Az MNT legfőbb feladata az új évben is a magyar kultúra és szellemi összetartozás erősítése, az anyanyelvű oktatás fejlesztése lesz, emellett az épített örökség megóvására, a magyarság számára jelentős műemlékek felújítására, állapotuk megóvására is figyelmet fordítanak.

Az ülésen a Szerbiában élő magyar nemzeti közösség szempontjából kiemelt jelentőségűvé nyilvánították a Csóka Művelődési és Oktatási Központot, valamint módosították a 2021-re vonatkozó költségvetést is. Az utóbbival kapcsolatban Jerasz Anikó, az MNT Végrehajtó Bizottságának elnöke a többi közt a következőket mondta:

— Az MNT 2021. évi költségvetésének elfogadása óta több változás történt, így új feladatokkal és programokkal kell kiegészíteni, illetve néhány megvalósítást 2022-re ütemezni. Ezért ezzel összhangban szükségessé vált a költségvetésben egyes tételeket módosítani, hogy azok minél jobban tükrözzék a tanács 2021. évi pénzügyi helyzetét és a programok kontók szerinti megvalósulását.

A tanács bevételeiben is történtek változások, melyek arányában a programok területekre lebontott megvalósulásának terve is módosult. Ennek értelmében a Magyar Nemzeti Tanács 2021. évi költségvetési módosításának bevételi és kiadási oldala egyaránt 1 691 873 558 dinárról 1 786 569 840 dinárra növekszik.

A tanács 2022-re tervezett bevételei a Szerb Köztársaságtól, Vajdaság Autonóm Tartománytól, a helyi önkormányzatoktól, egyéb adományokból és a tanács 2021-ben megvalósított, illetve a december 31-éig fel nem használt eszközök átviteléből származó bevételi forrásokból állnak.

A tanács 2022-re tervezett költségvetésének kiadási oldala a munkatervvel összhangban az alábbi tevékenységi programokból áll: a tanács állandó működési költségei, a vajdasági magyar óvodafejlesztési program, a vajdasági magyar közoktatási hálózat fejlesztése, a magyarul tanuló diákok arányának növelése, a magyar közösség továbbtanulásának és képzettségi szintjének emelését segítő programok, a magyar közoktatás szakmai színvonalának emelése, illetve minőségének javítása, a nemzeti önazonosságot erősítő óvodai és iskolai tartalmak növelése a magyar nyelvű oktatásban, a vajdasági magyar kulturális intézmények fejlesztését és hálózatba szervezettségét elősegítő programok, a tárgyi és szellemi örökségünk megerősítése és megvédése, a vajdasági magyarság épített örökségének megújítása, a vajdasági magyar szellemi, kulturális örökség programjai, az értékteremtés, a hagyományőrzés, az egyéb tevékenységek, a magyar médiahálózat megőrzése és fejlesztése, a tanács alapításában, illetve a társalapításában működő médiumok infrastrukturális fejlesztése, a hivatalos nyelvhasználati jogszabály háttérfejlesztése és alkalmazása, a magyar közösség anyanyelv és hivatalos nyelvhasználat iránti viszonyulásának javítása, illetve a magyar nyelvű fordítók hálózatba szervezése, modernizálása és továbbképzése, munkájuk hatékonyságának, minőségének és egységességének növelése végett.

A Magyar Nemzeti Tanács 2022. évi költségvetésének bevételi és kiadási oldala egyaránt 1 461 103 924 dinár.

— A legnagyobb tételben az aracsi pusztatemplom felújítására, az épített örökség megóvására biztosítunk eszközöket a költségvetésből — nyilatkozta Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke. — A kisebbségi önkormányzatiság egyik legfontosabb ülése volt a mai, hiszen a tervezésről és a költségvetésünkről tárgyaltunk, mit tudunk megvalósítani 2022-ben, egy olyan évben, amely azért is fontos számunkra, mert az elkezdett folyamatokat szeretnénk lekerekíteni, lezárni. Az összejövetel egyik fontos döntésének értelmében Csóka Művelődési és Oktatási Központja kiemelt jelentőségű intézménnyé vált. Nagyon sok hasonló lépést tervezünk a következő hónapokban minden olyan intézményben, ahol látjuk az erőt, a lehetőséget és azt az elszántságot és akaratot, hogy a Magyar Nemzeti Tanács számára fontos intézmények ilyen formában közös együttműködést alakítsanak ki. A költségvetésünk több mint 1 milliárd 460 milliós összeg, amelynek az egyik legnagyobb tétele az aracsi pusztatemplom felújítása lesz. Számos fejlesztés is található benne, melyek óvodákra, iskolákra vonatkoznak, de a legnagyobb tételek nyilvánvalóan az épített örökségünket és a templomok megújítását ölelik fel. A digitalizálásra is szeretnénk költeni, hiszen azt látjuk, hogy a XXI. században az iskoláinkat úgy kell megújítani, hogy közben a pedagógusainkat felkészítsük ennek az új technológiának az alkalmazására, hiszen magától értetődő, hogy a diákjaink tudnak ezekkel a lehetőségekkel élni. Számos kiemelt jelentőségű vagy társalapított intézményünk 2022-es évi terveit beszéltük meg, ahol a színház ügyének a kérdése külön felmerült. Egy nagy, komoly kérelmünk szerepel a legmagasabb szinten, bízva abban, hogy legalább 25-30 munkahelyet kapnának a közintézményeink, hogy a korábbi állapotokban tudjanak működni és tevékenykedni. A Kosztolányi Dezső Színház az egyik leginkább érintett, de ugyanígy látjuk a Zentai Magyar Kamaraszínház helyzetét, illetve számos könyvtárban is hasonló gondokat tapasztalunk. Én úgy gondolom, hogy az összes többi döntés, amely megszületett, azok a maguk menetében arról árulkodnak, hogy jó hangulatban, az intézményvezetőkkel közösen együttműködve tudjuk építeni azt az egységes hálót, amelyet itt a Vajdaságban úgy nevezünk, hogy a magyar érdekeket képviselő intézményhálózat.

A Magyar Nemzeti Tanács ülésén művelődési és oktatási intézmények igazgatóváltásáról, valamint tagcseréjéről is döntöttek.