A hobbi angol szó, egyfajta cselekvésből fakad, mégpedig a lovacskázás gyermekjáték egy alaptevékenységével van összefüggésben. „Kedvenc időtöltésének áldoz”, vagyis valamilyen kikapcsolódás jelleggel végzett foglalatosságot folytat.

Napjainkban egyszerűen szabadidős tevékenységnek szoktuk nevezni. Kikapcsol, szórakoztat, ezért nem jár fizetés, és hasonló jelzőkkel fejezik ki a hobbisok saját, színes alkotói kedvüket. Olyan elfoglaltság, amelyet nem haszonszerzés céljából végeznek az emberek, és — ami nagyon fontos — örömet nyújt a kézimunkázó, festő, barkácsoló személynek. Olyan tevékenység ez, amely a környezetétől különválasztható üzenet. Az „öröm” fontos kulcsszó, mely talán nem annyira vidámságot, jó kedélyt, hanem sokkal inkább belső hajtóerőt, kísérletező energiát jelent, mely az alkotást szüntelen mozgásban tartva új és új utakra tereli az alkotót.

Nemrégiben a kishegyesi Ady Endre-iskola falain belül az elmúlt egy év alkotóinak szenvedéllyel párosuló anyagát láthatta a nagyközönség. A kiállítás neve: MIRK, mely egyből orientálja az épületbe lépő látogatót, és kijelölheti az értelmezési irányokat. A közszemlére tett tárgyak az ember tulajdonságait, szenvedélyeit, asszociációit mutatják meg és alakítják át úgy, hogy különböző szituációkba helyeznek bennünket.

A kiállítókban van egy közös tényező, melyet a következő alapértékek alkotnak: értékrend, tudat, alkotói kedv, cél. Ha tovább boncolgatnánk a felsorolt pozitív emberi tulajdonságokat, akkor rájönnénk, hogy a kiállító személyekben meghúzódik az élet minőségibb volta vagy azzá varázsolása. Ha a felsorolt tényezők közül minél több minél nagyobb intenzitással van jelen az emberek életében, akkor az nem egalizálja, nem elnyomja, hanem kibontakoztatja az egyéniséget. A végső cél elérése az, hogy a közösség mint tevékenységi keret segítse az egyének fejlődését, képességeiknek, készségeiknek a kibontását úgy, hogy egyéni lehetőségeiknek a maximumára jussanak el. A MIRK-nek ebben van a legnagyobb értéke.

Amikor a kiállított tárgyakat szemléljük, amikor teremről teremre járunk, elsőként az alkotóra vagy a gyűjtőre gondolunk, aki önfejlesztő tevékenységével kétirányú szükségletet elégít ki: először is önmaga számára, másodszor pedig ezt az önfejlesztő szükségletet megosztja a látogatóval. Ebben az áramló, mozgó, alakuló közegben előtűnnek az alkotókedvű EGÓK, melyek nem mások, mint én és te, mi és ők egymás mellett. Így jutunk intellektuális-művelődési élményhez, esztétikai szükségletünk kielégítéséhez s az egészséges életmód iránti vonzódáshoz.

Inspirációs forrásanyag ez. Ritmusok és hangsúlyok változnak, a variációk sokszor egy szabadon hullámzó együttest alkotnak, ahol az amatőr és a művészi tárgyak más-más jelentést kapnak.

Szinte minden ember legalább egyszer végez gyűjtögető tevékenységet az élete folyamán. A többség még gyermekkorában, de sokan felnőttként is erős késztetést éreznek arra, hogy bizonyos dolgokat összegyűjtsenek, felhalmozzanak. Nem akármiket, hanem a számukra különlegesnek, fontosnak, értékesnek vélt tárgyakat, melyek sok esetben egyediek és szépek. Birtoklásuk örömet okoz, megszerzésük sikert, boldogságot nyújt, gyönyörködtet, és mások számára is vonzó lehet. Ezt a szenvedélyt juttatja el a látogatókhoz az évtizedek óta megrendezett kiállítás.

Ez a fajta viszonyulás, érzékenység a MIRK életében olyan folyamat, ahol a tudatos-tudattalan elemek dialógusa jut kifejezésre, s teszi szükségessé a MIRK folytatását. Az alkotás szüntelen reagálása az érdeklődőre, az anyagok interakciója az alkotóval egy szüntelen párbeszédet kezdeményez, s ez a fajta ismétlés, a variációk végtelennek tűnő láncolata újabb és újabb tartalommal tölti meg a már hagyományos MIRK-et.

Elegáns, rusztikus, modern, antik, szokatlan, hagyományos? Vagy mindez egyszerre? Egyszerre minden! Így alakult ki egy ilyen vegyes stílusban berendezett MIRK-zarándoklat.

Érdekességük a bemutatott tárgyaknak, hogy alapjában kortalanság, időtlenség van bennük. Több ezer ötlet közül válogathatsz.