Az egyensúly megteremtése a cél

Az egyensúly megteremtése a cél

Az elmúlt időszakban nagy vihart kavartak a vajdasági magyar sajtót érintő ügyek. Bebizonyosodott, hogy sokan sokféleképpen látják a sajtótermékek jövőjét. A Magyar Nemzeti Tanács legutóbbi ülésén is parázs vita alakult ki a médiavállalatokkal kapcsolatban. Jerasz Anikót, az MNT Végrehajtó Bizottságának elnökét elsősorban a sajtót érintő ügyekről kérdeztük.

* A jelenlegi összetételű MNT hogyan látja a vajdasági magyar média jelenét, és hogyan képzeli el a jövőjét?

— A vajdasági magyarság számára a kisebbségi tájékoztatás kiemelt fontosságú. Az elmúlt másfél év egyik legnagyobb kihívása a helyi és a regionális médiumok magánosítása volt. A Magyar Nemzeti Tanács ezekben az esetekben is azoknak a döntéseknek a szellemében járt el, amelyek alapját évekkel ezelőtt épp a Pannónia Alapítvány életre hívói a médiaprivatizáció eshetőségére készülve vetették meg természetesen a modern idők, a megújult lehetőségek, a hallgatói és a nézői elvárások fényében. A jelenlegi vajdasági magyar regionális és helyi média jövőjét csak egy egységes magyar médiahálózat szavatolhatja, melyben továbbra is meghatározó szerephez jut mind a Magyar Szó, mind pedig a Hét Nap.

* Kemény vita övezi a Magyar Szó és a Hét Nap alapító okiratainak módosítását, a többi közt tüntetés is szerveződött ez ügyben. Ön az MNT Végrehajtó Bizottságának elnökeként hogyan tekint a módosításokra? Elégséges, hogy ha a jövőben a különféle funkciókról csupán bizonyos lapok Taggyűlési Jogokat Gyakorló Testületének tagjai döntenek, vagy ki kellene kérni az összes dolgozó véleményét? A kérdés egyúttal azt is magában foglalja, hogy létezik-e egyáltalán teljesen független közszolgálati sajtó.

— A Magyar Szó és a Hét Nap Lapkiadó Kft. 2004 óta működik a jelenlegi jogi formájában, tehát a Magyar Nemzeti Tanács társalapításában, gazdasági társaságként. Mindkét médium működésében az alapító okirat a legfontosabb dokumentum: a Magyar Szó Közvállalat alapítói jogainak átvételéről és a Magyar Szó Közvállalat Magyar Szó Lapkiadó Kft.-vé való átalakításáról szóló határozat, valamint a Hét Nap Közvállalat alapítói jogainak átvételéről és a Hét Nap Közvállalat Hét Nap Lapkiadó Kft.-vé való átalakításáról szóló határozat, melyeket a Magyar Nemzeti Tanács 2004-ben hozott meg, legutóbb pedig 2012-ben módosított. Azóta számos változás következett be a tájékoztatás terén és Szerbia jogrendszerében egyaránt. Közülük a legjelentősebb a 2014-ben meghozott, majd 2016-ban módosított médiatörvény. Ezek a változások tették aktuálissá és szükségessé a két lap alapító okiratának összehangolását az említett törvénnyel. Az MNT legutóbbi ülésén számos módosítás szerepelt napirenden az említett lapkiadók alapító okiratában, ám a legnagyobb érdeklődést és vitát a főszerkesztők kinevezése övezte. Ezentúl ugyanis a főszerkesztő kinevezését, személyét a Taggyűlési Jogokat Gyakorló Testület javasolja, nem pedig a szerkesztőség. Tekintettel arra, hogy a Taggyűlési Jogokat Gyakorló Testület munkájában a Magyar Szó és a Hét Nap esetében is három-három, a munkaközösség által javasolt tag vesz részt, ők a továbbiakban is képviselni tudják és fogják a szerkesztőségek, a munkavállalók véleményét, illetve érdekeit.

Szó sincs tehát róla, hogy a módosítás a szerkesztőségek véleménynyilvánítási jogát nyirbálná meg, s az MNT általi jóváhagyások nem jelentenek rendkívüli döntéseket vagy szabályozási formákat. Más lapkiadóknál ugyanis ezt a gyakorlatot alkalmazzák. Sem a hazai, sem a magyarországi lapkiadóknál a szerkesztőségeknek közvetlen formában nincs beleszólási joguk sem a főszerkesztő, sem pedig az igazgató személyének kinevezésébe.

