Az életmód és az immunrendszer

Az életmód és az immunrendszer

„A tünetek végül is nem egyebek, mint a szenvedő szervek segélykiáltásai.” (Jean-Martin Charcot)

Az immunrendszer, a szervezet kórokozókkal szembeni védekezése csodálatosan szervezett rendszert alkot. Állandó készenlétben védelmez bennünket például a vírusoktól és más ártó tényezőktől, melyek megbetegíthetnek. Az immunrendszer mindezt oly hatékonyan végzi, hogy működését észre sem vesszük.

Amikor jól érezzük magunkat, nem sokat törődünk a védekezőrendszerünkkel vagy azzal, hogy mit tesz. Viszont ha a kórokozók bejutnak a szervezetünkbe, megfertőződünk. Ilyenkor általában belázasodunk, legyengülünk, és hányingerünk vagy hasmenésünk lesz. Egy kevés pihenés után azonban többnyire ismét rendbe jövünk. A gyógyulást immunrendszerünknek köszönhetjük. Azonfelül az immunrendszerünk emlékszik a legtöbb korábbi, fertőzést előidéző kórokozóra, nevezetesen ha egy ilyen kórokozó ismét bejut a szervezetünkbe, nem betegszünk meg tőle. De ha egy új (ismeretlen) vírussal találkozunk, ezzel szemben már nem nyújt védelmet. Minden új fertőzésnél a védekezőrendszernek mindent elölről kell kezdenie, hogy kialakuljon a kórokozóra vonatkozó emlékezet.

Az immunrendszer működése nem tekinthető önálló, önmagát szabályozó egységnek, hanem nagyon szoros kapcsolatban van az idegi és a hormonális folyamatokkal. A gondolatok, az érzelmek és az immunrendszer szétválaszthatatlanul összefonódnak. Például a fáradtság, a szorongó állapot, a depresszió megterheli az immunrendszert. A három rendszer kapcsolatának kulcselemei a biokémiai közvetítők, melyeket nemcsak az idegrendszeri és a hormonális sejtek termelnek, hanem az immunsejtek is. A központi idegrendszer jelentősen módosíthatja az immunrendszer működését, ezzel szemben az immunrendszer is képes megváltoztatni az egész központi idegrendszer szabályozását, ha a szervezetet érintő fenyegető vagy károsító hatások ezt szükségessé teszik. Pedig az immunrendszer hihetetlen dolgokra képes még agyongyötört testünkben is: legyőzi azt a milliónyi kórokozót, amely naponta bombáz bennünket, felismeri a hibás (rosszindulatú) sejteket, és gyorsan eltakarítja őket, felismeri az egészségünket veszélyeztető anyagokat, és mindent megtesz azok hatástalanításáért. Ám ahhoz, hogy kifogástalanul tudjon működni, nekünk is támogatnunk kell, különben a sorozatos támadásban kimerül, s az állandó harcban alulmarad. Olykor az elképesztően hatékony immunrendszer is támogatásra szorul. El kell fogadnunk azt a tényt, hogy saját egészségünk felett igenis át tudjuk venni az irányítást, apró életmódbeli változtatásokkal nagymértékben javíthatjuk életünk minőségét és akár a hosszát is, mivel esélyünk van súlyos betegségek elkerülésére is.

 

Milyen okok vezethetnek az immunrendszer gyengüléséhez?

Stressz: A gond, düh, harag, félelem, kóros aggodalom, a rágódás („mi lett volna akkor, ha…?”) hatására szervezetünk működése teljesen átalakul, amire általában oda sem figyelünk. Például a betegségtől való félelem, a szorongás stresszt okoz a léleknek, ami gyengíti az immunrendszert. Ötperces dühroham, erős stresszhatás akár 5-6 órára is blokkolhatja az immunrendszer aktivitását, tehát leáll a lymphocyták képződése, így a kórokozók könnyebben bejuthatnak a szervezetbe, ahol betegségeket robbanthatnak ki. A lelki megrázkódtatások érzékelhető elváltozást idéznek elő az ember testében. Ilyenkor „elfárad” a lélek, vele együtt az immunrendszer is, meggyengülnek vagy lassúbbakká válnak az immunsejtek. A fáradt védekezőrendszer számtalan veszélyt hordoz magában, például könnyebben kapunk el betegségeket. A heveny, hirtelen fellépő stressz elsősorban az emésztőrendszert károsítja (gyomorpanaszok, gyomorfekély, funkcionális emésztőrendszeri betegségek), míg a krónikus, állandóan fennálló stressz az idegrendszert és az immunrendszert rombolja elsődlegesen. A vírusok márpedig jó táptalajra találhatnak a stressztől legyengült szervezetben.

Túlsúly: A test zsírszövete olyan hormonokat állít elő, amelyek gyulladáshoz vezethetnek, csökkentik az immunsejtek működésének hatékonyságát, megzavarják a hormonháztartást. Aki túlsúlyos, az sokkal fogékonyabb a fertőzésekre, illetve növekedhet nála a daganatos betegségek, valamint a diabétesz kialakulásának kockázata.

Folyadékpótlás: A kiszáradt szervezet érzékeny a fertőzésekre, ezért figyeljünk a folyadékpótlásra. Elegendő víz nélkül a szervezet dehidratálódik, a vér pedig „ellustul”, hiszen a folyadékbevitel elégtelenségéből adódóan sűrűbb lesz, nehezebben áramlik. Napi 3-4 liter ásványvíz bevitele szükséges. A zöld tea is besegít az immunvédelembe, sőt, naponta egy-egy csészényi még a vérkeringésnek is jót tesz.

Alváshiány: Nagymértékben károsítja az immunrendszert, mivel megemelkedik a stresszhormon-, azaz a kortizolszint. Napi 7-8 órát pihenjünk!

A társas kapcsolatok hiánya: A magányosság erősen rontja a betegségekkel szembeni természetes ellenállásunkat, a társas kapcsolatok hiánya rossz hatással van az immunsejtek működésére, mert gyengíti őket. Ez magyarázza a magányos emberek körében tapasztalt magasabb halandóságot, illetve számos betegség gyakoribb előfordulását. A magány mint krónikus stresszállapot sok mindenért felelős, például a szívkoszorúér-betegségért, a kettes típusú diabéteszért, az ízületi gyulladásokért, az Alzheimer-kórért és a demencia kialakulásáért. Az orvosok ezért arra biztatnak: beszélgessünk, találkozzunk ismerőseinkkel, barátainkkal, osszuk meg velük életünk történéseit, hogy oldjuk a feszültséget, kiadjuk haragunkat, és ne maradjon bennünk szorongás.

Túlzott cukorfogyasztás: A magasabb vércukorszint jelentősen képes redukálni az immunválaszt, illetve megzavarja az immunsejtek egészséges viselkedését. A cukor mindemellett tápláléka is a vírusoknak és a baktériumoknak.

Pesszimista hozzáállás: Azok, akik sötéten látják a világot, gyakrabban, hosszabban lesznek betegek, mint azok, akik optimisták. Ha az ember fitt, aktív, optimista, és képes humorral kezelni a nehéz helyzeteket, ellenállóbbá válik.

Mozgásszegény életmód: A tudósok szerint a mozgás arra ösztökéli a szervezetet, hogy citokineket termeljen — ezek olyan fehérjemolekulák, amelyek az immunsejtek közötti információátadásért felelnek. Kutatások szerint már napi 20 perc kímélő torna, esetleg séta vagy szabadban való tevékenykedés is sokat segít.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Gyógyír rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink