Az aradi vértanúk

Az aradi vértanúk

Nemzeti gyásznap Magyarországon — Szabad az út, kifüggeszthető a székely zászló — Kétmillióan a sátán megkövezésének szertartásán — Az örök első a leggazdagabb

Nemzeti gyásznap Magyarországon

Magyarország nemzeti gyásznappal emlékezett az aradi vértanúkra. Október 6-án a Parlament előtti Kossuth téren katonai tiszteletadással, Áder János köztársasági elnök jelenlétében felvonták, majd félárbocra engedték Magyarország lobogóját. Ezután megemlékezést tartottak a Batthyány-mauzóleumnál, valamint egész napos gyertyagyújtást a Batthyány-örökmécsesnél. Mint ismeretes, a kormány 2001-ben nyilvánította a magyar nemzet gyásznapjává október 6-át, amikor az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után Aradon kivégzett tizenhárom vértanúra, valamint az ugyanezen a napon Pesten kivégzett gróf Batthyány Lajosra, Magyarország első független, felelős kormányának miniszterelnökére emlékeznek.

Szabad az út, kifüggeszthető a székely zászló

A román szenátus a napokban fogadta el a helyi zászlókról szóló törvénytervezetet, melynek értelmében a közigazgatási egységek, községek, városok, megyék tanácsa saját zászló elfogadásáról dönthet. A zászlókon szerepelhet a helyi címer, valamint a közigazgatási egység neve is — ez utóbbi a nemzeti kisebbségek nyelvén is használható ott, ahol az említett közösség eléri a húsz százalékot. A törvény alapján a jövőben senki sem gátolhatja meg a közigazgatási egységeket, hogy a székely zászlóra feltegyék saját címerüket. Mint ismeretes, Székelyföldön a román hatóságok perek tucatjait indították a helyi önkormányzatok ellen, amiért azok középületekre is kitűzték a székelység által nemzeti jelképként tisztelt székely zászlót.

Kétmillióan a sátán megkövezésének szertartásán

Több mint kétmillió mohamedán hívő vett részt a mekkai zarándoklaton, a sátán megkövezésének szertartásán — a hadzs keretében. A fehér öltözetet viselő hívők a szaúdi hatóságok által meghatározott szigorú rendben közelítették meg a sátánt jelképező kőoszlopokat. A hagyomány szerint az első napon mindenkinek hét kavicsot kell dobnia a legnagyobb, harminc méter magas oszlopra, majd másnap és harmadnap huszonegyet a nagy, a középső és a kis oszlopra. Ez a rítus a hadzs befejező része Mekkában. A hívek már az első nap előtt a Mekka melletti Muzdalifában felhalmozták a kavicsokat, majd megmászták az Arafát hegyet, mely a hadzs csúcspontját jelképezi.

Az örök első a leggazdagabb

Egy kis túlzással azt is mondhatnánk, hogy időtlen idők óta, pontosabban huszonegy egymást követő évben vezeti a Forbes magazin négyszáz leggazdagabb amerikait felvonultató listáját Bill Gates, a Microsoft társalapítója 81 milliárd dollárosra becsült vagyonával. A vadonatúj lista összetétele szinte változatlan az előző évekhez képest, és arra is rávilágít, hogy a felsorolt gazdagok egy év alatt még vagyonosabbakká váltak. A négyszáz leggazdagabb amerikai összvagyona 13 százalékkal — 2,29 billió dollárra — növekedett, mely összeg Brazília bruttó hazai össztermékének felel meg. Gates vagyona például a tavalyihoz képest 9 milliárd dollárral nőtt. A leggazdagabbak listájának második helyén továbbra is Warren Buffett, a Berkshire Hathaway befektetési cég vezetője szerepel 67 milliárd dolláros vagyonával. A harmadik leggazdagabb amerikai Larry Ellison, az Oracle társalapítója 50 milliárd dollárral. A negyedik helyet pedig megosztva Charles és David Koch, a Koch Industries tulajdonosai együtt szerezték meg fejenként 42 milliárd dollárral.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Világkép rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Az aradi vértanúk
Világkép
  • MTI
  • 2019.12.03.
  • LXXIV. évfolyam 48. szám
Az aradi vértanúk
Világkép
Facebook

Támogatóink