Az egyre szélsőségesebb időjárási körülmények a mezőgazdaság minden ágazatára, így a méhészetre is kihatnak. Itt is bőven akadnak nehézségek, hiszen a méhészeknek a korai fagyokkal, az aszállyal, a gyümölcs- és növénytermesztők felelőtlen magatartásával és a piacon jelen lévő, erősen kétes eredetű mézzel is meg kell küzdeniük.
A magyarkanizsai Csubrilo Zoltán hat évvel ezelőtt egy-két kaptárral kezdett méhészkedni, ma már 40 méhcsaládból álló állománya van.
— Régiónk méhészeti lehetőségei már-már a lehetetlen kategóriát súrolják, mivel a méhek egyre kevesebb nektárt tudnak gyűjteni. Viszonylag meleg telünk volt, márciusban még inkább felmelegedett, majd a hőmérséklet visszaesett, és az akác megfagyott. A növényeknél a nektártermelés 16 foknál indul be. A levegő hőmérséklete abban az időszakban napközben 18 fok körül alakult, a fagyos reggelek miatt azonban a méhek úgy döntöttek, hogy majdnem egy hónapig nem szállnak ki a kaptárból. A Tisza mentén található vadakác, gyalogakác, ámorakác nem fagyott el, és adott némi virágport, de nektárképződésre nem volt alkalmas. Ez az egyetlen kultúra, mely megmentette a méheket, majd következett az aszály, a permetezések és a gyomirtók használata, ami alaposan megtizedelte őket. A Neonicotinoid nevű rovarölő két hét elteltével tönkreteszi a méhek idegrendszerét, leginkább a memóriájukra hat ki, elvesztik tájékozódási képességüket, és nem tudnak visszatalálni a kaptárba. A méhek 44 fokos hőmérséklet felett elpusztulnak, tehát a nagy melegben nem maradhatnak a szabadban — mondta Csubrilo Zoltán, a Nektár Méhészegyesület elnökségi tagja.
Pörgetés a Csubrilo méhészetben
A permetezés és a gyomirtózás mellett óriási gondot okoz a természet körforgása szempontjából hasznos gyomnövények kiirtása, mely nagy csapás a beporzók számára. A világon nyilvántartott több mint 19 000 beporzóból évente több ezer hal ki, ami nem marad következmények nélkül. Régiónkban számos beporzó rovar eltűnt, és már tisztesfüvet is hiába keresünk, mely természetes gyomirtó hatású növény, saját maga mellett ugyanis csak a gabonát engedi kikelni.
Az idei hozam Magyarkanizsa környékén mintegy fele a megszokottnak. A vadakác, a repce, a napraforgó és a mezei virág is elenyésző mennyiségű mézet adott a korábbi évekhez képest. Zoltán a megtermelt mézet a piacon értékesíti. Az eredeti méz kezdetben cseppfolyós, majd kristályosodik, ami a hamis méz esetében nem mondható el. Gyakran találkozik olyan vevővel, aki kételkedik a méz eredetét illetően, amit a termelő megért, hiszen amíg nem foglalkozott méhészettel, ő is bizalmatlan volt a mézzel kapcsolatban. A vásárlóktól kedvező visszajelzéseket kap, az emberek szívesen fogyasztják termékeit. A kristályos méz fogyasztását javasolja inkább, mivel a méz már a szájban felszívódik, az enzimek feloldódnak, és így kerülnek a szervezetbe, a hasznos anyagok pedig teljes egészében megmaradnak.
Dragoljub Matić a méhekkel
A méz nagybani felvásárlási ára fajtától függően kilogrammonként 4—4,5 eurónál kezdődik, az erdei akác pedig 6 euróba kerül.
