A táncháztalálkozó alkalom Vajdaság kiemelkedő népzenészeinek és néptáncosainak, népi kézművesmestereinek és a népművészet megannyi ágában alkotó egyénnek és együttesnek a közös értékek éltetésére és továbbadására. Az eseménynek az idén is fontos eleme volt egy hagyományőrző közösség bemutatkozása. A szervezők Hertelendyfalvát választották, és a település hagyományai alapján alakították ki a helyszínen a tisztaszobát.

A megnyitón Szerda Balázs, a Folkcsarnok házigazdája és Sutus Áron, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöke üdvözölte a jelenlévőket. Délután a többi közt tánctanítás, kézműves-kirakodóvásár, népművészeti kiállítások, szakmai előadások várták az érdeklődőket, de természetesen a gyerekekről sem feledkeztek meg, a Folkkocsmában pedig folyamatosan szólt a zene.

Az esti gálaműsorra zsúfolásig megtelt a sportcsarnok. A színes program, melyben Vajdaság számos szegletéből mintegy 300 néptáncos és több zenekar lépett fel, az 1700-as évek közepén a déli végekre telepített magyar népcsoportok sokszínű kultúráját jelenítette meg, külön hangsúlyt helyezve azokra a vajdasági magyar közösségekre, amelyek a XXI. századra is megőrizték hagyományaikat: viseletüket, táncukat, zenéjüket, nyelvjárásukat.
A jelenlévőket dr. Süveges Antal, a Hagyományok Háza hálózati vezetője köszöntötte, ünnepi beszédet pedig Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke mondott.

— Ügyelünk a hagyományokra, és értékeljük a gyökerek és a történelem örökségének fontosságát. Nagyra becsüljük a generációk közötti kapcsolatokat, és tisztában vagyunk vele, hogy az emberek életében fontosak a mélyen beágyazott és jól megalapozott közösségek, mint például a család, a lakó- és a vallási közösség, valamint a nemzet, szemben napjaink mesterségesen a társadalmi nemek, az etnikum és az életmód mentén kialakított közösségeivel — hangsúlyozta Fremond Árpád, és hozzátette, a hagyománytisztelet olyan érzésből ered, amelyet minden felnőtt ember ismerhet. Abból az érzésből, hogy a jó dolgokat könnyen megsemmisíthetik, de nem könnyű őket létrehozni, ezért minden nemzedéknek meg kell dolgoznia azért, hogy megszerezze és elsajátítsa az elődök kultúráját.

Színre lépett a kupuszinai Petőfi Sándor Művelődési Egyesület hagyományőrző néptánccsoportja, az adai Vadvirág ifjúsági néptáncegyüttes és a Cécó Műhely, a szabadkai Talentum ifjúsági táncegyüttes, a topolyai Cirkalom, az óbecsei Kiscimbora, a szabadkai Róna, a törökbecsei Csalogató, a bácsfeketehegyi Kónya, a zentagunarasi Pimpimpáré és Gézengúz, a magyarkanizsai Ördögcsáklya táncegyüttes, a törökkanizsai Tiszagyöngye Művelődési Egyesület táncosai, a kelebiai Vackor tánccsoport, továbbá a törökkanizsai Tiszácska leánykar, Szabó Annamária, Szabó András, Szerda Ákos, Hajvert Ákos, Micsik Béla, Csonka Balázs, Hényel Gábor, Berec-Csizmadia Anna, id. Csizmadia Anna és Csizmadia János. Kísért a Csalóka, a Duhaj, a Juhász, a Fokos zenekar és a kupuszini fúvószenekar.

A Vajdasági Magyar Táncháztalálkozó és Sokadalom a Magyar Nemzeti Tanács kiemelt országos rendezvényeként a VMMSZ és a topolyai Kodály Zoltán Magyar Művelődési Központ szervezésében, a Hagyományok Háza partnerségével valósult meg.