Az ecséri templomrom
Tóth Lívia
2016.09.05.
LXXI. évf. 35. szám
Az ecséri templomrom

Ha a nyaralás alatt „becsúszik” egy esős vagy hűvösebb nap, ne bosszankodjunk, és főleg ne lustálkodjunk — internetezzünk, tévézzünk — egész nap a szálláson. Ilyenkor kerekedjünk fel, és nézzük meg a környék látnivalóit. Ha például a Balaton északi partján, Révfülöp közelében vagyunk, keressük meg az ecséri vagy ecsérpusztai templomromot.

A helyszínt nem könnyű megtalálni, de némi kérdezősködés után minden bizonnyal sikerül. Sőt, én az első pillanatban még akkor sem vettem észre, amikor a részletes magyarázat meghallgatása után lefordultunk a megfelelő földútra. Pedig ott volt előttem a maga csodálatos és egyszerű szépségében. És azonnal két, sokkal monumentálisabb „társa”, az erdélyi Kerc cisztercita temploma és az aracsi pusztatemplom jutott róla eszembe.

A középkori Ecsér falu már egy 1082. évi oklevélben szerepelt, a falu papjáról az 1333-ban keletkezett pápai tizedjegyzékben olvashatunk, a templomot viszont — hitelt érdemlően — az 1353-ból származó oklevelek említik először. Feltehetően egy korábbi épület az alapja, a helyszínen ugyanis még mindig láthatóak a római kort idéző kőmaradványok. 1430 körül a település kegyura, Ecséri László búcsúengedélyt szerzett, majd gótikus stílusban átalakította a templomot, és sekrestyét, valamint előcsarnokot építtetett hozzá.

A leírások szerint háromhajós volt, s a környék templomaitól eltérően íves szentélyzáródású. A szentély a hajónál magasabbra épült, lépcsője előtt pedig megtalálták a kegyúri család tagjainak sírját. Az ásatások során egy hatalmas keresztelőmedence, valamint több, gyönyörűen faragott kő is előkerült. Szent Kristófnak, a hajósok védőszentjének emelték.

Ecsért a törökök a XVI. században feldúlták, felégették, lakosait elhurcolták. Az elnéptelenedett falu magára hagyott temploma pusztulni kezdett, a romok egy részét a környékbeli emberek széthordták.

1962-ben Sz. Czeglédi Ilona régész irányításával feltárták az egykori falut és templomromját, majd a következő évben az utóbbit, Koppány Tibor tervei alapján, az Országos Műemléki Felügyelőség konzerváltatta. Újabb felújítására a millenniumi program keretében 1999—2000-ben került sor.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Barangoló rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..