Bognár Vilmos felvételei

A Zsinagógában tartott megemlékezésen Stevan Bakić polgármester és dr. Pásztor Bálint, a városi képviselő-testület elnöke is beszédet mondott. 79 évvel ezelőtt 4000 zsidót hurcoltak el Szabadkáról, közülük mintegy ezren tértek vissza a haláltáborokból. Szerbiában jelenleg mintegy 3000 zsidó él. A szabadkai zsidó hitközséget 250-en alkotják. 

–Az elkövetett borzalmak jóvátehetetlenek, de még csak nem is enyhíthetők. Erre nincs emberi eszköz, és az idő sem halványítja. Az évfordulón tartott közös megemlékezés szembesít és figyelmeztet arra, hogy vannak emberek, akik által – ha ők hatalomra jutnak –, ép ésszel fel sem fogható szörnyűségek történnek meg – emelte ki dr. Pásztor Bálint. Hozzátette, Szabadka a nemzetek békés együttéléséről, a kulturális és vallási sokszínűségről közismert város, a  képviselő-testület elnökeként, köztársasági parlamenti képviselőként, és természetesen magánemberként is minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy ez így is maradjon.

–Nem lehet elégszer elmondani, hogy a gyűlöletkeltés, az ellenségkép gyártása, a másság fogalmának előidézése kezdetben még talán olcsó és hatást keltő politikai eszköz lehet, de nagyon hamar kiszabadul a szólamok síkjából és tragédiához vezet. Ne csak óvakodjunk hát mindezektől, hanem utasítsuk el és küzdjünk ellene, mert a következmények súlyosak: fájdalom, félelem, bizalmatlanság, és mint ez az emlékmű kiáltja, a gyász lehetnek. Deportált zsidó polgártársaink – megbélyegzett, kirekesztett, üldözött, meggyilkolt szabadkai lakosok, akiket először emberi méltóságuktól, majd anyagi javaiktól és végül az életüktől fosztottak meg. Hiányuk pótolhatatlan. Emléküket őrizzük és mindig tudni és értékelni fogjuk azt a sok szellemi és anyagi értéket, amivel hozzájárultak városunk társadalmi, gazdasági és kulturális fejlődéséhez, gyarapodásához. Ahogyan a zsinagóga is, ez a szecessziós remekmű, városunk ékessége, az egykor hatezres lélekszámú zsidó közösség hagyatéka. Hatalmas eredmény, hogy elsősorban Magyarország Kormányának támogatásával, sok évtized után sikerült felújítani, hogy teljes szépségében láthassák és csodálhassák az itt élők és az idelátogatók egyaránt. A szabadkai zsidóság felett elkövetett népirtást sem kárpótolni, sem jóvátenni nem tudjuk. De emlékük előtt tisztelegve hagyatékukat ápoljuk és óvjuk. Így maradnak velünk örökké.

Szabadka polgármestere, Stevan Bakić, a békés együttélés fontosságára hívta fel a figyelmet, valamint hangsúlyozta, ránk és a jövő nemzedékére vár az, hogy emlékezzünk és ápoljuk a zsidó áldozatok emlékét, illetve mindazokét, akik a nemzetiségük vagy a vallási hovatartozásuk miatt vesztették életüket.

A helyi zsidóság nem tudta kiheverni a második világháború okozta veszteséget – mondta Szabados Róbert, a Szabadkai Zsidó Hitközség elnöke, aki hangsúlyozta, fontosak a megemlékezések, hogy a jövő nemzedéke is tudja, mi történt a múltban.

A beszédeket követően a szabadkai önkormányzat, a zsidó hitközség, az intézmények és szervezetek, valamint a nemzeti tanácsok képviselői is elhelyezték a kegyelet virágait a Zsinagóga udvarában található holokauszt emlékműnél.