Az evangéliumi bizonyíték
FODOR Gábor
2014.09.24.
LXIX. évf. 39. szám
Az evangéliumi bizonyíték

Az Újszövetség- kutatás egyik legkétségbevonhatatlanabb eredménye az a megállapítás mely szerint mindaz, amit Jézusról tudunk szinte teljes egészében az evangélistáktól származik. Ebből az következik, hogy Jézus életét csakis a négy evangélium tükrében lehet érdemben vizsgálni. Számos kutató szerint az evangéliumok többet árulnak el a korai egyházról mint Jézus életéről, tekintettel arra, hogy Jézust elsősorban a kialakulóban lévő keresztény hit tárgyaként ábrázolják, azaz inkább a „hit Krisztusáról” szólnak mintsem a „történelmi Jézusról”.

Jóllehet kevesen akadnak a kutatók között akik kétségbe vonják, hogy Jézus létezett de a szkeptikusabb tudósok szerint Jézusról, az emberről, szinte semmit nem tudhatunk meg az evangéliumok alapján, azon túl, hogy Palesztinában élt és tanított. Ugyanakkor az evangéliumok történeti hitelességének a megállapításához sok más tényezőt is figyelembe kell venni. Például a Kr.u. 1. századi Palesztina történelmi, gazdasági és politikai helyzetét. Ez a tudásunk manapság pedig összehasonlíthatatlanul nagyobb mint akár egy-két évtizeddel ezelőtt. Ez alapján biztosan kijelenthetjük, hogy az evangéliumok „Jézus képe” sok tekintetben teljesen hiteles és állíthatjuk, hogy Jézust mint valós történelmi személyt létét igazolják. Ugyanakkor kérdéses, hogy szabad e túlzott jelentőséget tulajdonítani a hit Krisztusa és a történelmi Jézus közötti látszólagos különbségeknek, hiszen okkal feltételezhető, hogy mindaz, amiben a korai keresztény egyház hívei hittek, bizonyos mértékben Jézus tényleges tevékenységére és tanításaira épültek. Jézus korában egy zsidó rabbi tanítványaitól elvárták, hogy fejből megtanulják mesterük tanításait és változatlan formában adják őket tovább az utókor számára. Valószínű, hogy Jézus tanítványai is így tettek, sőt az sem kizárt, hogy írásos feljegyzéseket is készíthettek Jézus mondásairól már az evangéliumok keletkezése előtti időben.

Sokan talán a kelleténél is nagyobb jelentőséget tanúsítanak az evangéliumok közötti különbségeknek, például egyes mondások eltérő változatainak. Ezek hajlanak arra a feltételezésre, hogy Jézus tanításának jelentős része nem magától Jézustól hanem a korai egyház képviselőitől és az evangélistáktól származnak.

*

Kétségtelen, hogy az evangéliumok tartalmaznak legenda szülte elemeket, amiket Jézusnak tulajdonítanak, olyan kijelentéseket amelyek feltehetően nem tőle származnak. A történelemtudomány Tiberius császárnak is négy különböző életrajzát ismeri. E négy mű komoly eltéréseket mutat, kettő közülük kifejezetten negatív képet igyekszik rajzolni a császárról. De mindennek ellenére a történészek egybehangzóan úgy vélik, hogy e négy munka alapján hitelesen össze lehet állítani Tiberius történelmileg hiteles életrajzát.

Arra is jócskán akad példa, hogy eltúlozzák az evangéliumok közötti eltéréseket. Például a Miatyánk esetében, amelynek szövege valóban eltérő Máténál ( Mt 6, 9.13) és Lukácsnál ( Lk 11, 2.4) de az imádság lényegét tekintve felismerhetően ugyanaz. Ugyanakkor, amíg Máténál olvasható Hegyi Beszéd és a Lukács által leírt mezei prédikáció a mai formájában kétségtelenül az evangélisták műve de az őket alkotó mondások kétségtelenül Jézustól származhattak.

Végezetül szilárdan megállapíthatjuk, hogy az evangéliumok minden kétséget kizáróan azért íródtak, hogy „higgyétek Jézus a Messiás, az Isten fia” ( Jn 20, 31). János ugyanakkor határozottan kijelenti, hogy igaz az ő tanúsága ( 21, 24) amelyet Jézus életéről és cselekedeteiről tett. E kijelentés igazságát csakis úgy lehet ellenőrizni ha ugyanazon tudományos szempontok alapján vizsgáljuk meg az evangéliumokat mint más ókori szövegeket. Erre a munkára vállalkozott már több tudományos kutatócsoport is. Alapvetően kiegyeznek abban, hogy a Jézusnak tulajdonított kijelentések két százalékát „minden valószínűség szerint eredetinek” tizennégy százalékát pedig „valószínűleg eredetinek” minősítették. Ezen kutatócsoportok munkái és eredményei sok vitát váltottak ki de kétséges, hogy a „ Jézus életét és tetteit igazolni hivatott hiteles bizonyítékok megszerzésére irányuló bármely kísérletet valaha is egységesen ítélné meg a tudományos világ.

Azonban a gyakorló hívő ember számára mindenkor egyértelmű és örök igazság marad, hogy: „ A teljes Írás Istentől ihletett és alkalmas a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre, hogy tökéletes legyen az Isten embere, minden jó cselekedetre felkészített.”

( 2 Tim. 3, 16.17 )

 

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Képmás rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..