Az európaiságról március idusán

Kedves olvasó,

Alábbi cikkünk weboldalunk előző változatából automatizálva került áthelyezésre, így szövegformázási és megjelenítési hibák előfordulhatnak. Megértésüket köszönjük!

Az európaiságról március idusán

A református egyház játszóháza előtt a legkisebbek énekszámaival kezdődött a március 15-ei ünnepség Bácskossuthfalván, majd ökumenikus istentisztelettel folytatódott. Dr. Bordás László, az egyházközösség presbitere köszöntötte a megjelenteket, közöttük is külön tisztelettel Göncz Kingát, Ma...

A református egyház játszóháza előtt a legkisebbek énekszámaival kezdődött a március 15-ei ünnepség Bácskossuthfalván, majd ökumenikus istentisztelettel folytatódott. Dr. Bordás László, az egyházközösség presbitere köszöntötte a megjelenteket, közöttük is külön tisztelettel Göncz Kingát, Magyarország külügyminiszterét, Papp Sándort, Magyarország belgrádi nagykövetét, Nagy Ferencet, a szabadkai főkonzulátus főkonzulját, Józsa Lászlót, az MNT elnökét és a szervezet vezetőségének tagjait, Pásztor István tartományi privatizációs titkárt, Kasza Józsefet, a VMSZ elnökét, Tari Istvánt, a VMDK alelnökét, Dudás Károlyt, a VMMSZ elnökét, valamint az önkormányzatok vezetőit és az ifjúsági szervezetek küldöttségeit.
Az istentiszteleten Móricz Árpád református lelkipásztor, Tóth József plébános és Ferenczi József kecskeméti lelkipásztor, valamint Dolinszky Árpád evangélikus püspök teljesített szolgálatot, fellépett a gyülekezet kórusa. Az igehirdetésen a Föld sója és a világ világossága példázat hangzott el, melynek az a tanulsága, hogy az ember nem élhet önmagáért, és ott kell lennie, ahova Isten helyezte. Dr. Bordás László bemutatta az Emlékezzetek meg a ti elöljáróitokról című, általa szerkesztett, az ünnepre megjelent kiadványt, amely Kiss Antal esperesnek állít emléket. Az istentisztelet keretében a topolyai Bácska Vasutas-, Hegymászó- és Síegyesület zászlajára felkötötték a Debrecenben megtartott V. Református Világtalálkozón kapott emlékszalagot.
Az ünnepi program a Kossuth-szobornál folytatódott, ahol a helyi ifjúsági fúvószenekar várta a vendégeket. Gál Mihály gyergyóalfalusi (Erdély) versmondó Tamási Áront és Márton Áront idézte, majd Wass Albert: Üzenet haza című versét mondta el, Kocsis Zsuzsanna pedig népdalokat énekelt.
Fazekas Róbert, a bácskossuthfalvai helyi közösség tanácsának elnöke a megemlékezést Kiss Antal esperes úr tiszteletére ajánlotta fel. Kifejtette, 159 esztendővel ezelőtt is a remény kovácsolta össze a nemzetet, öntötte egységbe a népet, majd különböző követeléseket, elvárásokat fogalmazott meg, amelyek között szerepelt a vajdasági magyar pártok közös fellépése, Vajdaság autonómiájának kiszélesítése, a nemzeti összetétellel arányos foglalkoztatottság az állami szervekben, az önkormányzatok és helyi közösségek nagyobb önállósága. Nyomatékosan kérte az anyaországot, hogy minden politikai eszközzel gátolja meg a délvidéki magyarság elszigetelődését.
A Kossuth Lajos emlékparkban ezután Gönz Kinga, Magyarország külügyminisztere szólt az egybegyűltekhez. Hangsúlyozta: március 15-e nemzedékeken átható különlegessége, hogy eddig senki semmilyen körülmények között nem tudta elvenni a magyarságtól. 1848 igazságát, progresszivitását ma már többnyire azok is elismerik, akiknek az ősei akkor talán a másik táborban látták a helyüket.
- Azt sajnos egyelőre nem mondhatjuk, hogy a szűkebb térség légköre maradéktalanul kedvezne a nemzetek közti békés együttélésnek, de bíznunk kell abban, hogy sikerül megőrizni a legjobb vajdasági hagyományokat, a toleranciát, a türelmet, az egymás gondjai iránti nyitottságot, megértést. Mi ennek kereteit az államközi kapcsolatokban is szeretnénk biztosítani. Belgrádi partnereinknek ezért jelezzük, hogy magyar részről készek vagyunk támogatni Szerbiát az európai felzárkózásban - mondta többek között, és kitért arra is, hogy az egységes európai vízumrendszerbe, a schengeni övezetbe történő tagosodás elvben átmenetileg bonyolultabbá teheti a kapcsolattartást Magyarország és Vajdaság között, de azon fáradoznak, hogy a valóságban ne így legyen. - Az a szándékunk, hogy a magyar kisebbség hosszú távú fennmaradásának, az identitás megőrzésének az érdekében az eddigieknél nagyobb figyelmet fordítsunk a gazdasági és a szociális kérdésekre, mert ez utóbbiaknak a megoldása biztosíthatja a szülőföldön való megmaradás és gyarapodás valódi feltételeit. Olyan nemzetpolitikát kívánunk folytatni, amelyben a hagyományos oktatási és kulturális támogatások a versenyképességet, a gazdasági- társadalmi előrehaladást szolgáló fejlesztési stratégiákkal közös, hatékony rendszert alkotnak - hangoztatta a magyar külügyminiszter, majd beszédét kívánságokkal fejezte be, melyek között szerepelt a következő is: ,,Kívánom, hogy errefelé is egyre jelképesebbek legyenek a választóvonalak, és határtalanná nyíljanak a távlatok. Kívánom, hogy mindannyiunk számára valóra váljék végre Kodály Zoltán szép álma, az a jövő, amelyben hétköznap európaiak vagyunk, hogy életünk vasárnapjain önmagunk lehessünk.”
Végül Józsa László, az MNT elnöke fejtette ki arra vonatkozó gondolatait, hogy 1848-ban Magyarország csatlakozott Európához.
- Sokan azt mondhatnák, a kisebbségi közösség nem meghatározó tényezője annak, hogy merre tart az az ország, amelyet a XX. század sorsfordító történelme rendelt hazájának. Kevés dolog fog ebben az országban tőlünk, a mi politikai akaratunktól függeni. Meggyőződéssel vallhatjuk azonban, hogy ránk vár az a feladat, hogy ebben az országban eszmékről, ideálokról beszéljünk. Mondjunk igent a kisebbségi közösségek politikai érdekképviseletének, a kisebbségi önkormányzatiságnak és nem utolsósorban Európának. Magyarságunkat, nemzeti érdekeinket az európaibb Szerbiában emelt fővel, határozottabban tudjuk képviselni, mintsem, ha más értékrenddel kellene hosszabb távon számolnunk. Ne higgyünk azoknak, akik valamilyen rosszul értelmezett liberalizmustól indíttatva azt akarják elhitetni másokkal és önmagukkal, hogy a nemzeti érdekképviseletnél jobb az, amely itt a Balkán és Közép-Európa mezsgyéjén polgárinak mondja magát. Ne essünk ámulatba olyanoktól, akik azért keresik a mi szavazópolgári támogatásunkat, mert rólunk akarnak dönteni.
A megemlékezés Reményik Sándor Nem nyugszunk című versével és a helybeli Ady Endre Művelődési Egyesület dalárdájának fellépésével zárult, majd a jelen lévő küldöttségek elhelyezték a kegyelet virágait a Kossuth-szobornál.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Körkép rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink