„Benes olyan hidat teremt a vajdasági festészet és grafika között, amelyet más meg sem próbált.” (Kaupert Pál)

A művészet különböző csatornáin keresztül kifejezni belső vívódásainkat mindig érdekes, főleg azoknak, akik rászánják az időt munkánk elemzésére, értelmezésére. Benes József festőművész élete során nagyon termékeny volt, ami az alkotásokat illeti, de a kritikusok sem tétlenkedtek, megannyi elmélet hivatott értelmezni művészetét. De ez valóban sikerül? Sokszor halljuk egy-egy irodalomóra alkalmával azt a kérdést, hogy: Vajon mire gondolhatott a költő? Többször elmélkedek azon, mennyire tudjuk közvetíteni mások felé valódi önmagunkat, mennyire tudnak belénk látni. Az evolúciós fejlődés során visszamaradt képesség első benyomásra ítélni, ez hozzájárult a túléléshez, a veszélyek felismeréséhez. Vajon mennyire sikerül rögtön elsőre valaminek a felszíne mögé látni?

A Forum Könyvkiadó kiadásában 2023-ban megjelent az Alak a térben – Benes József művészetéről című kiadvány. A könyv közel 240 oldalával hivatott a festő munkáit, és az azokról készült kritikákat összegyűjteni. Olvashatjuk többek között Tolnai Ottó, Sziveri János, Bela Duranci, Ács József, és még sok más kiemelkedő író vélekedését az alkotásairól.
Ha a művész képeit alaposan górcső alá vesszük, abban megegyezhetünk, hogy árad belőle a magányosság érzése. Amorf, a térben vergődő csonka testek látványa kissé meghökkenti a műkedvelőt, de valami megmagyarázhatatlan erő arra késztet, hogy tovább nézzük, és beindul egyfajta értelmezési mechanizmus az ember fejében. Benes József művészetét leginkább az informel stílus jellemezte, ami a második világháború szörnyűségeinek hatására jött létre. Az absztrakt egy formája, mely a naturalista, figuratív, és geometriai formák jegyeivel operál. A szöveggyűjteményben az írók leginkább ezeket a jegyeket emelik ki Benes művészetében, az elidegenedés fogalmát, térben való bolyongást, vajdasági élményvilágának megnyilvánulási formáit. Főként Camus-höz hasonlítják, izgató téma számára az ember szembekerülése saját környezetével.

A képek szemlélőinek a mások által megfogalmazott vélemény támpontot adhat a mű és a művész megértéséhez, új ismereteket tárhat elénk. Ahogyan a könyv hátulján található ajánlás is mondja: „Válaszokat keresünk arra, hogy a kiemelkedő festő miből és miként hozta létre eredeti figuratív világát, a negatív szépség formáit, az irtóztató esztétikáját.”
Végső soron, az alkotó közlendője mindig háttérbe szorul a befogadóéhoz képest.