóta a Vajdasági Magyar Ünnepi Játékok a vajdasági magyar kulturális élet egyik legfontosabb rendezvénysorozata lett.

Az idei nyitórendezvény több szempontból is rendhagyó volt: egyrészt a Csoóri Sándor Alap Tanácsadó Testülete és a Kulturális és Innovációs Minisztérium által megálmodott Sereglés, 2025 Kárpát-medencei szintű programhoz csatlakozva, annak délvidéki központi rendezvényeként tartották meg; másrészt egész napos programmal várták a közönséget, a nyitóünnepséget pedig a Pannon Televízió élőben közvetítette.

Az ünnepség a hagyományokhoz híven az idén is ökumenikus áldással kezdődött. Az igét Fazekas Ferenc szabadkai megyés püspök, Harangozó László református püspök és Dolinszky Áron evangélikus lelkész hirdette. Ezután Hajvert Ákos, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának művelődéssel megbízott tagja nyitotta meg a rendezvénysorozatot, és indította útjára az idei Vajdasági Magyar Ünnepi Játékokat.

Hajvert Ákos lapunknak hangsúlyozta, hogy az ünnepi játékok hozzájárulnak a vajdasági magyarság identitásának megőrzéséhez, és ösztönzőleg hatnak a kisebb közösségek munkájára. Mint mondta, a rendezvénysorozat nemcsak a megnyitóból áll, hanem egész évben lehetőséget ad kórusoknak, néptáncosoknak, népzenészeknek, énekeseknek és mesemondóknak a bemutatkozásra.

— Ez egy megnyitó, mely nagyon fontos és reprezentatív része az egész eseménysorozatnak, egyúttal egész évben folynak ezek a játékok. Hiszem, hogy a Vajdasági Magyar Ünnepi Játékoknak ma is megvan a küldetése és a célja, és aki eljön ide, azzal a bizonyossággal távozik, hogy a vajdasági magyarságnak van ereje és jövője ezen a vidéken — fogalmazott Hajvert.

Sutus Áron, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöke lapunknak kiemelte, hogy az idei rendezvény egyik különlegessége a fiatalok hangsúlyos szerepvállalása. A program célja, hogy a legfiatalabb nemzedékben erősítse a magyarságtudatot és a szülőföld iránti elköteleződést.

— Az 1952-beli indulás már arra tett egy gyönyörű kísérletet, hogy a vajdasági magyar közösség értékeit és megtartó pilléreit mutassa fel. Az újraindításkor Dudás Károly és Szöllősy Vágó László is erre tett esküt, és ez az elmúlt harminckét évben sem változott. Az idén a jövő nemzedéke éve jegyében a legfiatalabbak nyitottak lobogót, és az utánpótlásműhelyek kaptak lehetőséget a bemutatkozásra — fogalmazott Sutus, majd hozzátette, ezen a rendezvényen is jó látni, hogy a fiatalok szeméből sugárzik a magyarságtudat, a küldetés és a szolgálat érzése, ami annak bizonyossága, hogy mennyire fontos számukra a szülőföld, és remélhetőleg annak az elköteleződésnek is jele, hogy itt szeretnék felépíteni az életüket.

Az idei díjazott, az óbecsei Szelence énekegyüttes több mint két évtizede aktív szereplője a vajdasági magyar kulturális életnek. A csoport rendszeresen jelen van a Durindón és más népzenei rendezvényeken, és nemcsak a hazai dallamokból, hanem a teljes Kárpát-medence népdalkincséből is merít. A Szelence művészeti vezetője, Kisimre Szerda Anna szerint a Bodor Anikó-díj a vajdasági népdalegyüttesek körében a legrangosabb elismerés. Kiemelte, hogy különösen nagy öröm számukra, hiszen a tagok több településen élnek, a próbák megszervezése sokszor nehézséget okozott, mégis sikerült összetartani az együttest. Hozzátette, hogy a díj arra ösztönzi őket, hogy a jövőben is kitartóan és igényesen folytassák munkájukat.

A rendezvény keretében Kovács Pécskai Emese dr. Bodrogvári Ferenc-díjas, csantavéri képzőművész alkalmi tárlatát is bemutatták, melyet az ünnepségre állított össze. Lapunknak elmondta, hogy a festményei nagy része a vajdasági hangulatot tükrözi.

— Bizonyos képek már korábbi években készültek, viszont a kiállítás felét erre az alkalomra csináltam, így állt össze végül egy olyan tárlat, amely a vajdasági hangulatot adja vissza. Hozzátette, hogy ezt az érzést leginkább a táj hangulatából tudja megragadni, ezért minden útja, kirándulása során figyeli a környezetet, és a látottakat viszi vászonra.

A Vajdasági Magyar Ünnepi Játékok megnyitóján számos vajdasági magyar művész, népzenész, néptáncos, vers- és mesemondó lépett színpadra. A himnuszt a Szederinda népdalkör, valamint a fellépő énekesek, táncosok és zenészek közösen adták elő. A műsorban közreműködött a Szelence énekegyüttes, majd Zsáki Janka és Faragó Márton magyarbödi táncokat mutatott be a Duhaj zenekar — tagjai Brezovszki Gergő, Brezovszki Balázs és Kelemen Zsolt voltak —kíséretével. Holló Olga verset mondott, Tilinkó Luca hegedű- és énekszóval, valamint Kolozsi Anna hegedűjátékkal lépett fel. Színpadra állt a Csermely legénykórus és Vortity Anasztázia mesemondó is, Tallós Kinga cimbalmon játszott, előadását a Duhaj zenekar kísérte. Nagy sikert aratott a mintegy ötventagú, adai Szentháromság Gyermekkórus, majd vonószenekarok léptek fel: a Rózsafa, a Tücsök és a Szilaj együttese tizennégy zenésze közösen muzsikált. Kovács Frigyes színművész Csoóri Sándor egyik versét tolmácsolta, a fellépők sorát pedig egy lendületes legényes zárta, melyben Losonczi István, Horvát Csongor, Zadrepko Iliján, Zelenka Dávid és Bálint Ervin táncolt, a Duhaj zenekar kíséretében.

A rendezvénysorozat az elkövetkező hónapokban számos programmal folytatódik. Szeptember 28-án Topolyán rendezik meg a Vajdasági Magyar Táncháztalálkozót és Sokadalmat, majd október 19-én ugyancsak Topolyán lesz a Vajdasági Magyar Kórusok huszonötödik találkozója. Október végén, a délvidéki magyar színjátszás napja keretében a szabadkai Népszínház Magyar Társulata és a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség közreműködésével a Jadran Színpadon vendégszerepel a temerini Jáccunk Trupp társulata, mely a Rómeó és Júlia című előadásával a legutóbbi színjátszó találkozón elnyerte a Bambach Róbert-díjat. A program november 15-én Csonoplyán folytatódik a Magyar Szórvány Napja vajdasági központi rendezvényével. Emellett szeptember 20-ától Palicson megkezdődtek a 2025. évi Durindón és Gyöngyösbokrétán bemutatott produkciók régiós értékelő napjai is, melyek december végéig tartanak majd.