Az együttműködés erősítése jegyében

Kedves olvasó,

Alábbi cikkünk weboldalunk előző változatából automatizálva került áthelyezésre, így szövegformázási és megjelenítési hibák előfordulhatnak. Megértésüket köszönjük!

Az együttműködés erősítése jegyében

Az előadók - Szabó Attila felvételeKúla és a magyarországi Kalocsa a közelmúltban testvérvárosi kapcsolatra lépett. A kulturális kapcsolatokon kívül természetesen a gazdasági kapcsolatok is rendkívül fontosak. Ezek erősítésének első lépéseként a magyarországi városban szerb-magyar mezőgazdas...

Az előadók - Szabó Attila felvétele

Kúla és a magyarországi Kalocsa a közelmúltban testvérvárosi kapcsolatra lépett. A kulturális kapcsolatokon kívül természetesen a gazdasági kapcsolatok is rendkívül fontosak. Ezek erősítésének első lépéseként a magyarországi városban szerb-magyar mezőgazdasági és ipari gazdasági találkozót tartottak mintegy ötven Bács-Kiskun megyei és kúlai vállalkozó, gazdasági szakember részvételével. Ez az első ilyen jellegű találkozó azóta, hogy 2012. március 2-án Szerbia hivatalosan is az Európai Unió tagjelölt országa lett. A határokon átnyúló lehetőségekről, a Vajdasággal való együttműködésről, illetve a regionális kitörési pontokról való tárgyalás lehetőséget teremthet a Kalocsa védjegyeként is emlegetett kalocsai paprika jó hírének és régi nívójának visszaállítására is. A kalocsai önkormányzat dísztermében először Török Ferenc polgármester köszöntötte a vendégeket. Elmondta, hogy egy vállalkozásbarát önkormányzat kialakítása a céljuk, melyhez a mostani rendezvény is kapcsolódik.
- A találkozó alkalmas arra, hogy erősítsük a határokon átívelő kapcsolatokat, a két ország közötti együttműködést. A határok figyelmen kívül hagyásával a vajdasági és a Duna, Tisza közötti rész gazdasági egységet képez mind a mezőgazdasági termelés, mind a termékfeldolgozás szempontjából. Bízom benne, hogy a gazdasági találkozónak a közeljövőben kézzel fogható eredményei lesznek, a két város és a két régió kapcsolatai tovább erősödnek, akárcsak a magyar-vajdasági kapcsolatok is - mondta a polgármester.
Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára a határon átnyúló gazdasági lehetőségekről szólt. Kiemelte, hogy a Szerbiába irányuló magyar agrárexport 2011-ben 38 százalékos növekedést ért el a 2010-es esztendőhöz képest, és meghaladta az 50 millió eurót, a Szerbiából érkező import pedig ugyanebben az időszakban 50 százalékkal nőtt, azaz 70,6 millió eurót tett.
- A magyar kivitelnek lendületet adott a hús- és a gabonaexport több mint kétszeres növekedése. A 2009-es és 2010-es agrárexport zömét a feldolgozott termékek kivitele képezte, a tavalyi évben jelentősen megnőtt az élő állat, a sertés, a feldolgozott sertés- és baromfihús, valamint a a búza exportja. A kedvező folyamatot az Európai Unió által 1999-ben elindított stabilizációs és társulási folyamat váltotta ki, amely regionális együttműködést irányoz elő. A megállapodásoknak hála, a magyar húskészítményeket sújtó vámok jelentősen csökkentek. Szerbia Magyarország kiemelt jelentőségű partnere a földrajzi szomszédság, Szerbia jövőbeni EU-tagsága és a magyar kisebbség okán is.
Font Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke a regionális kitörési pontokról tartott előadást. Kiemelte: 1990 óta a mostani kormány az első, amely kimondta, hogy a mezőgazdaság stratégiai fontosságú az ország számára.
- Amíg az Unió gazdasága csökkent, addig mi gazdasági növekedést értünk el, jórészt a mezőgazdaságnak köszönhetően. A mezőgazdaságra alapozni lehet, mivel élelmiszert termel, az élelmiszerfogyasztás szükséglet, tehát a mezőgazdaságnak állandó piaca van. Néhány kellemetlen meglepetés ért bennünket az Unióba való belépésünkkor. Jelentős piaci veszteségek léptek föl, a tej- és a cukorrépa-termelés válságos helyzetbe került. Készen állunk arra, hogy keserű tapasztalatainkat átadjuk a vajdasági gazdáknak, megkönnyítve ezzel a csatlakozás nehézségeit számukra.
Tamás Sándor, a Bács-Kiskun megyei Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke Bács-Kiskun megye gazdasági szerepéről szólt, majd Majláth Béla, a topolyai Vállalkozásfejlesztési és Mezőgazdasági Alap elnöke Szerbia gazdasági helyzetéről tartott tájékoztatót. Köszönetet mondott az Orbán-kormánynak, amely nagy szerepet játszott abban, hogy Szerbia március 2-án hivatalosan is az Európai Unió tagjelölt országa lett.
- Nagy lehetőség a vajdasági magyarság számára a vagyon-visszaszármaztatás. Szerbia most fogja elbírálni azt a mintegy 150 ezer kérelmet, mely visszaköveteli a II. világháború után elvett javakat. Reményeink szerint a vajdasági magyarok igen nagy területeket kapnak majd vissza.
Szabó József, a Vajdasági Fejlesztési Alap igazgatója a mezőgazdaság szerbiai sajátosságairól tartott előadást, valamint bemutatta a fejlesztési alap működését, és vázolta az eddig elért eredményeket. Kiemelte, hogy továbbra is bővíteni szeretnék a hitelezési vonalakat, s támogatni a 3-5 hektáros gazdaságokat, melyek Vajdaság területének 85 százalékát teszik.
A konferenciát követően a vajdasági küldöttség ellátogatott a kalocsai paprikafeldolgozóba, hogy megismerkedjen a gyár történetével, s megtekintette a paprika-feldolgozás folyamatát.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Körkép rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink