Az eseményen alkalmi beszédében Pásztor Bálint, a Szabadkai Városi Képviselő-testület elnöke elmondta:

— Az 1944 őszén elkövetett vérengzések célja az uralkodó ideológiával nem azonosan gondolkodók, valamint a bűnösnek nyilvánított népek büntetése volt, családok kiirtásával, egész települések megtizedelésével. Olyan mértéket öltött a bosszú, hogy annak következményei örökre nyomot hagytak az emlékezetünkben.

Pásztor Bálint az emlékezés fontossága mellett hangsúlyozta: óriási lépés, hogy hetven év után, 2014-ben sikerült elérni a kollektív bűnösség eltörlését, a szerb és a magyar államfő akkor közösen hajtott főt az ártatlanul kivégzettek emlékhelyén. Szerinte csak a múlt tisztázásával lehet biztonságos jövőt építeni, ezért is történelmi fontosságú a hat évvel ezelőtti esemény.

A rövid műsort — melyben templomi dalokat és versmondók előadását is hallhatta a közönség — ökumenikus istentisztelet követte, melyet Csányi Erzsébet református lelkésznő és Paskó Csaba bajmoki származású, kelebiai plébános celebrált. Ezek után az egybegyűltek gyertyát gyújtottak és virágot helyeztek el a tömegsírnál felállított kőtáblákon.

Az emlékhelyen a szabadkai magyar főkonzulátus, a Magyar Nemzeti Tanács, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség, Szabadka Község, a városi képviselő-testület, a Vajdasági Magyar Szövetség helyi és városi szervezete, valamint Női Fóruma, a Magyar Mozgalom, Bajmok Helyi Közössége képviselői koszorúztak, továbbá más szervezetek és egyesületek tagjai is kegyelettel adóztak. Az első koszorút Szakács József, az egyik ártatlanul kivégzett áldozat fia helyezte el.

1944. november 2-án, 22 órakor, az éj leple alatt, több mint 250 ártatlan helyit és környékbelit végeztek ki Bajmok határában. Évtizedekig csak titokban mertek kijárni a hozzátartozók a tömegsírhoz, beszélni sem volt szabad a történtekről. Először az 1990-es évek elején tartottak megemlékezést az akácfánál, mára pedig emléktemetőt emeltek erre a parcellára, és évről évre több százan érkeznek leróni a kegyeletüket a kivégzettek emléke előtt.

A megemlékezők a bajmoki Dózsa György Magyar Művelődési Egyesület nagytermében egy kiállítást is megtekinthettek az emléktemető létrehozásáról.