Az 1848/49-es szabadságharcban Szenttamás lakossága nagy áldozatot hozott. A forradalom kezdetének 174. évfordulójára és a sokat szenvedett szenttamási elődökre emlékezve a hétvégén Petőfi Sándor mellszobrát állították fel és leplezték le a helyi Szent Kereszt Felmagasztalása katolikus templom kertjében. Túri Török Tibor alkotása Orosháza, Szenttamás testvértelepülése ajándékaként érkezett. Jelentőségét növeli, hogy ez az első magyar vonatkozású szobor a község területén.
A Gion Nándor Kulturális Központ (akkori nevén Citerazene-barátok Klubja) Zatkó Ibolya vezetésével 1996-tól alkalmi műsorral, kiállítással emlékezett március idusának történéseire. Az esemény létrehozásába tíz évvel ezelőtt a hagyományápoló egyesület mellett bekapcsolódtak a település óvodásai és iskolásai is. Az elmúlt két évben ez sajnos elmaradt, és a szenttamásiak csak az online térben tudtak emlékezni.
Zsúnyi Tibor atya felszenteli a szobrot
A Gion Nándor Kulturális Központ az idén ünnepli megalakulásának 30. évfordulóját. Ebből az alkalomból több jelentős kulturális programot terveznek, ezek egyike a Petőfi-szobor leleplezése.
Az összejövetel a Szent Kereszt Felmagasztalása katolikus templomban kezdődött hálaadó szentmisével, melyet Zsúnyi Tibor atya mutatott be, majd ünnepi műsorral folytatódott. A vendégek között jelen volt Sarlay Péter, Magyarország szabadkai főkonzulátusának konzulja, Dávid Zoltán, Orosháza polgármestere, Radivoj Debeljački, Szenttamás polgármestere, dr. Pásztor Bálint, a VMSZ szerbiai parlamenti jelöltlistájának vezetője, Sutus Áron és Dudás Károly, a VMMSZ elnöke és tiszteletbeli elnöke, Ternovácz István, az MNT Végrehajtó Bizottságának tagja, Juhász Bálint, a Prosperitati Alapítvány ügyvezetője.
Németh Dezső
Az egybegyűlteket Németh Dezső, a Gion Nándor Kulturális Központ elnöke köszöntötte.
— A mai napon méltó emléket állítunk mindazoknak, akik életüket adták a szabadság eszméjéért. Ezt szimbolikusan egy Petőfi-mellszoborban képzeltük el és valósítottuk meg. Petőfi Sándor az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc szimbóluma volt, költő, aki lelkesedést és bizalmat sugárzott, és önmagát áldozta a szabadság eszméjének. Ezentúl ennél a Petőfi-mellszobornál, itt, a templomkertben emlékezhetünk ezekre az eseményekre. A templom mellett, mely mindig összetartott és összefogott bennünket, szenttamásiakat — hangsúlyozta Németh Dezső, és köszönetet mondott testvértelepülésük, Orosháza Önkormányzatának, valamint Zsúnyi Tibor atyának a támogatásért.
Dávid Zoltán
Dávid Zoltán, Orosháza polgármestere örömét fejezte ki, hogy együtt lehet a szenttamásiakkal Petőfi Sándor mellszobra köré gyűlve.
— Vannak pillanatok, amikor szavak nélkül is értjük egymást, és ez most egy ilyen pillanat. Megtiszteltetés számomra, de valamennyi orosházi polgár számára is, hogy hozzájárulhattunk ahhoz, hogy Szenttamáson Petőfi-szobor lehessen. Ez nem csupán az itteni magyar közösségnek jelentős, hanem a Szenttamás és Orosháza közötti testvértelepülési kapcsolat szempontjából éppen úgy, mint a magyarság határokon átívelő összetartozása tekintetében. Itt állunk most magyar nemzeti színű szalaggal a szívünk fölött, és itt vannak velünk a szerb barátaink is, és ez mindennél fontosabb. Különösen az orosz—ukrán háború árnyékában. Nem tudjuk, mit hoz a jövő, de azt tudjuk, hogy csak a kölcsönös tisztelet, a párbeszéd lehet az egyetlen út, melyen érdemes járni. Segíteni, támogatni egymást, mindenkor tisztelettel fordulni a másik felé, ez az alap, amelyre építkezni lehet — emelte ki Orosháza polgármestere.
Az ünneplő közösség
Az eseményen Radivoj Debeljački, Szenttamás polgármestere is megosztotta alkalmi gondolatait az ünneplő közösséggel, majd dr. Pásztor Bálint szólt a jelen lévő polgárokhoz.
— Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc nemzetünk történetének egyik legszebb és legfontosabb időszaka. Elsőre úgy tűnhet, hogy a szabadságharc elveszett Világosnál, de a magyarság a szabadságharcnak, a forradalomnak köszönhetően megalapozta jövőjét a következő évtizedekre és a következő évszázadokra, hiszen a Bach-rendszer hisztériája után a kiegyezéssel egész Európa szintjén szemlélve kulturális, tudományos, építészeti fellendülésnek és nem utolsósorban gazdasági fejlődésnek indulhatott az akkori ország. Ennek mi mindannyian itt, Vajdaságban is a haszonélvezői, sőt a kiváltói voltunk — mondta dr. Pásztor Bálint.
A hittanos gyermekek produkciója
Petőfi Sándor Nemzeti dal című versét Szabó István, A gyáva faj, a törpe lelkek című költeményét pedig Salamon Lilla mondta el. A negyedikes, ötödikes és hatodikos hittanos diákok A költő visszatér című produkcióval mutatkoztak be Süge Zsolt és Kovács Blanka felkészítésében. A Bódorka leánykórus alkalmi összeállítást adott elő, Fehér Emanuella, Kovács Blanka, Süge Zsolt és Szabados András a Hazám, hazám című dallal lépett a közönség elé.
Az ünnepség Petőfi Sándor mellszobrának leleplezésével és felszentelésével, a kegyelet virágainak elhelyezésével, valamint a Szózat eléneklésével ért véget.
A Bódorka leánykórus
Petőfi Sándor mellszobra a leleplezés után
Fényképezte: Barát István