— Fajtától függően 800—1200 dinárért adom a méz kilóját. Egy üvegnyi megtermelése az összes befektetéssel együtt mintegy 600 dinár, így a készterméket nem adhatom olcsóbban. A nagyban való eladás mellett a kicsiben való értékesítésnek is működnie kell. Egy idő múlva a méznek lesz értéke — mondta Zoltán, majd rátért az idei évben megvalósított fejlesztésekre. — A Prosperitati Alapítványnál eszközfejlesztésre pályáztam, és méhcsaládokat vásároltam. Nálam a fejlesztés másodlagos, a fenntartást tartom elsődlegesnek, tehát legfontosabb az állomány szélsőséges viszonyok közötti megtartása.
Az állam 1000 dinár támogatást ad minden kaptár után abban az esetben, ha a méhésznek legalább húsz családja van, viszont a beporzás területén is szükség lenne támogatási keretre, mely több európai országban már a méhészek rendelkezésére áll.
Termelői mezei virágméz
Dragoljub Matić, a szabadkai Méhecske Méhészegyesület elnöke harmincöt éve méhészkedik. Az idei évet tűrhetőnek értékelte, mert a szárazság mellett csapadékot is kaptunk, és néhány nappal az eső után újra megjelent a méheket tápláló virágpor.
— Kaptáronként 20—25 kg mézet pörgethettek a méhészek, ennél volt már több, de kevesebb is. Az elmúlt évben a virágporhiány következtében nemcsak nálunk, hanem Európa-szerte is rengeteg méh pusztult el, mert a legyengült immunrendszerükkel nem vészelték át a telet. A növények közül legjobban a repce mézelt, az akác területtől függően hol jobban, hol gyengébben termett, a napraforgó pedig közepes hozamot produkált. Főleg a repcével kapcsolatban féltünk a mérgezéstől, de Szabadka környékén e téren nincs gond, az ország más részeiben viszont történt veszteség, mert a gazdák nem figyeltek arra, mikor permeteznek. Az idén volt elegendő virágpor, így ezen a télen természetesnek mondható 5—10%-os veszteséggel számolhatunk — nyilatkozta a méhész, aki feleségével együtt több mint 150 méhcsaláddal foglalkozik.
Kaptárok a repcemezőn (Csubrilo Zoltán és Dragoljub Matić fotóalbumai)
Az idei méz ára 1000 és 1500 dinár között mozog. A vegyes és a repceméz 1000, az akácméz pedig 1300—1500 dinár, amivel a termelő meg van elégedve. A fiatalok méhészet iránti érdeklődésével azonban nem, mivel nincs elég türelmük, gyorsan szeretnének eredményt elérni.
— A méhészetben a befektetések több év alatt térülnek meg. A szélsőséges időjárás miatt az idén még inkább figyelni kellett az előrejelzésre, emellett a permetezésre, a helyiségekre, sokkal körültekintőbben kellett tevékenykedni, mint a korábbi években. Sajnos, a hamis méz jelen van a piacon. Ennek elkerülése érdekében az a legjobb, ha a fogyasztóknak saját méhészük van, akiben megbíznak. Egyesületünkben egyre kevesebb a fiatal, új tagjaink nincsenek. Tanfolyamokat tartunk, külföldi előadókat látunk vendégül, tanulmányi utakat szervezünk, egyebek között Csehországban, Görögországban, Magyarországon, Ausztriában és Szlovéniában is jártunk már. Arra biztatom a méhészeket, hogy csatlakozzanak hozzánk, hiszen nálunk sok újdonság hallható, segítjük egymást, és a felmerülő nehézségek közösen sokkal könnyebben oldhatók meg. Jövőre is több tanfolyamot és tanulmányi kirándulást szervezünk, folytatjuk a mézfogyasztás népszerűsítését a község általános iskoláinak alsós osztályaiban, megrendezzük a Méhésznapokat, de elsődleges célunk a méhészegyesület fenntartása — mondta Dragoljub Matić, kiemelve a kiskunhalasi és a szegedi méhészekkel való kiváló együttműködést, akikkel például a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. pályázatán is sikerrel szerepeltek.
A méhészek arra kérnek mindenkit, vigyázzon a természetre és ezzel együtt a méhekre, mert méhek nélkül nincs élet.
