A bajmoki Vuk Karadžić Általános Iskola az egyetlen olyan tanintézmény Szabadka város területén, amely részt vesz a Tartományi Sport- és Sportegészségügyi Intézet kísérleti programjában, melynek elnevezése: Minden gyermeknek joga van egészségesen felnőni.
A projektum lényege, hogy megreformálják az iskolai testnevelést, hogy a gyerekek ne kötelezettségként, hanem kikapcsolódási lehetőségként gondoljanak a tornaórákra — mondta el dr. Branislav Strajnić, a sport- és sportegészségügyi intézet illetékes osztályvezetője, amikor munkatársaival a bajmoki tanintézményben járt.
— A Vuk Karadžić Általános Iskolát választottuk ki Szabadka város területéről, hogy részt vegyen ebben a kísérleti programban. A cél, hogy átfogó felmérés készüljön az idei tanévben, hogy a következőtől sokkal több testnevelésórát és kötelező orvosi vizsgálatokat vezessünk be az iskolai programba, Szerbia minden tanintézményében. A kísérleti projektumban körülbelül 150 iskola vesz részt, ennek keretében október és november folyamán egészségügyi- és fizikaiállapot-felmérést végeztünk a gyerekek körében, ezt májusban-júniusban megismételjük majd. Ilyen módon eredményekről egyelőre nem számolhatok be, de tény, hogy korábban is végeztünk felméréseket, kutatásokat, ezek alapján pedig bátran mondhatom, hogy a gyerekekben ott rejlik a potenciál, ennek azonban nem szentelünk elegendő figyelmet. A szabadidős tevékenységeik, a képernyő előtt töltött rengeteg idő miatt kimarad náluk a mozgás, nem kelti fel az érdeklődésüket a sport, nem is foglalkoznak ezzel, ezért nem csoda, ha egyre több a túlsúlyos gyermek. Az „ülő” hobbik mellé gyakran társul a rágcsálnivaló, az édesség, így pedig már gyermekkorban sem nehéz összeszedni a pluszkilókat. A virtuális valóság miatt a gyerekek nem képesek időt találni a mozgásra, a fizikai aktivitásra. De az iskolában sem mozognak eleget.
A lányok edzés közben
A szakember hozzáteszi: ami a testnevelésórákat illeti, óriási változásoknak néznek elébe mind a gyerekek, mind a tanárok.
— Meg kell reformálnunk a testnevelésórákat. Alapjukban kell megváltoztatnunk a dolgokat. Maga a tornaóra nem lehet olyan, mint a múlt század ’80-as, ’90-es éveiben, vagy még korábban. Nem lehet, hogy a tanár odaadja a labdát, és a fiúk egész órán fociznak, a lányok meg kézilabdáznak vagy röplabdáznak. Nem lehet, mert vannak gyerekek, akiket talán más mozgásforma érdekel, és noha a labdával nem tudnak bánni, lehet, hogy kiválóan tudnak rúdra, kötélre mászni, vagy másban jeleskednek, ez azonban nem tudatosul bennük, mert kipróbálni sincs lehetőségük. Lehet, hogy van gyerek, aki például táncolni szeretne. Az a célunk, hogy minden gyerek megszeresse a testmozgást, és alig várja a tornaórákat. Azt szeretnénk, ha örülnének annak, hogy mindennap lesz testnevelés az iskolában. Meg kell találnunk azt a mozgásformát, amely a legközelebb áll hozzájuk. Biztos vagyok benne, hogy ez alatt a néhány hónap alatt a kísérleti program már kiváló eredményeket hoz, és a következő tanévtől már mindennap lesznek tornaórák, melyeknek a gyerekek örülnek majd. Ezt kívánjuk elérni. De arra is ügyelünk, hogy személyre szabott gyakorlatokat tudjanak végezni: általános orvosi vizsgálatot végzünk, EKG is készül, és ha valamelyik gyermeknél egészségügyi gond merül fel, azonnal felmentést kap a nehezebb tornagyakorlatok alól.
Marija Miskin és dr. Branislav Strajnić
Marija Miskin, a Vuk Karadžić Általános Iskola igazgatónője azt mondja, nagyon örül annak, hogy éppen a bajmoki tanintézményt választották ki, hogy részt vegyen a kísérleti programban, tekintettel arra, hogy hiába a sok sportolási lehetőség, a gyerekek nem elég aktívak az iskolán kívül.
— Nem vagyok elégedett. Bajmokon nagyon sok sportolási és rekreációs lehetőség van — foci, kézilabda, amerikai futball, küzdősportok, de akár nép- vagy modern tánc is —, viszont a gyerekek mégsem elég aktívak, sokkal több testmozgásra lenne szükségük. Ez a program nagy előrelépés, hiszen ha máshol nem is, az iskolában legalább lesz lehetőségük a testmozgásra, heti öt alkalommal. Hajlamosak vagyunk elfelejteni, mekkora jelentősége van a tornának, nemcsak a fizikai egészségünkre, hanem a mentális jóllétünkre is. Az eddigi heti három testnevelésóra helyett öt kerül be a tantervbe a jövőben. A kísérleti projektumba most a harmadikosokat és a hatodikosokat kapcsoltuk be. A harmadikosoknál a tanítók tartanak heti három tornaórát, illetve egy tanárt is bekapcsoltunk, aki további kettőt vezet majd. A hatodikosoknál pedig lényegében semmi sem változik, csak a meglévő testnevelésórák mellé kapnak még kettőt, így sokkal több lehetőségük lesz a mozgásra, és bízunk abban, hogy ezzel sokat tehetünk majd a gyermekek egészségéért.
A kísérleti projektumot az oktatási, az egészségügyi és a sportminisztérium közösen indította el, az erről szóló memorandum a szülőket is megemlíti, merthogy őket is bekapcsolják majd. Szülői értekezletek keretében szakemberek tartanak előadásokat számukra az egészséges életmódról, valamint a testmozgás fontosságáról is a gyermekkorban, különös tekintettel az öt—tizenegy éves korosztályra.
Távolugrás
Teljesítmény mérése a fiúknál