A britek nem fukarkodtak a díjakkal és a rekordszámú jelölésekkel. A Brit Film- és Televíziós Akadémia díjainak kihirdetése, vagyis a BAFTA-gála fősodorbeli, fontos eseménynek számít, ami a filmvilágot illeti. A londoni gálán a szakma krémje gyűlt össze, hogy átvegye a brit filmakadémia elismeréseit.
Az este egyértelmű győztese az Egyik csata a másik után lett, mely összesen 6 díjat gyűjtött be, köztük a legjobb filmnek járó elismerést is. Az alkotás az adaptált forgatókönyv kategóriában is diadalmaskodott, emellett elnyerte a legjobb operatőri munka és a legjobb vágás díját, míg a férfi mellékszereplői kategóriában Sean Penn vehette át a szobrot a filmben nyújtott alakításáért.
A mezőnyből kiemelkedő brit film díját a történelmi ihletésű Hamnet kapta, mely a színészi kategóriákban is hozta a papírformát: a legjobb női főszereplőnek járó BAFTA-díjat Jessie Buckley nyerte el megrendítő alakításáért. A férfi főszereplők mezőnyében Robert Aramayo bizonyult a legjobbnak az I Swear című filmben nyújtott teljesítményéért, és ő kapta az EE Rising Star-díjat is, melyet a közönség szavazatai alapján ítélnek oda a feltörekvő tehetségeknek. A legjobb női mellékszereplő díját Wunmi Mosaku vihette haza a Bűnösökért, mely továbbra is az egyik legnagyobb esélyesnek számít az Oscar-gálán, március 16-án. A forgatókönyvírók közül a legjobb eredeti forgatókönyv díját szintén a Bűnösök kapta, míg a brit debütáló alkotók kategóriájában a My Father’s Shadow bizonyult a legjobbnak.
A nem angol nyelvű filmek mezőnyében a Sentimental Value diadalmaskodott, a dokumentumfilmek között pedig a Mr. Nobody Against Putin lett a legerősebb. Az animációs filmek kategóriájában a Zootropolis 2 nyert (nem túl nagy meglepetésre), míg a legjobb gyermek- és családi film díját a Boong kapta. A technikai kategóriákban a Netflix látványos, klasszikus ihletésű horror-drámája, a Frankenstein zsebelt be több elismerést is: a legjobb jelmez, a legjobb látványtervezés, valamint a legjobb smink és haj kategóriában is győzött.
A legjobb eredeti filmzene díját is a Bűnösökért adták oda, a vizuális effektek kategóriájában pedig az Avatar: Tűz és Hamu tarolt. A BAFTA különdíját, vagyis az életműdíjat Donna Langley kapta a filmiparban végzett kitartó munkájáért, sőt, egy olyan elismerést is kiosztottak, amely hangsúlyozottan a brit filmhez való kiemelkedő hozzájárulásért jár, ezt Clare Binnsnek ítélték oda.
A szervezők az idén is — bevallottan — a sokszínűség, az egyenlő feltételek mellett tették le a voksukat, hangsúlyozva, hogy nem csak a nagy költségvetésű produkciókat kell rendszeresen ünnepelni. Ahogyan az Oscarok esetében, úgy az idei BAFTA-díjaknál is újra a rekordszámú jelölésekről beszéltek leginkább, hiszen Paul Thomas Anderson filmje, az Egyik csata a másik után 14, míg Ryan Coogler Bűnösökje 13 kategóriában lett jelölt. Az est legnagyobb vesztese kétségkívül Timothée Chalamet pingpongos sportfilmje, a Marty Supreme lett, mely végül hoppon maradt a BAFTA-elismerések esetében. Amíg az előbbi 6 díjat bezsebelt, addig a Marty Supreme a 11 jelöléséből egyet sem tudott díjra váltani.