„Mert egy gyermek születik nékünk, fiú adatik nékünk és az uralom az ő vállán lészen és hívják nevét: csodálatosnak, tanácsosnak, erős Istennek, örökkévalóság atyjának, békesség fejedelmének” (Ézs 9,6).

Kevevára

A krónikás feljegyzései szerint ugyan „csak” a huszonötödiket, mármint fizikai formátumban, de mint a helyszínen utólag kiderült, a verseci régió szórványmagyarsága nyelvi és kulturális megőrzését, illetve megtartását önnön hitvallásukul tevő házigazdák azt a bizonyos, az Úr 2020. esztendejében jegyzett kényszerpihenőt is beszámították. Azon ominózus járványidőszakból, midőn szinte tilos vala minden bensőségesebb cselekedet, csupán a mielőbbi újbóli felépülésünkért mondott imák kelhettek útra. A lelki egybefonódásunkhoz. Sajnos olykor adódnak helyzetek, amikor valóban nem marad más hátra, mint fejet hajtani, elmondani egy imát, és állni a vihart, míg el nem vonul annak féktelen tombolása. S lőn, megtörtént végül az is! Majd pediglen fakadá mindebből érdemi, a búvópatakok megújult erejével felszínre törő közösségépítő folytatás: a közösség imái meghallgattattak! Ez a lényeg. A számozás helyes mederbe terelését pedig… nos, ezen csekélységet az 1997-ben létre hívott és szép emlékű lelkipásztori áldással útjára bocsátott rendezvény jövő évi házigazdájának kell majd utólag elvégeznie. 

Ürményháza 

A házigazda, a verseci Petőfi Sándor Magyar Kultúregyesület nyilvánosan közzétett meghívására Székelykeve, Pancsova, Ürményháza, Sándoregyháza, Kevevára, Hertelendyfalva és Torontálvásárhely mellett az alkalomra Óbecse, valamint a mélykastélyi (Kuštilj) román, illetve a romániai Bánság területén keresendő Detta település magyar közössége küldött fellépői csoportot. S újra hallatta hangját a Dél Pacsirtái gyermekkórus is. 

A negyedik adventi gyertya meggyújtását megelőző nap délutánján az Érdsomlyó tövében lévő patinás kisvárosba érkező betlehemezők a Millenium Sportközpont kongresszustermének színpadjáról osztották meg az egybegyűltekkel a hazulról hozott szellemi elemózsiát. Eleik hagyatékából, őseik íratlan testámentumából, a szélrózsa bármely vidékéről is telepítették le őket/őköt annak idején a jobb sorsra érdemesült Temesköz mindenkori olvasztótégelyébe. A vidékre, mely ugyan sohasem bánt kesztyűs kézzel lakóival, ellenben igazán mostoha sem volt azokkal szemben, akik nem legyőzni és leigázni akarták őt, de partnerséget tudtak és mertek vállalni a kebelén ringó homokkal, a folyókkal, mocsarakkal és ártézi vizekkel. Az éggel, a földdel és a széllel. Mindeközben a Gondviselő megtartóerejében is bízván bízva. Eleitől fogva.

Hertelendyfalva

A fellépők, műsorszámaik és felkészítőik lajstroma: Versec — a Petőfi Sándor Magyar Kultúregyesület népdalköre (Adventi hírnök), az MNT támogatásával tevékenykedő hétvégi óvoda növendékei (Kis karácsony, nagy karácsony; Erdélyi Lenke óvónő), hagyományőrző csoportja (Verseci betlehemes játékok; Lantos Ilona), valamint Mészáros Brigitta és Szekeres Zoltán közös énekprodukciója (Halld az angyal énekét: Krisztus Jézus született); Dél Pacsirtái gyermekkórus (Lucától karácsonyig; Győrfi Sándor zenetanár); Székelykeve — Kis Rigók énekcsoport (Karácsonyi versek és énekek; Papp Lea) és a székelykevei hagyományőrzők (Székelykevei betlehemes játék; Deák Anna); Pancsova — a Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület Pántlika és Lángvirág énekcsoportja („Menjünk mi is Betlehembe” — karácsonyi dalok; Kemény Mária); Ürményháza — az ürményházi gyermekek csoportja („Hallod a csengőszót?” — ünnepváró karácsonyi mesejáték; Cseh János osztálytanító); Detta — (Dettai betlehemes játék); Sándoregyháza — a Bonnáz Sándor Magyar Művelődési Egyesület asszonykórusa és a Moša Pijade Általános Iskola anyanyelvápoló csoportja („Serkenj, lelkem, mély álmodból” — karácsonyi énekek; Almási Júlia tanárnő); Óbecse — plébániai csoport (Óbecsei betlehemes játék; Fleisz Attila); Kevevára — a Keve Magyar Művelődési Egyesület kórusa (Karácsonyi énekek; Kiss Samu zenetanár); Hertelendyfalva — a Tamási Áron Székely-Magyar Művelődési Egyesület fiatal hagyományápolói (Hertelendyfalvi karácsonyi szokások; Ömböli Attila, Kerekes Márta és Nagy Mónika); Torontálvásárhely — a József Attila Művelődési Otthon hagyományápolói („Menjünk mi is Betlehembe” — karácsonyi dalok; Hanák Rigó Ildikó óvónő, valamint Kecskézés — a falu református jellegű, karácsonyi hagyománykincse; Bakator János osztálytanító), illetve a Gyökerek nevű csoport (Rábaközi karácsonyi dalok; Hanák Rigó Ildikó óvónő); Mélykastély — a Mihai Eminescu Kultúregyesület énekcsoportja, hangszeres kísérettel (Kántálás — román népszokás; David Butan).

Torontálvásárhely

A köszöntők és az alkalmi gondolatok tolmácsolói voltak: Lantos Lajos, a verseci Petőfi Sándor MME elnöke és Krizbai Hajnalka, az egyesület titkára, Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke és Trajan Kačina, Versec város kulturális ügyekkel megbízott tanácsosa.  

Az idei rendezvény megvalósulását — változatlanul — Magyarország Kormánya is támogatta.