Egyik országban sem létezik olyan napilap, ahol a munkaközösség, a szerkesztőség szavazással választja meg a főszerkesztőt. Többnyire az igazgatóbizottság vagy a munkaadói testület feladata mindez, vagy a vállalatot vezető társaságé vagy igazgatói kollégiumé, esetenként maga az igazgató vagy a vezérigazgató jelöli ki a főszerkesztőt, és utalja döntését jóváhagyásra a cégvezetői testület elé. A legtöbb helyen a kiadó, az alapító, a tulajdonos vagy a munkáltató dönt a főszerkesztő személyéről. Legyünk őszinték, mindannyian olyan vállalatban szeretnénk dolgozni, ahol mi mondhatjuk meg, hogy ki legyen a főnökünk. A szerkesztőség ezentúl is ugyanúgy hangot adhat véleményének, hiszen az általa választott tagok révén a Taggyűlési Jogokat Gyakorló Testületben van képviselete. Valójában a Magyar Nemzeti Tanács jogai csorbulnak, hiszen az eddigi gyakorlattal ellentétben mind a Magyar Szó Lapkiadó Kft., mind pedig a Hét Nap Lapkiadó Kft. esetében az igazgatót és a főszerkesztőt mostantól a Taggyűlési Jogokat Gyakorló Testület nevezi ki, és nem az MNT, mely csupán jóváhagyja ezeket a kinevezéseket. Azzal, hogy az MNT csupán jóváhagyja a főszerkesztő meg az igazgató megválasztását, és nem kinevezi őket, valójában a demokrácia elve valósul meg. Az MNT a jóváhagyási jogával megteremti az egyensúlyt, a Taggyűlési Jogokat Gyakorló Testület pedig még felelősségteljesebb szerephez jut, hiszen tagjai nevezik ki a főszerkesztőt és az igazgatót. Természetesen létezik független közszolgálati sajtó. Sokan megpróbálják az MNT médiával kapcsolatos döntéseit politikai döntésként bemutatni, hangoztatva, hogy mindennek a hátterében a VMSZ áll. Erről szó sincs! A legutóbbi MNT-ülésen is rámutattunk arra, hogy nem csorbul a sajtószabadság, hiszen más pártok és civil szervezetek ugyanolyan terjedelemben szerepelnek a lapok hasábjain, minden eseményről szó esik függetlenül attól, hogy párthoz köthető vagy civil jellegű-e.


Jerasz Anikó (Fotó: Szabó Attila)

* Az oktatás kérdése szintén húsbavágó téma napjainkban. Vajon sikerül-e a jövőben itthon tartani a fiatalokat, illetve sikerül-e a jelenlegi oktatási és ösztöndíjrendszerrel egy új vajdasági magyar értelmiséget felnevelni?

— Mindannyian szemtanúi vagyunk annak a folyamatnak, amely már évek óta tart Vajdaságban, és amelynek következményeként folyamatosan csökken a diákok száma, hiszen nagyon sok család külföldön képzeli el a jövőjét. Ez egy olyan tendencia, amely nem kizárólag minket, magyarokat érint. Legalább ilyen számban mennek el a többségi nemzethez tartozók is.

A Magyar Nemzeti Tanács minden erejével azon munkálkodik, hogy segítse, itthon tartsa a magyar családokat. E cél elérését segítik elő a különféle programok: Vackor-, iskolabusz-, beiskolázási, diákotthoni program, illetve a felsőoktatási ösztöndíjak is. Igyekszünk évről évre gazdagabbá, jobbá tenni ezt a támogatási rendszert.

Az elmúlt iskolaévben például kirándulást szerveztünk az általános iskolák felsős tanulói számára, szeptembertől pedig az alsósok kapnak majd hasonló lehetőséget. Számtalan más programunk is van, mely teljes mértékben anyaországi támogatásból valósul meg, és mindnek az a célja, hogy a magyar családok, magyar diákok érvényesüléséhez nyújtsunk segítséget. A felsőoktatási ösztöndíjhálózatunkon is változtattunk a júliusi MNT-ülésen. Szeretném hangsúlyozni, hogy ebben az esetben is a jobbítás, a közösség felé való erőteljesebb nyitás vezérelt bennünket.

A továbbiakban olyan magyar ajkú tanulók is pályázhatnak az MNT ösztöndíjára, illetve az Európa Kollégiumban való bentlakásra, akiknek nem volt lehetőségük magyar nyelven, anyanyelven tanulni, hiszen az önkormányzatuk területén nem folyt, illetve nem folyik magyar nyelvű oktatás.

Tizenkilenc önkormányzat előtt nyílik meg most a pályázás lehetősége mind az ösztöndíj elnyerésére, mind pedig az Európa Kollégiumban való elhelyezésre vonatkozóan. Változtatásokra került sor a Várady-ösztöndíjprogramban is. A Várady Tibor akadémikussal való egyeztetés után, illetve figyelembe véve az igényeket, arra a döntésre jutottunk, hogy nagyobb számú, mesterképzésre járó egyetemistát támogatunk majd ösztöndíj formájában. A doktori képzésre járó fiatalok számát ugyancsak növeltük. Az eddigi tíz helyett húszan kaphatják majd meg ezt a rangos ösztöndíjat, mégpedig hitel formájában. Egy sajnálatos tényt azonban mindenképpen szeretnék kiemelni. Minket, az MNT tagjait a jobbítás szándéka vezérelt, amikor kezdeményeztük a felsőoktatási ösztöndíjprogramunk határozatainak módosítását. Ám nem mindenki érezte ezt az ügyet a magáénak. Az MNT ülésének ideje alatt a Magyar Ház előtt zajló tüntetésre gondolok, melyet egyszerűen minősíthetetlennek tartok. Az pedig sokat elmond a részvevők közösségépítő szándékáról, hogy éppen akkor hangoskodtak a legjobban, amikor a jövő nemzedékének ösztöndíjai, az Európa Kollégiumban lévő elhelyezések és a Várady-ösztöndíjprogram szerepelt az ülés napirendjén! Biztos, hogy fiataljaink között lesznek olyanok, akik elmennek, de nem feladatunk, hogy lebeszéljük vagy meggátoljuk őket, ha a külföld mellett döntenek. Feladatunk, hogy megteremtsük annak a feltételeit, hogy itthon tanulhassanak, hogy itthon valósítsák meg terveiket. Nem visszatartó, hanem megtartó erőként ezen munkálkodik a Magyar Nemzeti Tanács.


Kattinson az alábbi képre és tekintse meg a szerző adatlapját is!
Talpai Lóránt

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Interjú rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink