Mit tekintenek a legnagyobb kihívásnak?

Az európaiak szerint az Európai Unió előtt álló legnagyobb kihívások között az éghajlatváltozás (49 százalék), a társadalmi egyenlőtlenségek (36 százalék), a munkanélküliség (32 százalék) és a migrációs nyomás (31 százalék) szerepel. Ez derült ki az Európai Parlament és az Európai Bizottság közös, Európa jövőjéről szóló Eurobarometer-felméréséből. E szerint mivel majdnem minden második európai tekinti az éghajlatváltozást az EU előtt álló fő globális kihívásnak, a megkérdezettek túlnyomó többsége támogatja az európai zöld megállapodás környezetvédelmi céljait. A válaszadók 88 százaléka tartja fontosnak, hogy a gazdaság területén növekedjék a megújuló energia részaránya és nagyobb legyen az energiahatékonyság. A megkérdezettek 80 százaléka abban ért egyet, hogy 2050-re Európát a világ első klímasemleges kontinensévé kell tenni, illetve segíteni kell a kibocsátásmentes és az alacsony kibocsátású járművek piacának növekedését. A már említettek mellett a felmérés résztvevői által kiemelt további globális kihívások közé tartozik az egészségügy (34 százalék), valamint a kényszerű migráció és lakóhelyelhagyás, melyet mintegy 30 százalék említett.

Horvátország ellenzi az ukrán NATO-tagságot

Ukrajnának nincs helye a NATO-ban — jelentette ki újságíróknak Zoran Milanović horvát államfő, hozzátéve, hogy az ukrán—orosz határon kialakult helyzet súlyos válságnak számít, mely mögött elsősorban az amerikai belpolitika dinamikája áll. A horvát államfő szerint van rá mód, hogy Ukrajna megtartsa területi integritását vagy annak 99 százalékát, és gazdaságilag is lehet segíteni Kijevet, de nincs helye a NATO-ban, melynek — mint mondta — nem tagja a semleges Finnország, Ausztria vagy Svédország sem, és azok biztonságos államok. Ennek a válságnak semmi köze Ukrajnához vagy Oroszországhoz, köze van azonban Joe Bidenhez és kormányához — emelte ki Milanović, hangsúlyozva, hogy a nemzetközi biztonsági kérdésekben „következetlenségeket és veszélyes viselkedést” lát az Egyesült Államok részéről.

A lakossági áram és gáz ára

Romániában ideiglenesen korlátozzák a lakossági villamos energia és gáz árát, illetve kiterjesztették az árkompenzációban részesülők körét. Az újabb intézkedések februárra és márciusra érvényesek. A román kormány a legutóbbi ülésén sürgősségi rendeletet fogadott el erről. Az új rendelkezéssel valójában csökkentették a tavaly novemberben bevezetett árplafont, és kiterjesztették az árkompenzációra jogosultak körét: így senkinek sem kell 80 baninál többet fizetnie az áram, illetve 31 baninál a gáz kilowattórájáért — magyarázta a kormányülés utáni sajtóértekezleten Virgil Popescu energiaügyi miniszter. Hozzátette: a havi 500 kilowattóránál kevesebb villamos energiát használó lakossági fogyasztóknak ártámogatást is adnak, így nekik valójában 68 banit fognak számlázni a villanyáram kilowattórájáért.