Az olvasási konferencia közönsége

1825. november 3-án gróf Széchenyi István birtokainak egyévi jövedelmét ajánlotta fel a Magyar Tudós Társaság alapítására, és ezzel lehetővé tette a Magyar Tudományos Akadémia létrehozását. A Magyar Tudomány Ünnepévé nyilvánított esemény, amelynek idei üzenete a következő mondattal kezdődik: A Föld nem csupán egy bolygó az ember számára, hanem otthonunk: múltunk és jövőnk világa egyszerre, jó alkalmat kínált arra, hogy Zentán olvasási tanácskozáson emlékezzenek meg a Kapocs Könyvtári Csoport tizedik évfordulójáról. Ez a kezdeményezés azért jött létre, hogy óvja a kisebbségi magyar kultúra értékeit. Ahogyan a könyvzáró kapocs egy vastag könyv két tábláját összetartja, őrzi és védi - fogalmaztak az alapítók. Többek között felvállalták a térségünkben működő magyar könyvtárak együttműködésének a szorgalmazását, a képzések szervezését.
Az ''Ezt az ereklyét...” című Kárpát-medencei konferenciát a Magyar Nemzeti Tanács, a Kapocs Könyvtári Csoport és a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet szervezte. A rendezvény az anyanyelvű írott kultúra és olvasás sokszempontú megközelítését és bemutatását tűzte ki célul, de arra is választ keresett, hogyan nőhetnek bele gyermekeink írott kultúránkba, melyek a tudás, az információ átadásának leghatékonyabb módozatai.
- Ezek a kérdések nem csupán a délvidéki és az egyetemes magyarság, de minden kultúra és civilizáció működésének, fennmaradásának alapvető problémái. Radikálisan megváltozott társadalmi körülmények között élünk, amelyben mind nyilvánvalóbb, szülőnek, iskolának és társadalomnak is változnia kell, ha meg szeretné akadályozni azokat a folyamatokat, amelyek a funkcionális analfabétizmus további terjedését, a felnövekvő nemzedékek gyökértelenné válását erősítik. Ez a veszély a kisebbségben élő közösségek fiataljaira még inkább leselkedik. A harmadik évezred küszöbén olyan viszonylagos tanácstalansággal állunk szemben, amelynek áthidalására a könyvtárnak, a könyvnek és az olvasásnak hallatlanul nagy szerepe van - mondta bevezetőjében Hajnal Jenő, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet igazgatója.
- A család és az oktatási intézmények mellett a könyvtár feladata, hogy neveljen, tájékoztasson, és munkájával elősegítse nemcsak a felnőttek, hanem a fiatalabb korosztály általános és szakmai műveltségének növekedését, kialakítsa az igényes olvasóvá nevelést, felhívja a figyelmet az olvasásra, a könyvek fontosságára - hangsúlyozta köszöntőjében Kormányos Katona Gyöngyi, az önkormányzat művelődési és oktatási tanácsnoka, miközben rámutatott arra, milyen kiemelkedő szerep jut a könyvtáraknak az írott anyanyelv terjesztésében.
Dr. Papp Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnöki tanácsadója kiemelte, a konferencia a nemzeti tanács négy törvény adta hatásköréből hármat, az oktatásra, a kultúrára és a nyelvhasználatra vonatkozót maradéktalanul teljesíti, ezért mindent megtesznek az ilyen, magyarságunkat megtartó és újragondoló események támogatásáért.
- Jól akkor ünnepelünk, ha az emlékezésen túl az ünnep tárgya, a múltból felmutatott érték a jelenre, az előttünk álló, ránk háruló feladatokra hívja fel a figyelmünket. Az anyanyelvű kultúra védelme, megőrzése, fejlesztése egész nemzeti közösségünk feladata ma is, amikor újfajta veszélyeknek van kitéve - hangzott Kálóczy Katalinnak, a Magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium vezető főtanácsosának Anyanyelvünk - kulturális örökségünk című előadásában, amelynek a Dömdödöm alcímet adta. Hogy miért, az a zárómondatokból derült ki: - Hiszem, hogy a magyar nyelvről szólva nem beszélhettem másról, mint összetartozásunkról, bizalomról, felelősségről, egymás iránti szolidaritásról, olyan erényekről, amelyekkel a most ünnepelt vajdasági magyar könyvtárak és könyvtárosok rendelkeznek. Ha nem vigyázunk közösségünkre, ha nem óvjuk közös anyanyelvünket, akkor egy idő múlva majd nem mondhatunk egymásnak mást, mint Lázár Ervin halhatatlan figurája, Dömdödöm.
Az egész napos összejövetelen számos érdekes témában több előadó is megosztotta ismereti, tapasztalati tudását, kutatási eredményeit a jelenlévőkkel: Bartos Éva, a budapesti Könyvtári Intézet igazgatója, Csáky S. Piroska ny. egyetemi tanár, Gereben Ferenc olvasásszociológus, egyetemi docens (Piliscsaba), Badis Róbert szociológus, a zentai Identitás Kisebbségkutató Műhely elnöke, Nemes Erzsébet, a budapesti KSH Könyvtár főigazgatója; Haraszti Pálné, az Országgyűlési Könyvtár Képviselői Kutatószolgálatának vezetője, Ispánovics Csapó Julianna bibliográfus, Zágorec-Csuka Judit költő, a lendvai I. sz. Kétnyelvű Elemi Iskola tanára és könyvtárosa, Gyetvainé Szorcsik Angéla salgótarjáni módszertani könyvtáros, Hódi Éva, az adai Szarvas Gábor Könyvtár vezetője, Náray Éva, a topolyai Népkönyvtár igazgatója, Vörös Anna, a magyarkanizsai József Attila Könyvtár gyermekosztályának vezetője.
A szakmai értekezés alkalmat kínált egy új kötet bemutatására is. Tavaly, a Magyar Kultúra Ünnepe keretében megrendezett Történelmi tudat - kulturális emlékezet elnevezésű tudományos eszmecserén elhangzott előadásokat szerkesztette egybe Bennünk élő múltjaink címmel Papp Richárd és Szarka László.