Az elektronikus zene (5.)

Az elektronikus zene (5.)

Németország a hatvanas években kettéosztottsága miatt kulturális és szociális válsággal küzdött. A diktatúra alatt álló keleti részén az identitáskeresés szinte lehetetlen volt, a nyugati felén azonban a társadalom akarva-akaratlanul brit és amerikai kultúrtermékeket importált és fogyasztott. Az úgynevezett Neue Heimat, az „új szülőföld” keresése a fiatal és kreatív zenészek körében futótűzként terjedt el.

A pop-rock zenére egy merőben kísérleti, korai futurista és dadaista hatásokkal gazdagon megtűzdelt, laboratóriumi hangzású zenével válaszoltak. Így született meg 1968 tájékán a Can és a Tangerine Dream zenekar. A krautrock stílust, azaz a rock és az elektronikus zene kísérleti fúzióját játszó Tangerine Dreamet többek között Peter Baumann, Michael Hoenig, Steve Jolliffe, Klaus Schulze, Johannes Schmoelling, Conrad Schnitzler, Edgar Froese és Christopher Franke alkotta.

Ezeken a zenészeken és zenekarokon kívül még Karlheinz Stockhausen gyakorolt közvetlen hatást a zeneileg igen képzett Ralf Hütterre, illetve Florian Schneider—Eslebenre, akik maguk is hozzájárultak az elektronikus zene történetének alakításához. A Düsseldorf melletti Remschiedi Művészeti Akadémián, illetve a Düsseldorfi Konzervatóriumban kezdődött minden, amikor megalakították az Organisation nevű kísérleti-művészeti zenekart. Ralf orgonán, Florian hegedűn és fuvolán játszott. Az együttest nem csupán ők alkották — Fred Monics a dobokért, Butch Hauf a basszusért, Basil Hammoud pedig a vokálért volt felelős. Az improvizatív kísérleti zenei korszak után az elektronika egyre nagyobb hatást gyakorolt Hütterre és Scheiderre. Megváltoztatják a nevüket, és az erősen mechanikus és elektronikus befolyást sugárzó Kraftwerk (erőmű) szimbólumot választják. A Kraftwerk Klaus Dinger és Thomas Homann csatlakozása után válik kvartetté. 1970-ben készül el az első albumuk eldugott kis stúdiójukban, a Kraftwerk Connie Plank és Frank Löhmer közreműködésével. A lemez borítóján piros-fehér közlekedési bója látható. Megjelenik az első kiadott szerzeményük, a RuckZuck.

A hetvenes évek legelején felbolydul az élet a zenekar körül. Homann távozik a csapatból, helyette Rother és Krahnemann érkezik, kisvártatva azonban Krahnemann Hütterrel együtt elhagyja a bandát. A Kraftwerk trióként él tovább — de takaréklángon ég. Miután Ralf Hütter visszatér, állítólag néhány hét leforgása alatt elkészül a Kraftwerk 2 lemez, s számos országban az év albuma lett. Stúdiójukat fokozatosan fejlesztik, és nagyszabású koncertkoncepciókat készítenek.

1973-ban Párizs külvárosában, a Théâtre de l’Ouest Parisien-ben tartják első jelentős, nagyszabású koncertjüket, és meghódítják Franciaországot is.

1974-ben megalakítják a napjainkban már az elektronikus zene szentélyeként tisztelt Kling Klang Stúdiót. Itt készül el a harmadik album, az Autobahn, rajta az Autobahn című 22 perces mesterművel, amely nem más, mint egy absztrakt elektronikus utazás. Az album címéből kiindulva talán leszögezhetjük, hogy a Kraftwerknek sikerült megvetnie a modern elektronikus zene alapját. Napjainkban a Kraftwerk több mint zenekar, egyszersmind kezdet, ihlet is, és egy véget nem érő elektronikus zenei varázslat.

(Folytatjuk)

Kapcsolódó videók:

Tangerine Dream — Stratosfear:

Kraftwerk — Das Model:

Kraftwerk — Autobahn:

Címkék: elektronikus

Képgaléria

Cikkünk további képei

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Körkép rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Az elektronikus zene (5.)
Zene
  • OTS
  • 2017.10.11.
  • LXXII. évfolyam 41. szám
Facebook

Támogatóink