Az MNT 2011 óta — komplex ösztöndíjprogramjának bevezetésétől — kérdőívek formájában tudakozódik a végzős középiskolásoktól arról, hogy szeretnék-e folytatni a tanulmányaikat, milyen egyetemre/főiskolára készülnek, milyen tényezők befolyásolják a döntésüket. Az első három évben a számadatok körülbelül azonos tendenciát mutattak — a válaszadók zöme szülőföldön, egyharmada pedig külföldön szerette volna folytatni a tanulmányait. Az idei eredmények azonban drasztikus fordulatról árulkodnak az eddigiekhez képest.

Az 1459 feldolgozott kérdőív alapján 1048 személy tanulna tovább. Ebből 503-an Szerbiában, 523-an pedig külföldön (jelentős számot tesznek ki azok is, akik még nem döntöttek a kérdésben). A külföldre pályázók körében 86-an nyilatkoztak úgy, hogy külföldön tervezik a jövőjüket, 51-en a nagyobb szakválasztás lehetőségét, 75-en pedig a szerb nyelvtudás hiányát jelölték meg indokként. A Szerbiában maradás mellett a hazai felsőoktatás megfelelő minősége (40 fő), a jobb érvényesülés lehetősége a szülőföldön (60 fő), a családi kötődés és a baráti kör (52 fő), valamint az MNT ösztöndíjprogramja szólt (39 fő), de 227-en csak abban az esetben maradnának Szerbiában, ha nem sikerül a külföldi felvételi, illetve 29-en csak azért, mert egyelőre anyagiak gátolják a külföldre való távozásukat.

A tanulmányaikat folytatók számát csökkenti az a 49 fő, aki eleve azért nem választja a továbbtanulást, mert külföldön szeretne állást találni. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a tanulmányaikat folytatni szándékozó diákok által megjelölt szakirányok is erről a tömeges külföldre vándorlásról tanúskodnak. Kimagasló eredménnyel vezeti a listát az orvostudományok területe (220 fővel), ez is csak arra enged következtetni azonban, hogy újabb migrációs hullám várható az egészségügyi dolgozók köréből, és más választott szakirányok is a divatszakmák térhódítására mutatnak.

A számadatok áttekintésekor a konkrét eredmények nélkül is kitűnik, hogy a jelenleg végzős középiskolások közül nem sokan szeretnének a szülőföldjükön maradni, és amint lehetőség kínálkozik, el is hagyják az országot.

Lengyel László, az MNT felsőoktatási ügyekkel megbízott tanácsosa szerint az Európába való, különféle célú elvándorlás mostanában tetőző, lesújtó jelensége egy általános hisztériával magyarázható. Ennek oka pedig, hogy a közelmúltban nemcsak a munkanélküliek, hanem azok is elvándoroltak, akik vezető szakemberek voltak. Ezzel ugyanis azt sugallják, hogy itt nincsenek lehetőségek, ez pedig óriási kihatással van a jövőjüket tervező középiskolásokra. Lengyel szerint a középiskolások véleménye csak az érem egyik oldala. A másik, hogy a mi térségünkben is vannak munkahelyet nyújtó vállalkozások, olyan cégek, amelyek fejlesztésekben, innovációkban vállalnak szerepet, a szakemberek elvándorlásával viszont nem kapnak megfelelő munkaerőt.

Az MNT komplex ösztöndíjprogramja már eddig is a szülőföldön való érvényesülést próbálta megkönnyíteni az itthon maradóknak. A program első lépcsőfokai már jól bejáródtak. A felvételi előkészítőn, a szerb nyelvi felzárkóztató programon, az ösztöndíj- és a demonstrátori programon, illetve az idei tanévtől bevezetett Várady-ösztöndíjon kívül most az elhelyezkedést segítő szakaszra is nagyobb hangsúlyt helyeznek. Megpróbálják közelebb hozni a hallgatókhoz azokat a sikeres vállalkozásokat, amelyek jó szakembereket keresnek. Az első ilyen találkozót Újvidéken egy elektronikai céggel tartották meg, és további konzultációkra kerül majd sor az élelmiszeripar, a telekommunikáció, a takarmányozás, a mezőgazdaság és a kereskedelem területén is. A hallgatók 20-25 fős csoportjait a VaMaDiSz aktivistái szervezik. A kölcsönös kommunikáció segít az egyetemistáknak, hogy megismerjék a cégek tevékenységét, elképzelésük legyen arról, hogyan tudnák elméleti tudásukat a gyakorlatban is hasznosítani, milyen irányba bővítsék az érdeklődésüket ahhoz, hogy megállják a helyüket egy-egy feladatkörben, illetve hogy felismerjék: megfelelő igyekezettel itthon is van számukra perspektíva.

További információ a www.mntosztondij.org.rs oldalon, az Állás itthon link alatt található, illetve kérdéseikkel a VaMaDiSz munkatársaihoz is fordulhatnak.